Az Amazonas (Rio Amazonas) – Dél-Amerika és a világ legnagyobb vízhozamú folyó
Fedezze fel az Amazonas (Rio Amazonas) titkait: Dél‑Amerika és a világ legnagyobb vízhozamú, hatalmas vízgyűjtőjű, esőerdőn átívelő folyóját.
Az Amazonas folyó (portugálul és spanyolul Rio Amazonas) a világ legnagyobb folyója az általa szállított vízmennyiséget tekintve. Dél‑Amerika trópusi esőerdeiben halad, elsősorban Brazília területén, de forrásai a perui Andokban találhatók. Nyugat‑keletről haladva kelet felé ömlik az Atlanti‑óceánba, nagy, tágas deltát és kiterjedt folyóvízi rendszerét létrehozva.
Földrajz és méretek
Az Amazonas vízrendszere hatalmas: a folyó és mellékfolyói a kontinens középső részét bejárva hozzák létre a világ egyik legkiterjedtebb vízrendszerét. A folyó hossza az alkalmazott mérési módtól és a forráspont kijelölésétől függően változik; több tudományos vitában áll, hogy a Nílus vagy az Amazonas a hosszabb. A „hivatalos” rangsorokban a Nílus gyakran szerepel az első helyen, és az Amazonas a második, de ez a kérdés részben a forrás meghatározásától függ.
Vízhozam és vízgyűjtő
Az Amazonas több vizet szállít, mint a világ következő nyolc legnagyobb folyója együttvéve. Ráadásul rendelkezik a világ legnagyobb vízgyűjtő medencéjével, amely kiterjedése több mint 7 millió km² körül van. A folyó a világ teljes folyóvízhozamának mintegy ötödét adja, így alapvető szerepe van a globális vízkörforgásban és éghajlat‑szabályozásban.
Az éves csapadék‑ingadozás jelentős: az esős évszakban a folyó egyes szakaszai több tíz vagy akár több száz kilométeresre is kiszélesedhetnek — egyes helyeken meghaladják a 120 mérföldet (kb. 190 km) is. Mérete és tágassága miatt néha „tengernek” is nevezik.
Források, mellékfolyók és deltavidék
Az Amazonas nagy mellékfolyói között szerepelnek a Madeira, Negro, Japurá (Caquetá), Putumayo, Tapajós, Xingu és mások. A forrásvidék pontos helye vitatott: hagyományosan az Apurímac (Peru) tekintik egyik fő forrásának, de modern kutatások a Mantaro folyót is felsorolják lehetséges forrásként, ami a folyó hosszának felülvizsgálatához vezethet.
A folyó torkolata hatalmas szétterülést hoz létre, amelyben a Marajó‑sziget és a keleti brazíliai lapály is részt vesz. Az Amazonas hatalmas édesvízi öblét és az óceánba jutó tatár‑édesvíz‑áramlatát több száz kilométeren át lehet észlelni.
Élővilág és ökológia
Az Amazonas medencéje a világ egyik leggazdagabb biodiverzitású területe. Az esőerdőkben és a folyóvízi élőhelyeken milliónyi növény- és állatfaj él, köztük sok endemikus faj. A folyó vize otthont ad nagyhalaknak (például a pirarucu), papírhalaknak, piranháknak, az elektromos angolnának és a híres rózsaszín folyami delfinnek (Inia geoffrensis). A rendszeres áradások (várzea és igapó ökoszisztémák) kulcsfontosságúak a tápanyag‑körforgás és a halállomány fenntartásában.
Emberi használat, városok és kulturális jelentőség
Az Amazonas mentén több nagyváros található, például Manaus Brazíliában és Iquitos Peruban. A folyó a helyi közlekedés, halászat és kereskedelem fő útvonala: sok település csak hajóval közelíthető meg. A bennszülött népek évszázadok óta kihasználják a folyó és erdő erőforrásait, gazdag kulturális hagyományokat kialakítva.
Fenntarthatóság és veszélyek
Az Amazonas vidékét ma számos fenyegetés éri:
- Erdőirtás: mezőgazdasági terjeszkedés, szarvasmarha‑legeltetés és fakitermelés miatt csökken az erdőborítottság.
- Gátépítések és vízhasználat: hegyvidéki és mellékfolyói vízlétesítmények megváltoztathatják a természetes áradási ciklusokat és a halvándorlást.
- Szennyezés és bányászat: aranybányászatból és ipari tevékenységből származó szennyezés veszélyezteti a vizeket és az egészséget.
- Éghajlatváltozás: megváltoztathatja az esőzési mintákat, ami hatással van az áradásokra, a biodiverzitásra és a helyi közösségek életmódjára.
Ezek ellenére számos nemzetközi és helyi kezdeményezés dolgozik a medence védelmén: természetvédelmi területek, bennszülött földvédelmi programok, fenntartható erdőgazdálkodás és kutatások a biodiverzitás megőrzésére.
Összegzés
Az Amazonas több mint egy folyó: hatalmas vízrendszer, amely alapvetően befolyásolja Dél‑Amerika éghajlatát, ökoszisztémáit és emberi közösségeit. Vízmennyiségben világelső, és szerepe a globális vízkörforgásban és biodiverzitásban pótolhatatlan. Ugyanakkor a medence jövője a fenntartható gazdálkodáson és a hatékony védelem erősítésén múlik.
Műholdfelvétel az Amazonas torkolatáról
Méret és elérési útvonal
Ez a világ egyik leghosszabb folyója. Különböző tanulmányok próbálták megmérni a pontos hosszát. Mivel a tanulmányok különböző számokat adtak meg, ezért nehéz pontos számot mondani. A hossza az esős évszakban is változik. Több brazil, spanyol és chilei tanulmány szerint ez a világ leghosszabb folyója, hosszabb, mint a Nílus. A Nílus hossza 6571 kilométer. Az Amazonas hossza 6 937 km (4 310 mi) lehet. Az El País című spanyol napilap 6 850 km hosszúnak adja meg. 2007-ben perui és brazil tudósok 6800 km-es hosszúságot számoltak ki.
Egy 1969-ben készült tanulmány szerint az Amazonas hossza 6 448 km (4 007 mi). Ezt az Apurimac folyó egy szakaszától mérték. Az 1970-es évekig úgy gondolták, hogy a Marañón folyó az Amazonas forrása. 2001-ben egy expedíció megállapította, hogy a Nevado Mismi valóban az Amazonas forrása. A limai földrajzi társaság egy másik dokumentuma az Amazonas hosszát több mint 7000 km-ben adja meg.
Az Amazonas forrása a nyugat-dél-amerikai Andok hegységben található. Onnan keletre folyik az Atlanti-óceánba. A hatalmas folyó és számos mellékfolyója nagy része Brazília területén található. Az Amazonason sok olyan hely van, ahol a folyó egyik oldalán lévő ember nem látja a másik oldalt. A brazilok az Amazonast "folyótenger"-nek nevezik. Az Amazonas az óceántól Peruig hajózható. Az óceánjáró hajók az Amazonason keresztül egészen Brazíliáig, és Dél-Amerika nagy részéig, a perui Iquitos városáig közlekedhetnek.
Az Amazonas egyik jellegzetessége a Brazo Casiquiare, amely a két medencét összekötő vízkapcsolat a Venezuelába tartó Orinoco folyóval.
Az Amazonas medencéje, a legfontosabb folyókkal. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a Tocantins is része ennek a medencének, még ha nem is az Amazonas mellékfolyója.
Torkolat
Az Amazonas torkolata körülbelül 330 km (205 mi) széles. A folyó torkolatának szélességét általában Cabo do Norte és Punto Patijoca között mérik. Általában a Para folyó kifolyóját is beleszámítják. Ez 60 km (37 mi) széles, és a Tocantins torkolatát képezi. A torkolathoz tartozik Marajó szigete is, amely az Amazonas torkolatában fekszik. Ez azt jelenti, hogy az Amazonas torkolatánál szélesebb, mint az angliai Temze teljes hossza.
A part mentén, Cabo do Norte közelében számos, részben vízzel borított sziget található. Vannak homokpadok is. Az Atlanti-óceán árapálya olyan hullámokat generál, amelyek elérik az Amazonas folyót. Ez a hullám a part mentén mintegy 420 kilométer hosszan (261 mérföld) húzódik. Ennek az árapály által keltett hullámnak a jelenségét árapályfúrásnak nevezik. A helyiek pororoca néven ismerik. A pororoca ott fordul elő, ahol a víz mélysége kevesebb mint 7 m (23 láb). Hangos zajjal indul, és 15-25 km/h (9-16 mph) sebességgel halad előre. A fúrás az oka annak, hogy az Amazonasnak nincs deltája. Az óceán gyorsan elviszi az Amazonas által hozott nagy mennyiségű iszapot. Ez lehetetlenné teszi, hogy a delták a partvonalon túlra nőjenek. Az árapály is nagyon nagy, akár a 6 métert is elérheti. A hely népszerűvé vált a folyami szörfözés számára.
Műholdfelvétel az Amazonas folyó torkolatáról, dél felé nézve
Használja a
Az Amazonas folyó számos
- A folyóból vízenergiát nyerünk.
- Gátakat építünk az Amazonas mentén, hogy növeljük a nyomást.
- Utazásra használjuk, túrákat küldünk le rajta, hogy pénzt szerezzünk, és más típusú hajókat küldünk le rajta.
- Az őslakosok élelmiszert szállítanak rajta, és kenuval kereskednek rajta.
- Ez édesvíz, így az állatok ihatnak belőle.
- A partján termesztik a növényeket.
Bridges
A folyó teljes szélességében nincsenek hidak. Ez nem azért van, mert a folyó túl széles lenne a hídveréshez; a folyó hosszának nagy részén a mérnökök könnyen tudnának hidat építeni a folyó fölé. A folyó a folyása nagy részén az Amazonas esőerdőn keresztül folyik, ahol nagyon kevés út és város van. Az átkelés legtöbbször komppal is megoldható, így nincs szükség híd építésére. A Manaus és Iranduba városokat összekötő Manaus Iranduba híd a Rio Negro (az Amazonas egyik mellékfolyója) felett ível át.
A folyó a régió fő közlekedési útvonala. A legtöbb város a folyó partján fekszik. A legnagyobb város a folyó mentén Manaus, amely egyben a brazil Amazonas állam fővárosa is. Sok őslakos él az Amazonas vidékén, például a Peruban élő urarina nép.
Kereskedelmi útvonal
A nagy óceánjárók Manausig juthatnak fel a folyón, ami közel 1500 kilométerre van a torkolatától. A kisebb, 3000 tonnás és 7,9 méteres merülésű óceánjárók a perui Iquitosig juthatnak el, amely 3700 kilométerre van a tengertől. Kisebb folyami hajók 780 km (486 mérföld) magasabban fekvő Actual Pointig juthatnak el. Ezen túlmenően a kis hajók gyakran feljutnak a Pogo Ode Escherichia's-ig, közvetlenül az Actual Point felett.
Kérdések és válaszok
K: Mi a világ leghosszabb folyójának neve?
V: A világ leghosszabb folyója a Nílus.
K: Honnan ered az Amazonas folyó?
V: Az Amazonas folyó az Andok hegységből ered Peruban, Dél-Amerika nyugati szélén.
K: Mennyi vizet szállít az Amazonas más folyókhoz képest?
V: Az Amazonas több vizet szállít, mint a világ következő nyolc legnagyobb folyója együttvéve, és a világ legnagyobb vízgyűjtő medencéjével rendelkezik, a világ összes folyójának körülbelül egyötödét adja.
K: Igaz, hogy bizonyos időszakokban egyes részei meghaladhatják a 120 mérföldet (190 km) szélességben?
V: Igen, az esős évszakban egyes részei meghaladhatják a 120 mérföldet (190 km) szélességben.
K: Milyen nyelvre fordítják a Rio Amazonas folyót?
V: A Rio Amazonas portugál és spanyol nyelvre van lefordítva.
K: Ezáltal tenger vagy folyórendszer?
V: Mérete miatt néha Tenger néven emlegetik, de valójában nem tenger, hanem inkább egy folyórendszer.
K: Milyen irányban folyik ez a folyó?
V: Az Amazonas folyó kelet felé folyik az Atlanti-óceánba az Egyenlítő közelében.
Keres