Perpignan

Perpignan (katalánul: Perpinyà) város Dél-Franciaországban. Község és Pyrénées-Orientales megye fővárosa. Perpignan a 13. és 14. században a régi Roussillon tartomány és megye (katalánul Rosselló) fővárosa és a Mallorcai Királyság kontinentális fővárosa volt.

Perpignan 2001-től a Művészet és Történelem Városa (Ville d'Art et d'Histoire) címet kapta a francia kulturális és kommunikációs minisztériumtól.

A város neve

Perpignant egy 927-ből származó dokumentum Villa Perpinianum néven említi. Később más, de hasonló nevek is előfordulnak:

  • Villa Perpiniano (959)
  • Pirpinianum (11. század)
  • Perpiniani (1176)
  • Perpenyà (13. század); ez a forma volt a legelterjedtebb a 15. századig, és még a 17. században is használták.

A Pyrénées-Orientales regionális nyelvén, katalánul a város neve Perpinyà.

Történelem

Középkor

Perpignan középkori városát a 10. század elején alapították (először 927-ben említik egy oklevélben villa Perpinianum néven). Hamarosan Perpignan lett Roussillon megye fővárosa. Az utolsó rossilloni gróf, II. Girard 1172-ben átadta birtokait Aragónia királyának és Barcelona grófjának.

Perpignan 1197-ben részben önkormányzati községgé vált. IX. Lajos francia király a Corbeil-i szerződéssel (1258) a Roussillont az Aragóniai Királyságnak adta.

Mallorcai Királyság

Amikor I. Jakab, Aragónia királya és Barcelona grófja 1229-ben megalapította a Mallorcai Királyságot, Perpignan lett a szárazföldi terület fővárosa. Ez 1278-tól 1344-ig tartott. Ebben az időszakban épült a mallorcai királyok vára (franciául: Palais des rois de Majorque). A királyság különböző részei a Baleár-szigetek, Észak-Katalónia (Roussillon és Cerdagne) és Montpellier tengerparti területe voltak.

Ezt az időszakot a város történelmének aranykorának tekintik. Perpignan a ruhaipar, a bőr- és aranyművesek és más kézművesek fontos központjává vált.

Katalán Hercegség

1344-ben IV. aragóniai Péter elfoglalta a Mallorcai Királyságot, és Perpignan ismét Barcelona vármegye része lett. Néhány évvel később Perpignan elvesztette lakosságának körülbelül a felét a fekete halál miatt. Perpignant 1463-ban XI. francia Lajos megtámadta és elfoglalta, de 1493-ban VIII. francia Károly visszaadta II. aragóniai Ferdinándnak.

A harmincéves háború során, 1642 szeptemberében Perpignant ismét elfoglalták a franciák. Perpignant végül Spanyolország Franciaországnak adta, és ettől kezdve Franciaország része.

A roussilloni Perpignan történelmi térképe.Zoom
A roussilloni Perpignan történelmi térképe.

Palais des rois de Majorque.Zoom
Palais des rois de Majorque.

Place de la République Perpignanban.Zoom
Place de la République Perpignanban.

A címer

Perpignan címerén - a régió más városaihoz hasonlóan - a város védőszentje látható. Itt Keresztelő Szent János a katalán színek (sárga és piros) előtt, kezében báránnyal és keresztény kereszttel, a víz felett járva látható.

Földrajz

Perpignan Roussillon, egy régi, mezőgazdasági síkság köré szerveződött tartomány központjában fekszik. A város körülbelül 15 km-re van a Földközi-tengertől és körülbelül 60 km-re a Pireneusok hegyvonulatától.

Perpignan és a szomszédos települések

Map of the commune of Perpignan

Területe 68,07 km2 (26,28 négyzetmérföld), átlagos tengerszint feletti magassága 52 m; a városháza magassága 40 m (130 láb).

Perpignan a Têt folyó völgyében, a Roussillon-síkságon fekszik, amelyet délen a Pireneusok, nyugaton Corbières régiója, keleten pedig a Földközi-tenger határol. A régi város a Têt folyó jobb oldalán fekszik, ahol a La Basse nevű kis folyó a Têt-be torkollik.

Franciaország nagyvárosai közül a legdélebbi (franciául: France métropolitaine).

Pia és Cabestany városai ma Perpignan részei, míg Bompas, Saleilles, Canohès, Toulouges, Le Soler, Baho, Saint-Estève és Rivesaltes a városhatár közelében található. A legközelebbi városok északra Narbonne (65 km), északkelet felé Montpellier (150 km), délre Barcelona (190 km) és északnyugatra Toulouse (200 km). Párizs távolsága 850 km (528 mi).

Éghajlat

Perpignan éghajlata meleg mediterrán éghajlatú (Köppen éghajlati besorolása Cfa), enyhe telekkel és száraz, meleg nyarakkal.

Perpignan városában az átlagos július havi hőmérséklet 15,6 °C/60,0 °F. A legmelegebb hónap átlagosan a július, 23,9 °C (75,0 °F) átlaghőmérséklettel. A leghidegebb hónap átlagosan január, 8,3 °C (47,0 °F) átlaghőmérséklettel.

Perpignan városában az évi átlagos csapadékmennyiség 584,0 mm (23,0 in). Az átlagosan legtöbb csapadékkal jellemezhető hónap október, 78,7 mm (3,1 in) csapadékkal. A legkevesebb csapadékkal jellemezhető hónap július, átlagosan 20,3 mm (0,8 in).

Perpignan, Pyrénées-Orientales, Franciaország éghajlati adatai

Hónap

Jan

Február

Márc

Április

Május

Jun

Július

Aug

Sep

Október

Nov

December

Év

Napi átlag °C (°F)

8
(46)

8
(46)

11
(52)

13
(55)

16
(61)

20
(68)

23
(73)

23
(73)

20
(68)

16
(61)

11
(52)

9
(48)

15
(59)

Átlagos csapadékmennyiség mm (hüvelyk)

50
(2.0)

40
(1.6)

50
(2.0)

40
(1.6)

50
(2.0)

30
(1.2)

20
(0.8)

20
(0.8)

50
(2.0)

70
(2.8)

50
(2.0)

50
(2.0)

520
(20.8)

Forrás: [1]

Perpignan belvárosának látképe, 2008. július 29. Balra a Place de la Résistance, középen jobbra a Le Castillet, jobbra a Basse folyó.Zoom
Perpignan belvárosának látképe, 2008. július 29. Balra a Place de la Résistance, középen jobbra a Le Castillet, jobbra a Basse folyó.

Népesség

A perpignani férfiakat perpignanais-nak (a nőket perpignanaises-nek) hívják; katalánul perpinyanès a férfi és perpinyanesa a nő.

Perpignanban mind a francia, mind a katalán nyelvet beszélik, ami az utcanévtáblákból is kiderül.

A 2014-ben 120 605 lakosú Perpignan népsűrűsége 1 772 lakos/km . 2

A perpignani népesség alakulása

Perpignan 66 községgel együtt alkotja Perpignan városi területét, amelynek lakossága 313 861 fő (2013), területe pedig 981,7 km2 (379,0 km2). Ennek a városi területnek a központja Perpignan nagyvárosi területe, amelyet 15 község alkot, 197 715 lakossal és 217,5 km2 (84,0 sq mi) területtel.

Perpignan utcanévtábla francia és katalán nyelven.Zoom
Perpignan utcanévtábla francia és katalán nyelven.

Adminisztráció

Perpignan 1790 óta a Pyrénées-Orientales megye prefektúrája. Perpignan kerület fővárosa és hat kanton közigazgatási központja (franciául: chef-lieu):

  1. Perpignan-1 : Perpignan városrésze, 28 922 lakossal (2014).
  2. Perpignan-2 : 3 település (Bompas, Sainte-Marie, Villelongue-de-la-Salanque) + Perpignan egy része, 29 798 lakossal (2014).
  3. Perpignan-3 : 1 község (Cabestany) + Perpignan egy része, 25 633 lakos (2014)
  4. Perpignan-4 : Perpignan városrésze, 23 862 lakossal (2014).
  5. Perpignan-5 : 1 település (Canohès) + Perpignan egy része, 25 119 lakos (2014)
  6. Perpignan-6 : 1 község (Toulouges) + Perpignan egy része, 23 969 lakos (2014)

A Perpignan Méditerranée interkommunális közösség része (franciául: Intercommunalité-Métropole de CU Perpignan Méditerranée (Pmcu)).

Testvér- és partnervárosok

Perpignan testvérvárosi kapcsolatai:

Testvérvárosok

  • GermanyHannover, Németország, 1960-tól
  • United KingdomLancaster, Egyesült Királyság, 1962-től
  • United StatesLake Charles, Egyesült Államok, 1991-től
  • United StatesSarasota, Egyesült Államok, 1994-től
  • LebanonTürosz, Libanon, 1997-től
  • IsraelMa'alot-Tarshiha, Izrael, 1998-tól
  • PortugalTavira, Portugália, 2001-től

Partner városok

  • SpainGirona, Spanyolország, 1988-tól
  • SpainBarcelona, Spanyolország, 1994-től
  • SpainFigueres, Spanyolország, 1996-tól
  • SpainLleida, Spanyolország, 2005-től

Gazdaság

A hagyományos kereskedelem a bor és az olívaolaj, a parafa (a Quercus suber tölgyfa Perpignan enyhe éghajlatán terem), a gyapjú és a bőr, valamint a vas.

Galéria

·        

Le Castillet

·        

Híd a Basse folyó felett

·        

Sellők szökőkút

·        

Városközpont

·        

Château Roussillon : a régi vár tornya (13. és 14. század)

·        

Château Roussillon : Sainte-Marie és Saint-Pierre kápolna (11. és 12. század)

·        

Cathédrale Saint-Jean

·        

Perpignan katedrális

Kapcsolódó oldalak


AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3