Nukleáris robbanás
A nukleáris robbanás egy nagyon gyors nukleáris reakcióból felszabaduló energia. Okozhatja maghasadás, magfúzió vagy mindkettő.
A légköri nukleáris robbanások gombafelhőkkel járnak, bár gombafelhők nagy vegyi robbanások eredményeként is előfordulhatnak. Légrobbanásos nukleáris robbanás ezen felhők nélkül is lehetséges. A nukleáris robbanások során sugárzás és radioaktív törmelék keletkezik.
A nukleáris fegyver először 1945. augusztus 6-án robbant fel harci körülmények között, amikor az Egyesült Államok egy uránágyú típusú eszközt dobott a japán Hirosima városára. A nukleáris fegyver második és egyben utolsó harci alkalmazására három nappal később került sor, amikor az Egyesült Államok plutónium-implosziós típusú robbanószerkezetet dobott le a japán Nagaszaki városára. Ezek a bombázások mintegy 120 000 ember azonnali halálát okozták, míg idővel még többen haltak meg a nukleáris sugárzás miatt.
Atombomba robbanás.
Kérdések és válaszok
K: Mi okozza a nukleáris robbanást?
A: A nukleáris robbanást a maghasadás, a magfúzió vagy mindkettő okozza, amelynek eredményeként egy nagyon gyors nukleáris reakcióból energia szabadul fel.
K: Mi az a gombafelhő?
V: A gombafelhő egy felhőszerű képződmény, amely egy nagy vegyi vagy nukleáris robbanás következtében keletkezhet. A légköri nukleáris robbanásokat általában gombafelhőkkel hozzák összefüggésbe.
K: Légrobbanásos nukleáris robbanás történhet gombafelhő nélkül?
V: Igen, lehetséges légrobbanás gombafelhő nélkül is.
K: Mit eredményez egy nukleáris robbanás?
V: A nukleáris robbanások során sugárzás és radioaktív törmelék keletkezik.
K: Mikor és hol robbantották fel az első nukleáris fegyvert harcban?
V: Az első nukleáris fegyvert 1945. augusztus 6-án robbantották fel harci körülmények között, amikor az Egyesült Államok uránágyú típusú robbanószerkezetet dobott a japán Hirosima városára.
K: Mi volt a második és egyben utolsó nukleáris fegyver harci célú bevetése?
V: A nukleáris fegyver második és egyben utolsó harci bevetésére három nappal később került sor, amikor az Egyesült Államok egy plutónium-implosziós típusú robbanószerkezetet dobott le a japán Nagaszaki városára.
K: A csernobili és fukusimai baleseteket nukleáris robbanások okozták?
V: Nem, a csernobili és fukusimai baleseteket gőz- és hidrogénrobbanások okozták, nem pedig nukleáris robbanások. Az atomerőműben lévő üzemanyag nincs eléggé feldúsítva ahhoz, hogy nukleáris robbanást idézzen elő.
