Apollo-program

Apollo Program insignia

Az Apollo-program (vagy Apollo-projekt) az Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalának (NASA) projektje volt. A cél az volt, hogy embert küldjenek a Hold felfedezésére, és biztonságosan hazahozzák a Földre. A programot John F. Kennedy amerikai elnök indította el 1961-ben. Ő mondta:

Itt az ideje, hogy nagyobb lépéseket tegyünk - itt az ideje egy nagyszerű új amerikai vállalkozásnak - itt az ideje, hogy ez a nemzet egyértelműen vezető szerepet vállaljon az űrkutatásban, amely sok szempontból a Földön való jövőnk kulcsa lehet.

...Úgy vélem, hogy ennek a nemzetnek el kell köteleznie magát arra, hogy még ebben az évtizedben
elérje azt a célt, hogy egy embert juttasson a Holdra és biztonságban visszahozza a Földre
. Ebben az időszakban egyetlen űrprojekt sem lesz lenyűgözőbb az emberiség számára, vagy fontosabb az űr hosszú távú felfedezésében; és egyik sem lesz olyan nehéz vagy drága, mint ennek megvalósítása. Teljes szöveg

A program elindításának egyik oka az volt, hogy a Szovjetunió volt az első ország, amely embert küldött a világűrbe. Mivel ez a hidegháború idején történt, az Egyesült Államokban sokan úgy gondolták, hogy az USA-nak az űrkutatásban a Szovjetunió előtt kell járnia.

Az Apollo űrhajó egy parancsnoki és egy kiszolgáló modulból, valamint egy holdkompból állt. A parancsnoki modul egy űrkapszula volt. A holdkomp egy leszállóegység volt. Ezek az űrhajók a Hold felé vezető úton dokkoltak. A Mercury és a Gemini űrhajók nagyon kicsik és szűkösek voltak, de az Apollo kapszula sokkal nagyobb volt. Az űrhajósok mozoghattak, és nem kellett a helyükön ülniük. A holdkomp belülről is nagy volt. Az Apollo-űrhajónak csak a kapszula volt az egyetlen része, amely visszajött a Földre, a holdkomp lezuhant volna a Holdon.

Az Apollo-program 1975-ben ért véget. Ezt követően a NASA elkezdett dolgozni a Space Shuttle programon, a Nemzetközi Űrállomáson és számos pilóta nélküli űrkutatási projekten.

Film készült az Apollo 13 küldetés során felmerült problémákról.

Küldetések

1967 szeptemberében Owen Maynard, a texasi Houstonban található Manned Spacecraft Center munkatársa olyan Apollo-küldetések sorozatával állt elő, amelyek egy ember Holdra szállásához vezetnének. Hétféle küldetéstípus volt, amelyek mindegyike meghatározott alkatrészeket és feladatokat tesztelt. Minden egyes lépést sikeresen be kellett fejezni, mielőtt a következő küldetéstípus megkezdődhetett volna. Ezek a következők voltak:

A - Pilóta nélküli Saturn V és parancsnoki/szolgáltató modul (CSM) fejlesztése (Apollo 4, Apollo 6)
B - Pilóta nélküli holdkomp (LM) fejlesztése (Apollo 5)
C - Emberes CSM értékelése alacsony Föld körüli pályán (Apollo 7)
D - Emberes CSM és LM fejlesztése alacsony Föld körüli pályán (eredetileg az Apollo 8-ra tervezték; Apollo 9-ként repült).
E - Emberes CSM és LM műveletek, egy gyakorló holdi küldetés közepes Föld körüli pályán, 4600 mérföldes (7400 km) apogeummal, de soha nem repült.
F - Emberes CSM és LM műveletek Hold körüli pályán, "főpróba" az első leszálláshoz (Apollo 10).
G - Az első emberes holdraszállás (Apollo 11)

Az első emberes holdkomp, az LM-3 nem készült el az Apollo 8 1968. decemberi startjára. A küldetés holdkörüli pályára állt, és csak a CSM-et használta. Az E küldetést törölték.

Az első leszállást fejlettebb holdi küldetések követnék:

H - precíziós leszállások, legfeljebb kétnapos tartózkodás a Holdon, két holdi űrsétával (Apollo 12, Apollo 13 (tervezett), Apollo 14).
I - hosszú időtartamú CSM holdkörüli pályán végzett felmérések az üres szervizmodul rekeszébe szerelt tudományos műszeregységgel. Ezeket a J küldetésekhez adták hozzá.
J - hosszabb, háromnapos tartózkodás egy kibővített LM segítségével, három LEVA-val és egy holdjáróval (Apollo 15, Apollo 16, Apollo 17). Az Apollo 18 és 20 között J küldetések lettek volna. Az Apollo 15 eredetileg H küldetés volt, de a program megszakításával J-re változtatták.

Apollo repülések

Az Apollo-repüléseket a Saturn I és V rakéták vitték az űrbe.

Lecsavarozva

Az AS-101 1964. május 28-án indult. A repülés célja a parancsnoki modul tesztelése volt.
Az AS-102 1964. szeptember 18-án indult. A repülés célja a parancsnoki modul tesztelése volt.
Az AS-103 1965. február 16-án indult. A repülés célja a parancsnoki modul tesztelése volt. Egy Pegasus műholdat is szállított.
Az AS-104-et 1965. május 25-én indították útnak. A repülés célja a parancsnoki modul tesztelése volt. Egy Pegasus műholdat is szállított.
Az AS-105 1965. július 30-án indult. A repülés célja a parancsnoki modul tesztelése volt. Egy Pegasus műholdat is szállított.
Az AS-201 1966. február 26-án indult. A repülés célja a parancsnoki modul tesztelése volt.
Az AS-202 1966. augusztus 25-én indult. A repülés célja a parancsnoki modul tesztelése volt.
Az Apollo 4 1967. november 9-én indult. A repülés célja a parancsnoki modul tesztelése volt.
Az Apollo 5 1968. január 22-én indult. A repülés célja a holdkomp tesztelése volt.
Az Apollo 6 1968. április 4-én indult. A repülés volt az utolsó repülés az összes rendszer ellenőrzésére.

Legénységgel

Az Apollo-1 1967. január 27-én, a repülés előtti kiképzés során kigyulladt, és három űrhajós, Edward White, Gus Grissom és Roger Chaffee életét vesztette.
Az Apollo 7 1968. október 11-én indult. Ez volt az első repülés Wally Schirra, Donn Eisele és Walter Cunningham legénységével. A repülés, amely több napig keringett a Föld körül, a parancsnoki modult tesztelte.
Az Apollo 8 1968. december 21-én indult. A legénység, Frank Borman, Jim Lovell és William Anders voltak az első űrhajósok, akik Hold körüli pályára álltak.
Az Apollo 9 1969. március 9-én indult. A legénység - James McDivitt, David Scott és Russell Schweickart - a Holdkompot tesztelte a Föld körüli pályán, és gyakorolta a dokkolást a parancsnoki modulhoz.
Az Apollo 10 1969. május 18-án indult. Ez volt az első teljes Apollo-rakéta, amely az összes felszerelést szállította. A legénység, Thomas Stafford, John Young és Eugene Cernan a Hold körüli pályán tartózkodva tanulmányozta a lehetséges leszállóhelyeket.
Az Apollo-11 1969. július 16-án indult. Ez volt az első űrhajó, amely Neil Armstrong és Buzz Aldrin űrhajósokkal 1969. július 20-án landolt a Holdon. Michael Collins irányította a parancsnoki modult, amely a Hold körüli pályán maradt.
Az Apollo12 1969. november 14-én indult. A legénység Pete Conrad és Alan Bean volt a második csapat, amely 1969. november 19-én leszállt a Holdra. Holdkőzeteket gyűjtöttek és megvizsgálták a Surveyor 3 űrszondát, amely 1967-ben landolt a Holdon. Richard Gordon a parancsnoki modulban maradt
Az Apollo 13 1970. április 11-én indult. Az egyik oxigéntartályban bekövetkezett robbanás majdnem a három űrhajós, Jim Lovell, Jack Swigert és Fred Haise halálát okozta. Sürgősségi javításokat végeztek, és biztonságban vissza tudtak térni a Földre.
Az Apollo 14 1971. január 31-én indult. 1971. február 5-én Alan Shepard és Edgar Mitchell űrhajósok lettek a harmadik csoport, akik leszálltak a Holdra. Ők kőzeteket gyűjtöttek és kísérleteket végeztek, míg Stuart Roosa a parancsnoki modulban maradt a Föld körüli pályán.
Az Apollo 15 1971. július 26-án indult. Folytatta a korábbi leszállások gyűjtését és kísérleteit. David Scott és James Irwin 1971. július 30-án landolt a Holdon, Alfred Worden pedig a Föld körüli pályán maradt.
Az Apollo 16 1972. április 16-án indult. John Young és Charles Duke 1972. április 21-én landolt a Holdon, míg Ken Mattingly a Föld körüli pályán maradt.
Az Apollo 17 1972. december 7-én indult. Ez volt az utolsó Hold-látogatás, 1972. december 11-én landolt, és ez volt az első, amely egy tudóst, Harrison Schmittet vitte Eugene Cernan űrhajóssal. Ronald Evans a Föld körüli pályán maradt.
A Skylab 2 1973. május 25-én indult. Pete Conrad, Paul Weitz és Joseph Kerwin volt a Skylab űrállomás első legénysége.
A Skylab 3 1973. július 28-án indult. A Skylab űrállomás legénysége Alan Bean, Jack Lousma és Owen Garriott volt.
A Skylab 4 1973. november 16-án indult. Gerald Carr, William Pogue és Edward Gibson volt a Skylab űrállomás utolsó legénysége.
Az Apollo-Szojuz 1975. július 15-én indult. Ez volt az Apollo utolsó küldetése.

Buzz Aldrin (a képen) 1969. július 20-21-én Neil Armstronggal együtt járt a Holdon az Apollo-11 űrhajó fedélzetén.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi volt az Apollo-program?

V: Az Apollo-program (vagy Apollo-projekt) az Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalának (NASA) projektje volt. A cél az volt, hogy embert küldjenek a Hold felfedezésére, és biztonságban hazahozzák a Földre.

K: Ki indította el az Apollo-programot?

V: Az Apollo-programot John F. Kennedy amerikai elnök indította el 1961-ben.

K: Miért indította el az USA az Apollo-programot?

V: Az Apollo-programot többek között azért indította el az USA, mert a Szovjetunió volt az első ország, amely embert küldött a világűrbe, ezért az USA-ban sokan úgy gondolták, hogy a hidegháború idején az űrkutatásban előttük kell járniuk.

K: Melyek voltak az Apollo-űrhajó egyes alkatrészei?

V: Az Apollo űrhajó egy parancsnoki és egy kiszolgáló modulból, valamint egy holdkompból állt. A parancsnoki modul egy űrkapszula volt, a holdkomp pedig egy leszállóegység, amely a Holdra való utazás során dokkolt.

K: Mekkora volt a Mercury és a Gemini űrhajók mérete az Apollo űrkapszulához képest?

V: A Mercury és a Gemini űrhajók nagyon kicsik és szűkösek voltak, az Apollo kapszula viszont sokkal nagyobb volt, így az űrhajósok mozoghattak ahelyett, hogy a helyükön kellett volna ülniük.

K: Mi történt 1975 után, amikor a NASA befejezte az Apolló-projekt munkáját?

V: 1975 után, amikor a NASA befejezte az Apollos-projektet, más projekteken kezdett dolgozni, például az űrsiklóprogramon, a Nemzetközi Űrállomáson és számos pilóta nélküli űrkutatási projekten.

K: Készült film ebből a projektből egy-egy küldetésről?

V: Igen, készült film az Apollo 13 című projekt egyik küldetése során felmerült problémákról.