Apszispont
A csillagászatban az apsis, többes számban apsides (IPA: /apsɪdɪːz/) egy csillagászati objektum elliptikus pályájának legnagyobb vagy legkisebb távolsága a vonzásközpontjától, amely általában a rendszer tömegközéppontja.
A legközelebbi megközelítési pontot periapszisnak vagy pericentrának, a legtávolabbi kitérési pontot pedig apoapszisnak (görög από, from, amely magánhangzó előtt απ, durva légzés előtt pedig αφ), apocentrának vagy apapszisnak nevezik (ez utóbbi kifejezés, bár etimológiailag helyesebb, sokkal ritkábban használatos). A periapszis és apopszis között húzott egyenes vonal az apszidák vonala. Ez az ellipszis nagytengelye, az ellipszis leghosszabb részén áthaladó egyenes.
Hasonló szavakat használnak a megkerülő testek azonosítására. A leggyakoribbak a perigeum és az apogeum, amelyek a Föld körüli pályára utalnak, valamint a perihélium és az aphélium, amelyek a Nap körüli pályára utalnak (görögül 'ήλιος hēlios sun). Az Apollo-program során a Holdra vonatkoztatva a pericynthion és apocynthion kifejezéseket használták.
A Kepler-féle pályaelemek diagramja.
Perihélium és aphélium
A perihélium egy objektum pályájának az a pontja, amely a legközelebb van a Naphoz. Az afélium egy objektum pályájának az a pontja, ahol a legtávolabb van a Naptól.
Naprendszerünkben minden bolygó, üstökös és aszteroida megközelítőleg elliptikus (egyfajta nem kör alakú) pályán kering. Így mindegyiknek van egy Naphoz legközelebbi és egy Naptól legtávolabbi pontja: a perihélium és az afélium. A pálya excentricitása a pálya laposságát méri. Egy égitestnek a Nap körüli egyetlen keringése csak megközelítőleg elliptikus, mivel a perihélium precessziója miatt a pálya nem lehet egyszerű zárt görbe, például ellipszis. Ez okozza a Milankovich-ciklusokat.
A Föld minden évben január 3. körül kerül a legközelebb a Naphoz. A Föld januárban a legközelebbi és júliusban a legtávolabbi pontja között 3,1 millió mérföld (5,0 millió km) a különbség. A Föld január elején mintegy 147,1 millió km-re (91,4 millió mérföldre) van a Naptól, míg július elején mintegy 152,1 millió km-re (94,5 millió mérföldre).
Amikor a Föld a legközelebb van a Naphoz, az északi féltekén tél van, a déli féltekén pedig nyár. Így látható, hogy a Föld Naptól való távolsága nem okoz észrevehető változást az évszakokban; a távolságbeli különbségek viszonylag csekély hatását némileg elfedik a főként óceáni déli félteke és a félig kontinentális északi félteke közötti különbség. A földi évszakok tehát főként azért jönnek és mennek, mert a Föld nem pontosan függőleges tengellyel forog a Föld Nap körüli pályájának síkjához képest. A Föld tengelyferdülése 23,5 fok. Ezáltal a Nap decemberben és januárban délebbre kerül, így északon tél van, délen pedig nyár. Így a tél a földgömbnek arra a részére esik, ahol a legkevésbé közvetlenül éri a napfény. A nyár a földgömbnek arra a részére esik, ahová a legközvetlenebbül esik a napfény.
1. Bolygó az aphéliumban 2. Bolygó a perihéliumban 3. Nap
Kapcsolódó oldalak
- Orbitális dőlésszög
Kérdések és válaszok
K: Mi az az apszis a csillagászatban?
V: Az apsis a csillagászatban egy csillagászati objektum elliptikus pályájának a vonzásközpontjától való legnagyobb vagy legkisebb távolságának a pontja.
K: Mi az elliptikus pálya legközelebbi megközelítési pontja?
V: Az elliptikus pálya legközelebbi megközelítési pontját periapszisnak vagy pericentrumnak nevezik.
K: Hogy hívják a legtávolabbi kitérési pontot egy elliptikus pályán?
V: Az elliptikus pálya legtávolabbi kitérési pontját apopszisnak, apocentrumnak vagy apapszisnak nevezik.
K: Mi az ellipszis főtengelye?
V: Az ellipszis főtengelye az ellipszis leghosszabb részén áthaladó egyenes, amelyet a periapszis és az apoapszis pontján húzunk, és amelyet apsidák vonalának is neveznek.
K: Milyen hasonló szavakat használnak a keringő test azonosítására?
V: A Föld körüli pályák esetében a perigeum és az apogeum, a Nap körüli pályák esetében pedig a perihélium és az aphélium.
K: Milyen kifejezéseket használtak a Holdra való utaláshoz az Apollo-program során?
V: Az Apollo-program során a Holdra a pericynthion és az apocynthion kifejezéseket használták.
K: Mit jelent etimológiailag az apoapsis kifejezés?
V: Etimológiailag az apoapszis kifejezés a görög από (apo) szóból származik, ami azt jelenti, hogy "onnan", és egy elliptikus pályán a vonzásközépponttól legtávolabb eső pontra utal.
