Nemzetközi Űrállomás
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) egy űrállomás, egy nagyon nagy műhold, amelyen emberek élhetnek több hónapon keresztül. Egészen 2011-ig alacsony Föld körüli pályán állt össze, de azóta más részeket is hozzáadtak. Az utolsó rész, egy Bigelow-modul 2016-ban került hozzá. Az állomás több ország közös projektje: az Egyesült Államok, Oroszország, Európa, Japán és Kanada. Más nemzetek, például Brazília, Olaszország és Kína szintén együttműködve dolgoznak az ISS-en.
Az ISS építése 1998-ban kezdődött, amikor az orosz és az amerikai űrmodulokat összekapcsolták.
Eredet
Az 1980-as évek elején a NASA a Freedom űrállomást a szovjet Szaljut és Mir űrállomások megfelelőjeként tervezte. A terv soha nem hagyta el a tervezőasztalt, és a Szovjetunió és a hidegháború végével törölték. Az űrverseny vége arra késztette az amerikai kormányzat tisztviselőit, hogy az 1990-es évek elején tárgyalásokat kezdjenek nemzetközi partnerekkel, Európával, Oroszországgal, Japánnal és Kanadával egy valóban nemzetközi űrállomás megépítése érdekében. Ezt a projektet először 1993-ban jelentették be, és az Űrállomás Alpha nevet kapta. A tervek szerint az összes részt vevő űrügynökség által javasolt űrállomást egyesítette volna: A NASA Space Station Freedom, az orosz Mir-2 (a Mir űrállomás utódja, amelynek magja a mai Zvezda) és az ESA Columbus, amely a tervek szerint egy önálló űrállomás lett volna.
Gyártás
Az ISS alkatrészeit a világ különböző gyáraiban gyártották, és mindet a Kennedy Űrközpontban található Űrállomás-feldolgozó létesítménybe szállították a gyártás utolsó fázisai, a gép összeszerelése és a kilövés feldolgozása céljából. Az alkatrészek rozsdamentes acélból, titánból, alumíniumból és rézből készültek.
Assembly
A Nemzetközi Űrállomás összeszerelése az űrépítészet nagy eseménye. Az orosz modulokat rakétáik indították és dokkolták. Az összes többi darabot az űrsikló szállította. 2011. június 5-ig[frissítés] több mint 1000 órányi EVA során 159 alkatrészt illesztettek össze. Az űrsiklóval indított modulok közül sok modult a földön, az űrállomás-feldolgozó létesítményben teszteltek, hogy még az indítás előtt megtalálják és kijavítsák a problémákat.
Az első szekciót, a Zarya funkcionális teherblokkot 1998 novemberében állították pályára egy orosz Proton rakétával. Két további darab (az Unity modul és a Zvezda kiszolgálómodul) került hozzá, mielőtt az első legénység, az Expedition 1 útjára indult volna. Az Expedition 1 2000. november 1-jén dokkolt az ISS-hez, és William Shepherd amerikai űrhajósból és két orosz űrhajósból, Jurij Gidzenko és Szergej Krikalevből állt.
| A Nemzetközi Űrállomás összeszerelése | |||||||
| Alkatrészek | Összeszerelő repülés | Az indulás dátuma | Indítóeszköz | Különálló nézetek | Nézet az állomással | ||
| Zarya (FGB) | 1A/R | 1998-11-20 | Proton-K |
|
| ||
| Egység (1. csomópont), PMA-1 és PMA-2 | 2A | 1998-12-04 | Endeavour űrrepülőgép (STS-88) |
|
| ||
| Zvezda (szervizmodul) | 1R | 2000-07-12 | Proton-K |
|
| ||
| Z1 Truss és PMA-3 | 3A | 2000-10-11 | Discovery űrrepülőgép (STS-92) |
|
| ||
| P6 Truss & Solar Arrays | 4A | 2000-11-30 | Endeavour űrrepülőgép (STS-97) |
|
| ||
| Destiny (amerikai laboratórium) | 5A | 2001-02-07 | Atlantis űrsikló (STS-98) |
|
| ||
| Külső rakodási platform-1 | 5A.1 | 2001-03-08 | Discovery űrsikló (STS-102) |
|
| ||
| Canadarm2 (SSRMS) | 6A | 2001-04-19 | Endeavour űrrepülőgép (STS-100) |
|
| ||
| Quest (közös zsilip) | 7A | 2001-07-12 | Atlantis űrsikló (STS-104) |
|
| ||
| Pirs (dokkolófülke és légzsilip) | 4R | 2001-09-14 | Szojuz-U |
|
| ||
| S0 Truss | 8A | 2002-04-08 | Atlantis űrsikló (STS-110) |
|
| ||
| Mobil bázis rendszer | UF2 | 2002-06-05 | Endeavour űrrepülőgép (STS-111) |
|
| ||
| S1 Truss | 9A | 2002-10-07 | Atlantis űrsikló (STS-112) |
|
| ||
| P1 Feszület | 11A | 2002-11-23 | Endeavour űrrepülőgép (STS-113) |
|
| ||
| ESP-2 | LF1 | 2005-07-26 | Discovery űrrepülőgép (STS-114) |
|
| ||
| P3/P4 Fürtös és napelemes rendszerek | 12A | 2006-09-09 | Atlantis űrsikló (STS-115) |
|
| ||
| P5 Truss | 12A.1 | 2006-12-09 | Discovery űrrepülőgép (STS-116) |
|
| ||
| S3/S4 tartógerendák és napelemtáblák | 13A | 2007-06-08 | Atlantis űrsikló (STS-117) |
|
| ||
| S5 Truss és ESP-3 | 13A.1 | 2007-08-08 | Endeavour űrrepülőgép (STS-118) |
|
| ||
| Harmony (2. csomópont) | 10A | 2007-10-23 | Discovery űrsikló (STS-120) |
|
| ||
| Columbus (európai laboratórium) | 1E | 2008-02-07 | Atlantis űrsikló (STS-122) |
|
| ||
| Dextre (SPDM) | 1J/A | 2008-03-11 | Endeavour űrrepülőgép (STS-123) |
|
| ||
| Japán nyomás alatti modul (JEM-PM) | 1J | 2008-05-31 | Discovery űrsikló (STS-124) |
|
| ||
| S6 Truss & Solar Arrays | 15A | 2009-03-15 | Discovery űrsikló (STS-119) |
|
| ||
| Japán kitett létesítmény (JEM-EF) | 2J/A | 2009-07-15 | Endeavour űrrepülőgép (STS-127) |
|
| ||
| Poisk (MRM-2) | 5R | 2009-11-10 | Szojuz-U |
|
| ||
| ExPRESS Logistics Carriers 1 & 2 | ULF3 | 2009-11-16 | Atlantis űrsikló (STS-129) |
|
| ||
| Kupola & | 20A | 2010-02-08 | Endeavour űrrepülőgép (STS-130) |
|
| ||
| Rassvet (MRM-1) | ULF4 | 2010-05-14 | Atlantis űrsikló (STS-132) |
|
| ||
| Leonardo (PMM) és EXPRESS Logistics Carrier 4 | ULF5 | 2011-02-24 | Discovery űrrepülőgép (STS-133) |
|
|
| |
| Alfa mágneses spektrométer, OBSS és EXPRESS logisztikai szállítóeszköz 3 | ULF6 | 2011-05-16 | Endeavour űrrepülőgép (STS-134) |
|
|
| |
| Bigelow bővíthető tevékenységi modul | 2016-04-08 | Falcon 9 (SpaceX CRS-8) |
| ||||
| Alkatrészek | Összeszerelő repülés | Az indulás dátuma | Indítóeszköz | Különálló nézet | Nézet az állomással | ||
.jpg)
.jpg){kind=spacer}
Az ISS rajza (robbantott nézet)
Élet az űrben
Lefekvés előtt
Az űrállomáson élő embereknek mindenféle változáshoz hozzá kell szokniuk a földi élethez képest. Mindössze 90 perc alatt kerülik meg a Földet, így a Nap úgy néz ki, mintha naponta 16-szor kelne és menne le. Ez zavaró lehet, különösen akkor, amikor az ember megpróbálja eldönteni, hogy mikor menjen lefeküdni. Az űrhajósok egyébként is igyekeznek 24 órás napirendet tartani. Lefekvéskor a falra ragasztott hálózsákokban kell aludniuk. Be kell szíjazniuk magukat, hogy alvás közben ne ússzanak el. En:wikt:Strap
Zéró gravitáció
Föld körüli pályán nincs G-erő (ezt nevezik szabad esésnek vagy nulla gravitációnak). Hogy az űrhajósok felkészüljenek a súlytalanság megtapasztalására, a NASA kiképzői vízbe teszik az űrhajósokat. Mivel a víz lebegővé teszi az embert, ez egy kicsit olyan, mintha nem lenne gravitáció. A vízben azonban a víz ellen tudnak nyomni és mozogni. A nulla gravitációban nincs semmi, aminek nekinyomódhatnának, így csak lebegnek a levegőben. A gyakorlás egy másik módja, hogy repülőgépbe szállunk, és a gép nagyon gyorsan a földre zuhan. Így az emberek nagyon rövid időre megtapasztalhatják a súlytalanságot. Ettől a tréningtől az emberek eleinte eléggé rosszul lehetnek.
A súlytalanságban az űrhajósok nem nagyon használják a lábaikat, ezért rengeteget kell mozogniuk, hogy ne legyenek túlságosan gyengék. A gravitáció nélkül az űrhajósok felsőteste nagyra nőhet, a lábaik pedig soványak lehetnek. Ezt nevezik csirkeláb-szindrómának. Az űrhajósoknak minden nap keményen kell mozogniuk, hogy egészségesek maradjanak.
Az űrstílusban való étkezés nehéz. A víz és más folyadékok nem áramlanak lefelé az űrben, így ha az űrállomáson kiöntenének, mindenfelé lebegnének. A folyadékok tönkretehetik az elektronikus berendezéseket, ezért az űrhajósoknak nagyon óvatosnak kell lenniük az űrben. Úgy isznak, hogy vizet szívnak egy zacskóból, vagy a falra ragasztott csőből. Az ételt nem tehetik tányérra, mert az csak úgy lebegne, ezért zacskókba teszik, és a zacskókból esznek. Az általuk elfogyasztott táplálék általában szárított, mert a morzsák tönkretehetik a felszerelést.
Néha friss gyümölcsöt és zöldséget küldenek fel az űrhajósoknak, de nagyon drága és nehéz ilyet küldeni, ezért rengeteg élelmiszert kell magukkal vinniük.
Fürdőszoba
Valójában az űrben a fürdőszobát valószínűleg inkább mellékhelyiségnek kellene hívni, mert ott tényleg nem lehet fürdeni. Ehelyett az űrhajósok vízipisztolyokkal zuhanyoznak. Az egyik ember a pisztollyal spriccel magának, míg a többiek kint állnak egy vízporszívóval, hogy a zuhanyból kifolyó víztől megszabaduljanak. Ez elég nehéz, ezért az űrhajósok általában csak "szivacsfürdőt" vesznek egy nedves ruhával.
A vécék egy másik problémát jelenthetnek. A vécéknek a gravitáció segítségével kellene működniük. Amikor valaki lehúzza a WC-t, a gravitáció hatására a víz lefelé folyik. Mivel az ISS-en tartózkodó űrhajósok nem érzik a gravitációt, a WC-nek az űrhajósokhoz kell kapcsolódnia, és óvatosan el kell szívnia az összes hulladékot.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Nemzetközi Űrállomás?
V: A Nemzetközi Űrállomás egy nagyon nagy műhold, amelyen emberek élhetnek több hónapon keresztül.
K: Mikor építették be utoljára a Nemzetközi Űrállomást?
V: Az utolsó rész, egy Bigelow-modul 2016-ban került hozzá.
K: Mely országok vesznek részt a Nemzetközi Űrállomás projektben?
V: A Nemzetközi Űrállomás a világ több területének közös projektje: az Egyesült Államok, Oroszország, Európa, Japán és Kanada.
K: Mikor kezdődött a Nemzetközi Űrállomás építése?
V: A Nemzetközi Űrállomás építése 1998-ban kezdődött.
K: Hogyan épült a Nemzetközi Űrállomás?
V: A Nemzetközi Űrállomás megépítéséhez orosz és amerikai űrmodulokat kapcsoltak össze.
K: Vannak más országok is, amelyek együttműködnek a Nemzetközi Űrállomással?
V: Igen, más nemzetek, például Brazília, Olaszország és Kína is dolgoznak a Nemzetközi Űrállomással, más országokkal való együttműködés révén.
K: Hol található a Nemzetközi Űrállomás?
V: A Nemzetközi Űrállomást alacsony Föld körüli pályán állítják össze.
