Nemzetközi Űrállomás (ISS) — meghatározás, története és partnerségek

Az 1980-as évek elején a NASA a Freedom űrállomást a szovjet Szaljut és Mir űrállomások megfelelőjeként tervezte. A terv soha nem hagyta el a tervezőasztalt, és a Szovjetunió és a hidegháború végével törölték. Az űrverseny vége arra késztette az amerikai kormányzat tisztviselőit, hogy az 1990-es évek elején tárgyalásokat kezdjenek nemzetközi partnerekkel, Európával, Oroszországgal, Japánnal és Kanadával egy valóban nemzetközi űrállomás megépítése érdekében. Ezt a projektet először 1993-ban jelentették be, és az Űrállomás Alpha nevet kapta. A tervek szerint az összes részt vevő űrügynökség által javasolt űrállomást egyesítette volna: A NASA Space Station Freedom, az orosz Mir-2 (a Mir űrállomás utódja, amelynek magja a mai Zvezda) és az ESA Columbus, amely a tervek szerint egy önálló űrállomás lett volna.

Az ISS alkatrészeit a világ különböző gyáraiban gyártották, és mindet a Kennedy Űrközpontban található Űrállomás-feldolgozó létesítménybe szállították a gyártás utolsó fázisai, a gép összeszerelése és a kilövés feldolgozása céljából. Az alkatrészek rozsdamentes acélból, titánból, alumíniumból és rézből készültek.

A Nemzetközi Űrállomás összeszerelése az űrépítészet nagy eseménye. Az orosz modulokat rakétáik indították és dokkolták. Az összes többi darabot az űrsikló szállította. 2011. június 5-ig^{[frissítés]} több mint 1000 órányi EVA során 159 alkatrészt illesztettek össze. Az űrsiklóval indított modulok közül sok modult a földön, az űrállomás-feldolgozó létesítményben teszteltek, hogy még az indítás előtt megtalálják és kijavítsák a problémákat.

Az első szekciót, a Zarya funkcionális teherblokkot 1998 novemberében állították pályára egy orosz Proton rakétával. Két további darab (az Unity modul és a Zvezda kiszolgálómodul) került hozzá, mielőtt az első legénység, az Expedition 1 útjára indult volna. Az Expedition 1 2000. november 1-jén dokkolt az ISS-hez, és William Shepherd amerikai űrhajósból és két orosz űrhajósból, Jurij Gidzenko és Szergej Krikalevből állt.

Lefekvés előtt

Az űrállomáson élő embereknek mindenféle változáshoz hozzá kell szokniuk a földi élethez képest. Mindössze 90 perc alatt kerülik meg a Földet, így a Nap úgy néz ki, mintha naponta 16-szor kelne és menne le. Ez zavaró lehet, különösen akkor, amikor az ember megpróbálja eldönteni, hogy mikor menjen lefeküdni. Az űrhajósok egyébként is igyekeznek 24 órás napirendet tartani. Lefekvéskor a falra ragasztott hálózsákokban kell aludniuk. Be kell szíjazniuk magukat, hogy alvás közben ne ússzanak el. En:wikt:Strap

Zéró gravitáció

Föld körüli pályán nincs G-erő (ezt nevezik szabad esésnek vagy nulla gravitációnak). Hogy az űrhajósok felkészüljenek a súlytalanság megtapasztalására, a NASA kiképzői vízbe teszik az űrhajósokat. Mivel a víz lebegővé teszi az embert, ez egy kicsit olyan, mintha nem lenne gravitáció. A vízben azonban a víz ellen tudnak nyomni és mozogni. A nulla gravitációban nincs semmi, aminek nekinyomódhatnának, így csak lebegnek a levegőben. A gyakorlás egy másik módja, hogy repülőgépbe szállunk, és a gép nagyon gyorsan a földre zuhan. Így az emberek nagyon rövid időre megtapasztalhatják a súlytalanságot. Ettől a tréningtől az emberek eleinte eléggé rosszul lehetnek.

A súlytalanságban az űrhajósok nem nagyon használják a lábaikat, ezért rengeteget kell mozogniuk, hogy ne legyenek túlságosan gyengék. A gravitáció nélkül az űrhajósok felsőteste nagyra nőhet, a lábaik pedig soványak lehetnek. Ezt nevezik csirkeláb-szindrómának. Az űrhajósoknak minden nap keményen kell mozogniuk, hogy egészségesek maradjanak.

Az űrstílusban való étkezés nehéz. A víz és más folyadékok nem áramlanak lefelé az űrben, így ha az űrállomáson kiöntenének, mindenfelé lebegnének. A folyadékok tönkretehetik az elektronikus berendezéseket, ezért az űrhajósoknak nagyon óvatosnak kell lenniük az űrben. Úgy isznak, hogy vizet szívnak egy zacskóból, vagy a falra ragasztott csőből. Az ételt nem tehetik tányérra, mert az csak úgy lebegne, ezért zacskókba teszik, és a zacskókból esznek. Az általuk elfogyasztott táplálék általában szárított, mert a morzsák tönkretehetik a felszerelést.
Néha friss gyümölcsöt és zöldséget küldenek fel az űrhajósoknak, de nagyon drága és nehéz ilyet küldeni, ezért rengeteg élelmiszert kell magukkal vinniük.

Fürdőszoba

Valójában az űrben a fürdőszobát valószínűleg inkább mellékhelyiségnek kellene hívni, mert ott tényleg nem lehet fürdeni. Ehelyett az űrhajósok vízipisztolyokkal zuhanyoznak. Az egyik ember a pisztollyal spriccel magának, míg a többiek kint állnak egy vízporszívóval, hogy a zuhanyból kifolyó víztől megszabaduljanak. Ez elég nehéz, ezért az űrhajósok általában csak "szivacsfürdőt" vesznek egy nedves ruhával.
A vécék egy másik problémát jelenthetnek. A vécéknek a gravitáció segítségével kellene működniük. Amikor valaki lehúzza a WC-t, a gravitáció hatására a víz lefelé folyik. Mivel az ISS-en tartózkodó űrhajósok nem érzik a gravitációt, a WC-nek az űrhajósokhoz kell kapcsolódnia, és óvatosan el kell szívnia az összes hulladékot.