Apollo 11: Az első emberes holdraszállás (1969)
Apollo 11 (1969) — az első emberes holdraszállás története: Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins küldetése, a Holdra lépés és biztonságos visszatérés a Földre.
Az Apollo-11 volt az első repülés, amely embereket küldött a Holdra. Ezt a NASA, az amerikai űrkutatási csoport végezte. Három űrhajóssal a fedélzetén 1969. július 16-án indult az űrbe: Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins. 1969. július 20-án Armstrong és Aldrin az első emberként landolt a Holdon, míg Collins a Hold körüli pályán maradt.
A repülés az űrverseny része volt. Befejezte a John F. Kennedy által 1961-ben kitűzött tervet, miszerint "egy embert kell a Holdra juttatni, és biztonságban vissza kell téríteni a Földre", még az 1960-as évek vége előtt.
Küldetés rövid áttekintése
- Indítás: 1969. július 16., a Saturn V hordozórakétával a floridai Kennedy Space Centerből.
- Holdra szállás: 1969. július 20., a Luna tenger (Sea of Tranquility / Mare Tranquillitatis) közelében a Lunar Module (Eagle) segítségével.
- Első lépés a Holdon: Neil Armstrong tette meg az első lépést, amelyet híressé vált mondata kísért: "That's one small step for [a] man, one giant leap for mankind." (magyarul: "Ez egy kis lépés egy ember számára, de óriási ugrás az emberiség számára").
- Visszatérés a Földre: A küldetés július 24-én ért véget, amikor a parancsnoki egység a Csendes-óceánon (a USS Hornet hajó közelében) visszaszállt és a legénységet karanténba helyezték az esetleges ismeretlen biológiai kockázatok miatt.
- Időtartam: a küldetés körülbelül 8 napig tartott.
A küldetés menete
A Saturn V rakéta Föld körüli pályára vitte a parancsnoki (Command Module, Columbia) és holdkomp (Lunar Module, Eagle) egységeket. A Föld körüli pályáról végrehajtott translunáris manőver után az Apollo 11 holdfelé indult. A Hold körüli pályára állást követően Eagle levált és Neil Armstrong, valamint Buzz Aldrin leszálltak a Hold felszínére; Michael Collins a parancsnoki egységben maradt és biztosította a visszatérést a Holdról.
Tudományos és technikai eredmények
- Armstrong és Aldrin a Holdfelszínen körülbelül két és fél órát töltöttek kint (EVA), ezalatt mintákat gyűjtöttek és kísérleteket telepítettek.
- A misszió során összegyűjtött holdkőzet-minták mennyisége összesen körülbelül 21,5 kg volt.
- Telepítettek több kísérleti műszert, például szeizmométert és lézeres visszaverő tükröket (retroreflector), melyeket évtizedekig használtak a Föld–Hold távolság pontos mérésére.
- A küldetés bizonyította, hogy az ember irányítása alatt végrehajtott leszállás és biztonságos visszatérés megvalósítható komplex, többfázisú űrrepülések esetén.
Jelentőség és hatás
Az Apollo–11 történelmi jelentőségű mérföldkő volt: nemcsak technikai és tudományos sikert hozott, hanem erőteljes politikai és kulturális hatása is volt. A siker lezárta a hidegháborús űrverseny egy fontos fejezetét, és demonstrálta az emberi együttműködés, mérnöki teljesítmény és tudományos kutatás képességeit. Az esemény inspirációt jelentett a tudományok és a műszaki pályák iránti érdeklődés növekedéséhez szerte a világon.
Legfontosabb adatok
- Legénység: Neil Armstrong (parancsnok), Buzz Aldrin (holdjáró), Michael Collins (parancsnoki modul pilótája)
- Holdkomp neve: Eagle
- Parancsnoki egység neve: Columbia
- Hordozórakéta: Saturn V
- Mintagyűjtés: ~21,5 kg holdkőzet
Az Apollo–11 nemcsak egy technikai küldetés volt, hanem az emberiség egyik leglátványosabb közös sikere, amelynek hatása a mai napig érzékelhető a kutatásban, az oktatásban és a kultúrában.
A repülés
Az űrbe és az űrből
Világszerte emberek milliói nézték a televízióban az Apollo-11 repülését. Amikor a rakétát az űrbe küldték, az világméretű esemény volt. Richard Nixon, aki akkoriban elnök volt, a Fehér Házból nézte végig a rakéta felszállását. A Saturn V rakéta az amerikai Kennedy Űrközpontból szállt fel.
Körülbelül két órával a Föld elhagyása után az utasmodul elhagyta a fő rakétát. Az utasszállító modul két fő részből állt, a Columbia nevű Apollo parancsnoki és kiszolgáló modulból és az Eagle nevű Apollo holdkompból. A Columbia volt az űrhajó, amely az űrben maradt, az Eagle pedig a holdra szálló űrhajó. A csapat 3 nappal később holdkörüli pályára (Hold körüli pályára) állt. Egy nappal később az Eagle eltávolodott a Columbiától. Az Eagle biztonságosan landolt a Holdon Neil Armstronggal és Buzz Aldrinnal a fedélzetén. A leszállás során több probléma is adódott a számítógéppel. A biztonságos leszálláshoz Armstrongnak magának kellett vezetnie az Eagle-t. Úgy szálltak le, hogy csak 25 másodpercnyi üzemanyaguk maradt.
Események a Holdon
Buzz Aldrin első dolga a földet érés után az volt, hogy imádkozott. Jézus néhány szavát is felolvasta. Azért nem árulta el, hogy mit tervez, mert valaki épp akkor indított pert, hogy az űrhajósok ne végezzenek vallásos dolgokat az űrben. Armstrong lett az első ember, aki a Hold felszínén sétált és beszélt. Az első szavai a következők voltak:
Ez egy kis lépés az embernek, egy hatalmas ugrás az emberiségnek.
|
|
| ||||
| Problémák a fájl meghallgatásával? Lásd a médiasegítséget. | |||||
A következő két és fél órában Aldrin és Armstrong jegyzeteltek, fényképeztek és lyukakat készítettek, hogy holdkőzetet szerezzenek. A leszállást több mint hatmillió ember nézte a Földön a nagyon nagy ausztráliai rádióteleszkóp segítségével. Sok kísérletet végeztek, például a holdkőzet és a por összegyűjtését. Egy amerikai zászlót állítottak fel és fényképeztek le a Holdon. Előtte Richard Nixon elnök telefonon beszélt velük:
Nixon: Helló, Neil és Buzz. Telefonon beszélek önökkel a Fehér Ház ovális szobájából. Ez minden bizonnyal a valaha volt legtörténelmibb telefonhívás. El sem tudom mondani, mennyire büszkék vagyunk arra, amit tettek. Minden amerikai számára ez lesz életünk legbüszkébb napja. És biztos vagyok benne, hogy a világ minden táján élő emberek is csatlakoznak az amerikaiakhoz, és elismerik, hogy ez milyen hatalmas teljesítmény. Annak köszönhetően, amit önök tettek, az égiek az emberek világának részévé váltak. És ahogy Ön a Nyugalom Tengeréről beszél hozzánk, ez arra ösztönöz bennünket, hogy megkettőzzük erőfeszítéseinket a béke és a nyugalom megteremtése érdekében a Földön. Az emberiség egész történelmének egyetlen felbecsülhetetlen pillanatára a Földön élő emberek valóban egyek: egyek a büszkeségükben arra, amit tettél, és egyek az imáinkban, hogy biztonságban térj vissza a Földre.
Armstrong: Köszönöm, elnök úr. Nagy megtiszteltetés és kiváltság számunkra, hogy itt lehetünk, és nemcsak az Egyesült Államokat képviseljük, hanem minden nemzet békés, érdeklődő és kíváncsi embereit, és olyan embereket, akiknek jövőképük van a jövőre nézve. Megtiszteltetés számunkra, hogy ma itt részt vehetünk.
A Hold elhagyása és visszatérés a Földre
Miután befejezték a munkát, Armstrong és Aldrin visszatértek az Eagle-hez, és hét órát aludtak, mielőtt elindultak volna. Induláshoz készülődve Aldrin elrontotta a motorindító áramkör-megszakítóját. Armstrong egy tollal áthidalta az áramkört, és megakadályozta, hogy a Holdon ragadjanak. Aldrin és Armstrong sok mindent hagyott a Holdon: egy amerikai zászlót, néhány kísérletet, egy aranytollat, az Apollo-1 logóját és néhány bronzérmét Jurij Gagarin és Vlagyimir Komarov tiszteletére. Egy jelet is hagytak a Holdon, az emberiség üzenetével. A táblán ez állt: "A Holdra szálltunk:
A Föld bolygóról származó emberek itt léptek először a Holdra, Kr.u. 1969 júliusában.
Július 24-én a három űrhajós visszatért a Földre, és azonnal karanténba helyezték őket (más emberektől távol tartották őket), arra az esetre, ha valamilyen betegséget hoznának magukkal a Holdról. Három hétig maradtak karanténban. Amikor kijutottak, a férfiak világszerte hősökké váltak. Vacsoráztak Nixon elnökkel, felvonultak New Yorkban és Chicagóban. Ők hárman számos televíziós műsorban is szerepeltek.
Fotók
· 
A Saturn V rakéta, amely az Apollo-11 három emberét szállította az űrbe.
· 
Buzz Aldrin lábnyoma a Hold felszínén.
· 
Buzz Aldrin az amerikai zászlóval nem sokkal a felszínre lépése után.
· 
Az Apollo-11 űrhajósai és Nixon elnök.
Kapcsolódó oldalak
- Apollo-program
- Holdra szállás összeesküvés elméletek
Kérdések és válaszok
K: Ki állt az Apollo-11 repülése mögött?
V: Az Apollo-11 repülése mögött a NASA, az amerikai űrkutatási csoport állt.
K: Mikor ment fel az Apollo-11 az űrbe?
V: Az Apollo-11 1969. július 16-án indult az űrbe.
K: Kik voltak azok az űrhajósok, akik az Apollo-11 küldetésen részt vettek?
V: Az Apollo-11 küldetés három űrhajósa Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins volt.
K: Mikor szállt le Neil Armstrong és Buzz Aldrin a Holdra?
V: Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969. július 20-án szállt le a Holdra.
K: Mi volt Michael Collins szerepe a küldetésben?
V: Michael Collins a küldetés során a Hold körüli pályán tartózkodott.
K: Mi volt az Apollo-11 küldetés célja?
V: Az Apollo-11 küldetés célja az volt, hogy az űrverseny részeként egy embert juttasson a Holdra, és biztonságban visszahozza a Földre.
K: Ki határozta meg az Apollo-11 küldetés tervét?
V: Az Apollo-11 küldetés tervét John F. Kennedy határozta meg 1961-ben.
Keres