Apollo–13
Az Apollo 13 volt a NASA Apollo-projektjének hetedik küldetése, és a harmadik emberes holdraszálló küldetés. A repülés parancsnoka Jim Lovell volt. A többi űrhajós a fedélzeten Jack Swigert és Fred Haise volt.
Az űrhajó sikeresen elindult a Hold felé, de két nappal az indítás után egy meghibásodott oxigéntartály felrobbant, és a szervizmodul megsérült, ami oxigén- és áramkimaradást okozott. Nagyon nagy volt az esélye annak, hogy az űrhajósok meghalnak, mielőtt visszatérhetnének a Földre. Nagyon kevés volt az oxigén. Az oxigént nem csak a légzéshez használják; az Apollo űrhajón egy üzemanyagcellának nevezett eszközben használták az áramtermeléshez. Ezért úgy takarékoskodtak a maradék levegővel, hogy szinte minden elektromos berendezésüket, például a fűtőberendezéseket kikapcsolták. Nagyon hideg lett az űrhajóban.
Az életben maradás érdekében az űrhajósoknak be kellett költözniük az Apollo holdkompba is, és azt egyfajta "mentőcsónakként" kellett működtetniük.
Amikor megközelítették a Földet, nem voltak biztosak abban, hogy az ejtőernyőik, amelyek a parancsnoki modul lassításához szükségesek, működni fognak. Az ejtőernyőket kis robbanótöltetekkel dobták ki, amelyeket akkumulátorokból lőttek ki. A hideg miatt az elemek meghibásodhattak volna, és ebben az esetben az ejtőernyők nem működtek volna, és a parancsnoki modul olyan gyorsan csapódott volna az óceánba, hogy a fedélzeten tartózkodók mindannyian meghaltak volna.
A repülés
Az Apollo 1970. április 11-én 19:13-kor indult Cape Canaveralról, és ideiglenes alacsony Föld körüli pályára állt. Két órával később újra begyújtották a rakétahajtóművet, hogy a Hold felé induljanak. Fra Maurónál akartak leszállni. A nehézségek ellenére a legénységnek sikerült visszatérnie a Földre. Bár a legénység nem szállt le a Holdon, a repülés nagyon ismertté vált.
Egyesek kudarcnak tekintették, mert nem szálltak le a Holdra. Mások azonban úgy vélték, hogy ez volt a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) talán legnagyobb teljesítménye, amikor három embert egy nagyon sérült űrhajóval biztonságosan visszahozott a Földre.
A visszatéréshez közeledve úgy gondolták, hogy az elektromos berendezések rövidzárlatot fognak okozni, mivel az űrhajósok leheletének vize a számítógépeken mindenütt folyadékká változott. Az elektronika azonban rendben volt.
Az eseményről könyveket írtak, például Jim Lovell, a küldetés parancsnoka. Film is készült róla, Ron Howard rendezésében, Tom Hanks főszereplésével.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a NASA Apolló-projektjének hetedik küldetése?
V: A NASA Apolló-projektjének hetedik küldetése az Apollo 13 volt.
K: Kik voltak az űrhajó fedélzetén lévő űrhajósok?
V: Az űrhajó fedélzetén Jim Lovell, Jack Swigert és Fred Haise űrhajósok voltak.
K: Mi okozta azt a nagy esélyt, hogy az űrhajósok meghalnak, mielőtt visszatérhetnének a Földre?
V: Két nappal a felbocsátás után felrobbant egy hibás oxigéntartály, ami megrongálta a szervizmodult, és emiatt elvesztette az oxigént és az elektromos áramot. Ez nagy esélyt adott arra, hogy az űrhajósok meghalnak, mielőtt visszatérhetnének a Földre.
K: Hogyan tudták megmenteni a maradék levegőjüket?
V: Úgy mentették meg a maradék levegőjüket, hogy szinte minden elektromos berendezésüket, például a fűtőberendezéseket kikapcsolták.
K: Miért kellett az Apollo holdkompba költözniük?
V: Az Apollo holdkompba kellett költözniük, hogy túlélhessék és mentőcsónakként használhassák.
K: Mi jelentett kockázatot a Föld megközelítésekor?
V: A Földhöz közeledve fennállt annak a veszélye, hogy a parancsnoki modul lassításához szükséges ejtőernyőik nem működnek a hideg hőmérséklet miatt, ami az akkumulátorok meghibásodását okozhatja.
K: Mi történt volna, ha ez a kockázat bekövetkezik?
V: Ha ez a kockázat bekövetkezett volna, akkor a parancsnoki modul olyan gyorsan csapódott volna az óceánba, hogy a fedélzeten lévők meghaltak volna.
