Andok – Dél-Amerika hegylánca: hossz, csúcsok és vulkánok
Fedezd fel az Andok titkait: 7000+ km, Aconcagua magassága, Chimborazo különlegessége, vulkánok, csúcsok és túraútvonalak Dél-Amerika lenyűgöző hegyláncán.
Az Andok egy hegyvonulat Dél-Amerika nyugati partvidéke mentén. A vonulat változatos tájakat foglal magába: tengerparti szikláktól a meredek kanyonokon és magas fennsíkokon át a hófödte csúcsokig és aktív vulkánokig.
Több mint 7000 km / 4400 mérföld hosszan húzódnak Argentína és Chile déli részétől Kolumbia északi részéig. Peruban, Bolíviában és Ecuadorban is megtalálhatóak. Az Andok mentén eltérő éghajlati zónák követik egymást rövid távolságokon belül: part menti sivatagoktól és ködfennsíkoktól (coastal fog deserts), át a felhőerdőkön (cloud forests) és párás párkányokig, majd a magashegyi puna és páramo élőhelyeiig.
Az Amazonas folyórendszer forrásai az Andok keleti szárnyán erednek. Számos nagy folyó, köztük a Marañón és az Ucayali (Perunál) az Andok lejtőiről gyűjti a vizet, ezek egyesüléséből alakul ki később az Amazonas.
Magasság, csúcsok és különlegességek
Az Andok a világ leghosszabb szabadon álló hegyvonulata, és a Himalája után a második legmagasabb. Az Andok hegység az Ázsián kívüli legmagasabb hegység. A vonulat számos jelentős, gyakran havas csúccsal rendelkezik, köztük:
- Aconcagua – a legmagasabb csúcs, 6962 m magasan a tengerszint felett; Dél-Amerika legmagasabb pontja és a legmagasabb hegy a Föld nyugati féltekéjén.
- Ojos del Salado – a világ legmagasabb aktív vulkánja, mintegy 6893 m (Chile-Argentína határán).
- Llullaillaco, Huascarán, Chimborazo – utóbbi az Ecuadorban található vulkán, amelynek csúcsa a Föld felszínének a középponttól legtávolabbi pontja a Föld egyenlítői kidudorodása miatt.
Vulkanizmus és geológia
Az Andok kialakulása összefügg a Nazca- és a dél-amerikai kőzetlemezek találkozásával; a Nazca-lemez alábukása (szubdukciója) hozza létre a hegység felgyűrődését és a vulkáni vonulatokat. Ennek következményei:
- számos aktív és inaktív vulkán (például a Cotopaxi, Tungurahua, Sabancaya, El Misti, Villarrica),
- erős szeizmikus aktivitás – jelentős földrengések gyakoriak a régióban,
- geotermikus jelenségek és forró források.
A Aconcagua vulkanikus hegység helyett inkább összetorlódott, metamorf és üledékes kőzetekből felgyűrődött csúcs; nem vulkáni hegy.
Élővilág és éghajlat
Az Andok rendkívül változatos élőhelyeket foglal magába: a tengerszint közeli partvidéktől a trópusi felhőerdőkön át a hideg, száraz püna-füves területekig és glaciális magasságokig. Fontosabb jellemzők:
- endemikus növény- és állatfajok – például az andoki kondor (Vultur gryphus), a andoki medve (spectacled bear), láma, alpaka és a vicuña;
- gazdag madárvilág a felhőerdőkben és páramo-övezetekben;
- a magasabban fekvő gleccserek és hómezők fontos vízforrások a száraz évszakokban, de ezek sok helyen gyorsan visszahúzódnak a klímaváltozás miatt.
Emberek, kultúra és gazdaság
Az Andok mentén élő népek hagyományosan az éghajlati és domborzati adottságokhoz alkalmazkodtak; az inka civilizáció nagy része az Andokban fejlődött ki. Ma is jelentős számban élnek itt quechua és aymara nyelvű közösségek, valamint sok más indián csoport. Gazdasági szempontból az Andok szerepe:
- bányászat: réz (különösen Chilében), ezüst, ólom, cink, tinás területek (Bolívia),
- mezőgazdaság: magashegyi teraszok, burgonya, quinoa, kukorica, alpaca- és lámatenyésztés,
- idegenforgalom: hegymászás (Aconcagua, Huascarán), természetjárás, kulturális turizmus (inkai emlékek, Machu Picchu a perui Andokban),
- hidroenergetika és vízellátás: a hegyekből levezetett víz táplálja a folyókat és gátakat, de a gleccserek visszahúzódása aggodalomra ad okot a vízbiztonság szempontjából.
Természeti kockázatok és védelmi intézkedések
Az Andok térsége természeti veszélyeknek van kitéve: erős földrengések, vulkánkitörések, földcsuszamlások és gleccserviszlások (jégomlások). A klímaváltozás hatásai — elsősorban a gleccserek olvadása — növelik a vízforgalom rövid távú ingadozását és hosszú távon veszélyeztetik a vízellátást.
Sok országban nemzeti parkok és védett területek jöttek létre az Andok biodiverzitásának és kulturális örökségének megőrzésére; ilyenek például a perui Manu Nemzeti Park és az argentin Los Glaciares Nemzeti Park.
Összefoglalás
Az Andok egyedülálló kombinatív rendszere a geológiai erőknek, gazdag élővilágnak és sokszínű emberi kultúrának. Több mint 7000 km hosszával kulcsszerepet játszanak Dél-Amerika éghajlatában, hidrológiájában és gazdaságában, ugyanakkor komoly kihívásokat támasztanak a természeti veszélyek és a klímaváltozás miatt.
Megjegyzés: A cikkben szereplő magasságadatok és földrajzi tények tájékoztató jellegűek; helyi források és legfrissebb kutatások pontosítást adhatnak egyes adatokra (például csúcsok magassága, vulkánok aktivitása, gleccserállapotok).
Egy tó az Andokban
Összetett műholdkép a déli Andokról
Punta Arenas, Chile
Cono de Arita, Salta (Argentína)
Az Andok
Földrajz
Az Andok három szakaszból áll:
- A déli Andok Argentínában és Chilében;
- A központi Andok, amely magában foglalja a chilei és perui hegységrendszert és Bolívia egyes részeit;
- Az északi rész Venezuelában, Kolumbiában és Ecuadorban.
Az északi résznek két párhuzamos tartománya van. Ezek a Cordillera Occidental (nyugati) és a Cordillera Oriental (keleti). A cordillera kifejezés a spanyol "kötél" szóból származik.
Kolumbiában, az ecuadori határtól északra az Andok három párhuzamos hegyvonulatra, a nyugati, a középső és a keleti hegységre oszlik.
Északon a Sierra Nevada de Santa Marta (Szent Márta havas hegyvonulata) egy elszigetelt hegység a Kolumbiát átszelő Andok láncolatától. A Karib-tenger partjától mindössze 42 km-re, 5700 méteres tengerszint feletti magasságot elérve a Sierra Nevada a világ legmagasabb tengerparti hegyvonulata.
A keleti Cordillia Oriental nyugati vonulata az egyetlen, amely eléri Kolumbiát.
Az Andok hegylánc teljes hosszában mintegy 200 km széles, kivéve Bolíviát, ahol 640 km széles. A Karib-tengerben, Venezuela partjainál fekvő Aruba, Bonaire és Curaçao holland karibi szigetek az Andok északi peremének víz alá merült csúcsait képviselik.
Az Aconcagua légi képe
A kép előterében az Andok magas síksága (3000-5000 m), a Puna. A fiatal vulkánok sora a sokkal alacsonyabb Atacama-sivataggal (1000-2000 m magasság) szemben helyezkedik el. Számos sókéreggel borított száraz tó a Puna tolótörései közötti medencék. A Salar de Arizaro (előtérben) a legnagyobb a száraz tavak közül. A középpont közelében a két zóna, a Puna és a Sierras Pampeanas szembetűnő kontrasztot alkot. A Sierras Pampeanas hegyei alacsonyabbak, és kevesebb fiatal vulkánjuk van A színváltozások a főbb éghajlati régiókat tükrözik: az Atacama és a Puna sivatagjai szemben a közép-argentinai füves síkságokkal, ahol a csapadék a pampák buja prérijét táplálja.
Geológia
Az Andok egy mezozoikumi-tertiáriumi orogén hegységöv a Csendes-óceáni Tűzgyűrű mentén.
Az Andok a lemeztektonikai folyamatok eredménye, amelyet az óceáni kéregnek a dél-amerikai kontinentális lemez alá süllyedése okozott. Dél-Amerika, Észak-Amerikához hasonlóan, a kréta időszak óta nyugat felé mozog.
A modern Andok kialakulása a triász és a jura időszak eseményeivel kezdődött, amikor a Pangea felbomlott, és számos hasadék alakult ki. Az Andok a kréta időszakban kezdték el felvenni mai formájukat, a keletre fekvő ősi kráterek üledékes és metamorf kőzetének kiemelkedése, törése és redőzése révén. Az Andok emelkedése nem volt állandó, és a különböző régiókban különböző mértékű tektonikus feszültség, kiemelkedés és időjárás alakult ki.
Éghajlat
Az Andok éghajlata eltérő attól függően, hogy melyik terület milyen magasan fekszik, és milyen közel van a tengerhez. A déli rész esős és hűvös. Az Andok középső része száraz. Az északi Andok általában esős és meleg, Kolumbiában az átlaghőmérséklet 18 °C. Az éghajlatról ismert, hogy meglehetősen rövid távolságok alatt nagyon sokat változik. A hóval borított Cotopaxi-csúcstól alig néhány kilométerre esőerdők találhatók. A hegyek nagy hatással vannak a közeli területek hőmérsékletére. A hóhatár a helytől függ. A trópusi ecuadori, kolumbiai, venezuelai és észak-perui Andokban 4500-4800 m között van, a perui Andokban pedig 4800-5200 m-ig (15800-17,060 ft) a szárazabb hegyekben Dél-Peru déli részén, Chile északi részétől délre, körülbelül a déli szélesség 30°-ig, majd a déli szélesség 32°-án lévő Aconcaguán 4 500 m-ig, a déli szélesség 40°-án 2 000 m-ig, a déli szélesség 50°-án 500 m-ig, és a déli szélesség 55°-án lévő Tierra del Fuegónál mindössze 300 m-ig; a déli szélesség 50°-ától számos nagyobb gleccser a tengerszintig ér.
A chilei és argentin Andok két éghajlati és gleccserszintű zónába sorolható: a száraz Andok és a nedves Andok.
Központi Andok
Növények
Az esőerdők korábban az északi Andok nagy részét borították, de mára visszaszorultak, különösen a kolumbiai Chocó és az Andok közötti völgyekben. Ezt a mezőgazdasági termelés, az erdőirtás, az illegális termesztés és a népességnövekedés okozta.
A nedves Andok lejtőinek közvetlen ellentéte a többnyire száraz Andok lejtői Peru, Chile és Argentína nyugati részén. Ezen a területen és számos Interandeai-völgyben általában lombhullató erdők, cserjék és szárazföldi növényzet található, egészen a többnyire élettelen Atacama-sivatagig.
Az Andokban mintegy 30 000 érrendszeri növényfaj él. Ezek mintegy fele endemikus a régióban: ez egy hotspot. A Cinchona pubescens nevű kis fa a malária kezelésére használt kinin forrása. Széles körben megtalálható az Andokban, egészen Bolíviáig. Az Andokból származó más fontos termények a dohány és a burgonya.
A magasan fekvő Polylepis erdők és erdőségek Kolumbia, Ecuador, Peru, Bolívia és Chile Andjaiban találhatók. Ezeket a fákat Queñua, Yagual és más elnevezésekkel illetik. A tengerszint feletti 4500 méteres magasságban nőnek. Még mindig nem világos, hogy ezeknek az erdőknek és erdőségeknek a foltos eloszlása természetes-e, vagy az inka időkben kezdődött irtás eredménye. Ettől függetlenül a modern időkben a kivágás felgyorsult, és a fák ma már erősen veszélyeztetettek. Egyesek szerint az eredeti erdőterületnek mindössze 10%-a maradt meg.
Wildlife
Az Andokban rengeteg vadon élő állat él. Közel 1000 fajjal, amelyeknek körülbelül 2/3-a endemikus a régióban, az Andok a világ legfontosabb kétéltű régiója. Az Andok állatvilágának sokfélesége magas: közel 600 emlősfaj (13% endemikus), több mint 1700 madárfaj (1/3 endemikus), több mint 600 hüllőfaj (45% endemikus) és közel 400 halfaj (1/3 endemikus).
A Vicuña és a Guanaco az Altiplanón él, míg a közeli rokon háziasított lámát és alpakát a helyiek általában teherhordó állatként, valamint húsuk és gyapjuk miatt tartják. Az éjszakai csincsillák, a rágcsálók rendjének két veszélyeztetett tagja az Andok alpesi régióiban él. Az Andok kondor, a nyugati félteke legnagyobb madara, az Andok nagy részén él, de többnyire igen kis számban. Az Andok magasan fekvő, többnyire nyílt élőhelyein megtalálható még a huemul, a puma és a Pseudalopex nemzetségbe tartozó rókák. A madarak közül pedig néhány tinamous-faj (a Nothoprocta nemzetség tagjai), az andoki lúd, az óriáskócsag, a flamingók (főként a hiperszalinos tavakhoz kötődve), a kis rhea, az andoki flicker, a diadém homokfutó-partilepke, a bányászok, a szirti pintyek és a diuca-pintyek.
Hím Andok sziklakakas, az Andok nedves erdeiben élő faj.
Lámacsordák (alpákák) az Ausangate hegység domboldalán
Kapcsolódó oldalak
- Az Andokban található hegyek listája
| Hatósági ellenőrzés |
|
Kérdések és válaszok
K: Hol találhatók az Andok?
V: Az Andok egy hegyvonulat Dél-Amerika nyugati partvidéke mentén, amely több mint 7000 km / 4400 mérföld hosszan húzódik Argentína és Chile déli részétől Kolumbia északi részéig. Peruban, Bolíviában és Ecuadorban is megtalálhatóak.
K: Milyen hosszú az Andok hegység?
V: Az Andok a világ leghosszabb szabadon álló hegyvonulata, amely több mint 7 000 km / 4 400 mérföld hosszan húzódik.
K: Melyik az Andok legmagasabb csúcsa?
V: Az Aconcagua az Andok legmagasabb csúcsa a tengerszint feletti 6962 méterrel.
K: Hol ered az Amazonas folyórendszer?
V: Az Amazonas folyórendszer forrásai az Andok keleti oldalain erednek.
K: Mi a Chimborazo hegy?
V: A Chimborazo hegy egy inaktív vulkán Ecuadorban, amely utoljára több mint ezer évvel ezelőtt tört ki, és a Föld felszínének a középponttól legtávolabbi pontja.
K: A Chimborazo hegy még mindig aktív?
V: Nem, a Chimborazo egy inaktív vulkán, amely utoljára több mint ezer évvel ezelőtt tört ki.
Keres