Endemikus élőlény
Az endemizmus egy ökológiai szó, amely azt jelenti, hogy egy növény vagy állat csak egy adott helyen él, például egy adott szigeten, élőhelytípuson, országban vagy más meghatározott övezetben. Például számos makifaj csak Madagaszkár szigetén honos.
Az endemizmusnak két típusa van - a paleoendemizmus és a neoendemizmus. A paleoendemizmus azt jelenti, hogy egy faj korábban egy nagy területen élt, de ma már csak egy kisebb területen él. A neoendemizmus azt jelenti, hogy a közelmúltban megjelent egy olyan faj, amely szoros rokonságban áll a fő fajjal, vagy amely hibridizáció következtében alakult ki, és most külön fajnak minősül. Ez egy gyakori folyamat a növényeknél, különösen azoknál, amelyek poliploiditást mutatnak.
Az endemizmus ellentéte a kozmopolita elterjedés.
Az endemikus típusok leginkább a szigeteken alakulnak ki, mivel azok elszigeteltek. Ide tartoznak az olyan távoli szigetcsoportok, mint a Hawaii-szigetek, a Galápagos-szigetek és Socotra. Az endemizmus más hasonló területektől elszigetelt területeken is előfordulhat, mint például Etiópia felföldjén, vagy olyan nagy vízfelületeken, mint a Bajkál-tó.
Az endemikus fajok könnyen veszélyeztetetté vagy kihalófélben lévővé válhatnak, mivel csak egy kis területen élnek. Az ember tevékenységével szemben is sebezhetőek, beleértve az új organizmusok behurcolását is. A 17. század elején történt betelepítésekor a Bermudákon több millió bermudabogár és "bermudacédrus" (valójában boróka) is élt. A század végére a bermudákról úgy gondolták, hogy kihaltak. A cédrusok, amelyek száma a hajóépítés évszázadai miatt alacsony volt, a 20. században egy parazita behurcolása miatt majdnem kipusztultak. Ma már mind a bálnák, mind a cédrusok nagyon ritkák, csakúgy, mint más, a Bermudákon őshonos vagy endemikus fajok.
Az endemikus szervezetek nem azonosak az őshonos szervezetekkel - egy faj, amely valahol őshonos, más helyeken is lehet őshonos. A behurcolt faj, más néven honosított vagy egzotikus faj olyan szervezet, amely nem őshonos egy adott helyen vagy területen.
A narancsmellű napmadár (Nectarinia violacea) csak a Fynbos növényzetben él.
Magas endemizmusú ökorégiók
A Természetvédelmi Világalap szerint a következő ökorégiókban található a legtöbb endemikus növény:
- Fynbos a Fokföldi virágvidéken (Dél-Afrika)
- Hawaii trópusi száraz erdők (Egyesült Államok)
- Hawaii trópusi esőerdők (Egyesült Államok)
- Kwongan heathlands (Ausztrália)
- Madagaszkári száraz lombhullató erdők (Madagaszkár)
- Madagaszkári síkvidéki erdők (Madagaszkár)
- Új-Kaledónia száraz erdei (Új-Kaledónia)
- Új-Kaledónia esőerdői (Új-Kaledónia)
- Sierra Madre de Oaxaca fenyő-tölgyes erdők (Mexikó)
- Sierra Madre del Sur fenyőtölgyes erdők (Guatemala)
- Luzon montán esőerdők (Fülöp-szigetek)
- Luzoni esőerdők (Fülöp-szigetek)
- Luzon trópusi fenyőerdők (Fülöp-szigetek)
- Mindanao montán esőerdők (Fülöp-szigetek)
- Mindanao-Kelet-Visayas esőerdők (Fülöp-szigetek)
- Palawan esőerdők (Fülöp-szigetek)
Az endémiában igen gazdag területeket fenyegető veszélyek
Az e különleges ökoszisztémákat fenyegető legfőbb veszélyek a következők:
- Nagyszabású fakitermelési műveletek
- a parlagon égetéses technikák (amelyek néha a váltóművelés részét képezik)
- Az élőhely vagy a növényzet elpusztítása az endemikus fajok veszélyeztetéséhez vezet.
Kérdések és válaszok
K: Mi az endemizmus?
V: Az endemizmus egy ökológiai kifejezés, amely olyan növény- vagy állatfajra utal, amely csak egy adott helyen, például egy adott szigeten, élőhelytípuson, nemzetben vagy más meghatározott zónában fordul elő.
K: Mi az endemizmus két típusa?
V: Az endemizmus két típusa a paleoendemizmus és a neoendemizmus. A paleoendemizmus azt jelenti, hogy egy faj korábban egy nagy területen élt, de ma már csak egy kisebb területen él. A neoendemizmus azt jelenti, hogy a közelmúltban megjelent egy olyan faj, amely szoros rokonságban áll a fő fajjal, vagy amely hibridizáció következtében alakult ki, és most külön fajnak minősül.
K: Miben különbözik az endemizmus a kozmopolita elterjedéstől?
V: Az endemikus szervezetek azok, amelyek csak bizonyos területeken fordulnak elő, míg a kozmopolita elterjedés olyan szervezetekre utal, amelyek az egész világon megtalálhatóak.
K: Hol alakulnak ki jellemzően az endemikus típusok?
V: Az endemikus típusok jellemzően szigeteken fejlődnek ki, mivel elszigeteltek más hasonló területektől. Ide tartoznak az olyan távoli szigetcsoportok, mint a Hawaii-szigetek, a Galápagos-szigetek és Socotra.
K: Miért veszélyeztetettebbek az endemikus szervezetek, mint mások?
V: Az endemikus szervezetek azért veszélyeztetettebbek, mint mások, mert kis területen élnek, és könnyen veszélybe kerülhetnek vagy kihalhatnak az emberi tevékenységek, például az új organizmusok környezetükbe való behurcolása miatt.
K: Mi a különbség az endemikus és az őshonos szervezetek között?
V: Az endemikus szervezet csak bizonyos területeken létezik, míg az őshonos szervezet az őshonos környezetén kívül máshol is létezhet.
K: Mit jelent az, hogy valami behurcolt vagy egzotikus faj?
V: A behurcolt vagy egzotikus faj olyan faj, amelyet olyan területre hoztak be, ahol korábban természetes módon nem létezett.