Üledékes kőzetek
Az üledékes kőzetek üledékből képződött kőzetek. Idővel rakódnak le, és gyakran rétegeket mutatnak, amelyek sziklákban láthatók. Más kőzettípusok a magmás kőzetek és a metamorf kőzetek.
Az üledékek általában az óceánok és tavak fenekére hulló anyagból keletkeznek. Az anyag más kőzetek apró darabjait, valamint elpusztult állatokat, növényeket és mikroorganizmusokat tartalmaz. A vízben lévő oldatból szervetlen vegyi anyagok is kicsapódhatnak. A három leggyakoribb üledékes kőzet a mészkő, a homokkő és a pala.
Az üledékes kőzetek a Föld szárazföldi területének 75-80%-át borítják, de a földkéregnek csak 5%-át teszik ki. Az üledékes kőzetek különböző típusainak relatív gyakorisága a következő:
Kétféle üledékes kőzet: meszes pala, amelyet mészkő fed. Cumberland-fennsík, Tennessee.
Vörös homokkő: Wirral, Anglia
Üledékes kőzet: Karnataka, India
Nyomásos oldás egy klasztikus kőzetben. Míg a szemcsékkel érintkező helyeken anyag oldódik, addig a nyitott pórusokban az oldatból (cementként) anyag kristályosodik ki. Ez az anyag nettó áramlását eredményezi a nagy feszültség alatt álló területekről az alacsony feszültség alatt álló területek felé. Ennek eredményeként a kőzet tömörebbé és keményebbé válik. A laza homokból így válhat homokkő.
Kőzet a palában: Grube Messel, Németország
Consolidation
Az idő múlásával az üledékek összenyomódva és összepréselődve kőzetrétegekké "konszolidálódnak" (megszilárdulnak). A rétegtan ezeknek a rétegeknek a tanulmányozása.
A cementálódás akkor következik be, amikor az oldott ásványi komponensek lerakódnak az üledékek közegeiben. Ez az üledék összetapadása, amely kőzetet alkot.
Ellenkező esetben a sziklákból kiszorulhat a víz, de hosszú ideig változatlan jelleggel megmaradhatnak. Sok kőbánya van a nem szilárdult lerakódásokból, ahol homokot és kavicsot távolítanak el az építőipar számára. Az ilyen kőbányák olyan homokot is kivehetnek, amely a jura korszak óta homokként fennmaradt. A konszolidált homok, a homokkő azonban nagyon kemény kőzet lehet.
A konszolidált kőzeteket tovább lehet változtatni, akár víz átszivárgásával, akár hő és nagy nyomás hatására.
Az üledékes kőzetek típusai
Az üledékek három folyamat során képződnek:
- A szárazföldről szilárd anyagok söpörtek le.
- A vízbe lerakott darabok, pl. kagylók.
- Oldatban lévő vegyi anyagok, amelyek kicsapódhatnak.
Ezek az üledékképződési folyamatok - az időjárás, a szállítás és a lerakódás - három végterméket eredményeznek: kvarchomok, pala (agyagból) és mészkő (CaCO3). A legtöbb üledékes kőzet ennek az általános mintának a variációja.
A kréta, a mészkő és a dolomit alapvetően mind kalcium-karbonátból készül. Ez ásványi anyagok és állatdarabok (különösen állati kagylók) keverékéből származik. Többnyire az óceánokban képződnek. A palák, homokkövek és konglomerátumok mind klasztikus kőzetek. Más kőzetek darabjaiból állnak. A darabok származhatnak víz, jég vagy szél eróziójából. A szén ősi növényekből keletkezik; az olaj és a földgáz szintén szerves eredetű.
Egyes üledékes kőzetek csak egyfajta, nagyjából azonos méretű üledékből állnak, például homokból. Más üledékes kőzetekben nagy és kis darabok, valamint különböző típusú kőzetek darabjai találhatók. Jól ismert üledékes kőzetek a homokkő és a mészkő.
Az üledékes kőzetek a Földön bárhol megtalálhatók. Amikor az üledékes kőzeteket felmelegítik és összenyomják, metamorf kőzetekké alakulnak. Az vulkáni eredetű kőzetek vulkáni eredetűek. Nagyon hosszú idő alatt a kőzetek újrahasznosulnak, kétféleképpen. Amikor a tengeri üledékek a tengerszint fölé emelkednek, időjárássá válnak, és a darabok a tengerbe kerülnek. Sokkal hosszabb idő alatt a kontinentális lemezek összeütközhetnek. Ekkor az egyik lemez a másik alá kerül (szubdukálódik), és annak minden anyaga újrahasznosul, és jóval később kerül elő.
Kapcsolódó oldalak
- Sziklák listája
- Vulkáni kőzet
- Metamorf kőzet
- Ásványok listája
- Megfelelőtlenség
