Pörgekarúak

A brachiopodák a kisméretű tengeri kagylók törzse, amelyeket néha lámpáshéjnak is neveznek. Ma már nem gyakoriak, de a paleozoikumban az egyik leggyakoribb faj volt. A part közelében éltek (litoráliszóna), de mára a kéthéjú kagylók konkurenciája miatt a mélyebb vizekbe szorultak.

A paleozoikumban a brachiopodák számos tengeri ökológiai rést foglaltak el. A legelterjedtebb szűrő- és zátonyépítők közé tartoztak. Sokan a tengerfenéken ültek, de néhányan a fésűkagylók sugárhajtású stílusában úsztak. A brachiopoda-fosszíliák hasznos mutatói a paleozoikum korszakban bekövetkezett éghajlati változásoknak.

Inkább hasonlítanak a kéthéjú kagylókra, de a belső szervezetük egészen más. Többnyire kalcium-karbonátos héjuk vagy "billentyűik" felső és alsó felülettel rendelkeznek, ellentétben a kéthéjú kagylók jobb és bal oldali elrendezésével. A brachiopodák billentyűi a hátsó végén csuklósak. Az elülső rész táplálkozásra kinyitható, vagy védelemre zárható.

Két nagy csoportot ismerünk fel, a szókimondókat és a szókimondatlanokat. Az artikuláris brachiopodák fogazott csuklókkal és egyszerű nyitó- és záróizmokkal rendelkeznek, míg az artikulálatlan brachiopodák fogazatlan csuklókkal és a két fél egymáshoz illesztésére használt izmok bonyolultabb rendszerével. Egy tipikus brachiopodában az egyik szelep (a szelepszelep) nyílásából egy kocsányszerű nyél indul ki. Ez rögzíti az állatot a tengerfenékhez, de a nyílást elzáró iszaptól mentesen.

A brachiopodáknak a kambriumig visszanyúlóan hatalmas fosszilis nyomaik vannak. A két fő kihalási esemény, a P/Tr és a K/T kihalási esemény következtében jelentősen csökkent a számuk. A kéthéjú kagylók a mezozoikumban átvették a part menti élőhelyeiket, és azóta a brachiopodák - néhány faj kivételével - a mélyebb vizekbe szorultak. Az élő fajok száma körülbelül 100-350; a fosszilis fajok száma 12 000.

A Lingula, a brachiopodák egyik legrégebbi nemzetsége a legkorábbi ordovíciumból napjainkig fennmaradt. A különböző fajok nagyon hasonlóan néznek ki, és a nemzetség jó példa az élő kövületekre.

A gerinctelen paleontológusok vitatják a brachiopodák osztályozását.

A brachiopodák a planktont egy speciális szerv, a lophophore segítségével szűrik. Kivételes, hogy ennek a szervnek a szilíciumos csontvázát megtaláljuk. A Liospiriferina e jura korból származó példányán látható.

Képgaléria

Egy csuklós brachiopoda

Modern Lingula anatina, nagyon is élő

Felső-ordovíciumi csuklós brachiopoda

Kérdések és válaszok

K: Mik azok a brachiopodák?

V: A brachiopodák a kisméretű tengeri kagylók törzse, amelyeket néha lámpáshéjnak is neveznek.

K: Hol élnek a brachiopodák?

V: A brachiopodák régebben a part közelében éltek (litorális zóna), de mára a kéthéjú kagylók konkurenciája miatt a mélyebb vizekbe szorultak.

K: Hogyan foglalták el környezetüket a brachiopodák a paleozoikumban?

V: A paleozoikum idején a brachiopodák számos tengeri ökológiai rést foglaltak el. A legelterjedtebb szűrő- és zátonyépítők közé tartoztak. Sokan a tengerfenéken ültek, de néhányan a fésűkagylók sugárhajtású stílusában úsztak.

K: Miben különbözik a brachiopodák héja a kéthéjú kagylók héjától?

V: A brachiopoda kagylók vagy "szelepek" felső és alsó felülettel rendelkeznek, ellentétben a kéthéjú kagylók bal és jobb oldali elrendezésével. A brachiopoda szelepek a hátsó végén csuklósak, és táplálkozásra kinyithatók, vagy védelemre zárhatók.

K: Melyik a brachipoda két fő csoportja?

V: A brachipodák két fő csoportját ismerjük fel - a csuklós és a csuklós nélküli csoportokat. Az artikuláris brachipodák fogazott zsanérokkal és egyszerű nyitó- és záróizmokkal rendelkeznek, míg az artikulálatlanok fogazatlan zsanérokkal és a két fél egymáshoz illesztésére használt izmok bonyolultabb rendszerével.

K: Mi az a pedikuláris szelep?

V: A pedikula szelep az egyik szelep nyílás, amely az állatot a tengerfenékhez rögzíti, de mentes az iszaptól, amely elzárná a nyílását.

K: Hány élő és megkövesedett brachipoda faj létezik ma?

V: Ma körülbelül 100-350 faj él; 12 000 fosszilis faj is létezik.