Kolophóni Xenophanész
Kolofóniai Xenofánész (Kr. e. 570 körül - Kr. e. 475 körül) görög filozófus, költő, társadalom- és valláskritikus.
Nézeteiről a későbbi görög írók által idézetként fennmaradt költeményeinek töredékeiből ismerjük. Ezekből ítélve költészete az eszmék széles skáláját bírálta és szatirizálta. Ezek közé tartozott Homérosz és Hésziodosz, az antropomorf istenek panteonjába vetett hit, valamint a görögök atlétika és atlétika iránti szeretete. Ő a legkorábbi görög költő, aki kifejezetten azt állítja, hogy a jövő nemzedékek számára ír, és "olyan hírnevet teremt, amely egész Görögországot eléri, és soha nem hal meg, amíg a görög típusú dalok fennmaradnak".
Filozófia
Xenophanész fennmaradt írásai olyan szkepticizmust mutatnak, amely a Kr. e. 4. században vált általánossá. A korábbi görög költők és saját kortársai többistenhitét szatirizálta. "Homérosz és Hésziodosz" - áll az egyik töredékben - "az isteneknek tulajdonítottak mindenféle dolgot, ami az emberek között szemrehányás és elmarasztalás tárgya: lopást, házasságtörést és kölcsönös megtévesztést". Sextus Empiricus arról számolt be, hogy az ilyen gondolatokat a keresztény apologéták ízlelgették. Xenophanészt emlékezetesen idézi Alexandriai Kelemen, aki az istenek alapvetően antropomorf felfogása ellen érvel:De ha a szarvasmarháknak, lovaknak és oroszlánoknak lenne kezük, vagy
tudnának festeni a kezükkel, és olyan műveket alkotnának, mint az emberek, a
lovak, mint a lovak, és a szarvasmarhák, mint a szarvasmarhák, szintén
ábrázolnák az istenek alakját, és
olyan
testet alkotnának, mint amilyen
formájuk van.....
Az etiópok azt mondják, hogy az isteneik orrnyergesek és feketék.
a trákok szerint sápadtak és vörös hajúak.
Monoteista?
"Isten egy, az istenek és az emberek között a legfelsőbb, és sem testben, sem lélekben nem hasonlít a halandókhoz" című megjegyzése miatt egyesek azt állítják, hogy ő volt az első monoteista. Mások rámutattak, hogy még mindig más istenekre hivatkozott.
