Árvízi bazalt
Az árvízi bazalt vagy csapdabazalt egy óriási vulkánkitörés vagy kitöréssorozat eredménye, amely nagy kiterjedésű szárazföldet vagy óceánfeneket borít be bazaltlávával.
Az özönvíz bazaltjai az őskorban kontinensnyi területet borítottak be, hatalmas fennsíkokat és hegyvonulatokat hozva létre. Az árvízi bazaltok a Föld történelme során különböző időpontokban törtek ki. Ezek egyértelműen bizonyítják, hogy a Földnek vannak magasabb aktivitású időszakai, és nem egy egyenletes, állandó állapotban van.
Az árvízi bazaltok egyik magyarázata az, hogy a kontinentális hasadékok és a hozzájuk kapcsolódó olvadás kombinációja okozza őket. Ezután egy köpenyfúvócső hatalmas mennyiségű bazaltos magmát termel. Ezeknek alacsony a viszkozitása, ezért inkább "áradnak", minthogy magasabb vulkánokat képezzenek.
Az árvízi bazaltok 100 és 400 km közötti mélységben, az asztenoszférában kezdődnek. Ahhoz, hogy a csapdákhoz hasonló mértékű részleges olvadást érjünk el, amely hatalmas mennyiségű lávát lövell ki, nagy hőbevitelre van szükség. Ilyen olvadás egy forró folt közelében történhet, ami a forró folt mélyéről származó magma és a köpenyfúvóka által termelt felszíni magma keveredését eredményezi.
A Columbia River bazaltcsoport többszörös árvízi bazaltfolyásai. A fényképen jól látható ezeknek a csapdáknak nevezett képződményeknek a lépcsőzetes jellege. A felső bazalt a Roza tagozat, míg az alsó kanyonban a Frenchmen Springs tagozat bazaltja látható.
Egy szikla a brazíliai Paraná magmás tartományban. Egy 128-138 millió évvel ezelőtti hatalmas lávafolyam része. Ennek az eseménynek a részei láthatók az Etendeka-csapdákban Namíbiában és Angolában. Ezek a területek a Pangeában érintkeztek
Láva-fennsíkok
A lávafennsík egy lapos, széles felület (plató), amely akkor keletkezik, amikor a láva a földből kiemelkedik és nagyon gyorsan szétterül. A lávarétegek idővel lávaplatóvá alakulhatnak. A lávaplatók általános tulajdonságai a következők:
- Ezek nagyon nagy kiterjedésű, réteges szerkezetű bazaltlávából álló területek.
- A láva minden egyes kitöréssel nagyobbá és magasabbá teszi a fennsíkot.
- Ezek általában laposak.
- Az óceánközépi gerincek kitörései nagy kiterjedésű síkságokat hoznak létre a tengerfenéken.
- E fennsíkok lávája vékony és folyós.
- Ezeknek a fennsíkoknak a kialakulása több millió évig is eltarthat.
- Idővel több hasadékkitörés ugyanazon a területen egy magas fennsíkot hozhat létre.
Példák
A délnyugat-kínai Emeishan-csapdák Szecsuán tartomány környékén, a közép-indiai Dekkán-csapdák, a szibériai csapdák és a Columbia-folyó fennsík Észak-Amerika nyugati részén négy nagy területet borítanak prehisztorikus árvízi bazaltok. A történelmi idők két legnagyobb árvízi bazalteseménye Eldgjá és Lakagigarnál történt, mindkettő Izlandon. A Föld legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt kontinentális árvízi bazaltterülete a kanadai Mackenzie Large Igneous Province része. A Holdon található mariák további, még kiterjedtebb árvízi bazaltok. Az óceánfenéken lévő özönvíz-bazaltok óceáni fennsíkokat hoznak létre.
Az egy kitörés által lefedett terület nagysága 200 000 km² (Karoo) és 1 500 000 km² (Szibériai csapdák) között változhat. A vastagság 2000 métertől (Dekkán-csapdák) 12 000 méterig (Felső-tó) terjedhet. Ezek az erózió miatt kisebbek, mint az eredeti térfogatuk.
Egy másik példa a lávafennsíkra az észak-írországi Antrim megyében található Giant's Causeway. Ez eredetileg egy nagy vulkanikus fennsík része volt, amelyet Thulean-fennsíknak neveztek el.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az árvízi bazalt?
V: Az árvízi bazalt egy óriási vulkánkitörés vagy kitöréssorozat eredménye, amely nagy kiterjedésű földterületeket vagy az óceán fenekét bazaltlávával borítja be.
K: Mekkora területet boríthatnak be az árvízi bazaltok?
V: Az özönvízszerű bazaltok az őskorban olyan nagy területeket borítottak be, mint egy egész kontinens, hatalmas fennsíkokat és hegyvonulatokat hozva létre.
K: Mi okozza az árvízi bazaltokat?
V: Az árvízi bazaltokat a kontinentális hasadékok és a hozzájuk kapcsolódó olvadás, valamint egy bazaltos magmát nagy mennyiségben termelő köpenyfúvócska együttesen okozza.
K: Honnan indulnak ki az árvízi bazaltok?
V: Az árvízi bazaltok 100 és 400 km közötti mélységben, az asztenoszférában keletkeznek.
K: Mi szükséges ahhoz, hogy a részleges olvadás ilyen nagymértékben bekövetkezzen?
V: Nagy hőbevitelre van szükség ahhoz, hogy a részleges olvadás olyan nagy léptékben következzen be, mint a csapdák, és hatalmas mennyiségű lávát lökjön ki.
K: Honnan származik ez a hőbevitel?
V: A hőbevitel egy forró pont közeléből származik, ami a forró pont mélyéről származó magma és a köpeny fúvókája által termelt felszíni magma keveredését eredményezi.
K: Honnan tudjuk, hogy a Földnek vannak magasabb aktivitású időszakai, nem pedig egyenletes, állandó állapotban van?
V: Azért tudjuk, hogy a Földnek vannak magasabb aktivitású időszakai, és nem egyenletes, állandó állapotú, mert a Föld történelme során különböző időszakokban árvízi bazaltok törtek ki - ezek egyértelmű bizonyítékai ennek a ténynek.
