Lapos Föld
A lapos Föld elképzelése az, hogy a Föld felszíne lapos (sík). A lapos Földbe vetett hit már a legrégebbi írásokban is megtalálható. A korai mezopotámiai térképek a világot az óceánban úszó lapos korongként ábrázolták.
Ez volt a közhiedelem egészen addig, amíg a klasszikus görögök a Kr. e. 4. század körül nem kezdtek el vitatkozni a Föld alakjáról. Eratoszthenész (i. e. 276-194) elég jól kiszámította a Föld kerületét. Ettől kezdve kevés művelt ember hitt abban, hogy a Föld lapos. Az emberek először a Kr. e. 6. század körül kezdtek el gondolkodni azon, hogy a Föld kerek. Aztán Arisztotelész Kr. e. 330 körül bebizonyította, hogy a Föld kerek.
A Föld nagyméretű alakja csak akkor számít, ha nagy távolságokat veszünk figyelembe. Ezért az ókorban csak a tengerészek, csillagászok, filozófusok és teológusok törődtek a Föld nagyméretű alakjával.
A következő szerzők a gömb vagy gömb alakú Föld mellett érveltek: Alfréd angolszász király, Hildegard von Bingen, Aquinói Tamás, Snorri Sturluson, Marco Polo, Dante Alighieri, Kolumbusz Kristóf.
A portugálok felfedezték Afrikát és Ázsiát, Kolumbusz Amerikába hajózott (1492), Ferdinánd Magellán pedig körbehajózta (körbehajózta) a Földet (1519-21). Ez végre gyakorlatiasan is bebizonyította, hogy a Föld egy földgömb.
A 19. században az európai "sötét korszakról" szóló romantikus elképzelések sokkal fontosabbá tették a lapos Föld modellt, mint amilyen fontos volt a történelem során.
A széles körben elterjedt fametszet egy férfit ábrázol, aki a lapos Föld égboltján keresztül dugja ki a fejét, hogy megnézze a szférákat működtető gépeket. A 16. századi stílusban készült, de Camille Flammarion L'Atmosphère című művénél nem lehet korábbra visszavezetni: Météorologie Populaire (Párizs, 1888, 163. o.). A fametszet a szövegben szereplő állítást illusztrálja, miszerint egy misszionárius a középkorban azt állította, hogy "elérte a horizontot, ahol a Föld és az ég találkozik". Ez a történet Voltaire-re vezethető vissza, de nem ismert középkori forrásból. Az eredeti fametszet díszes szegéllyel volt ellátva, ami a 19. századba helyezi; a későbbi kiadványokban egyesek azt állították, hogy a fametszet a 16. századból származik, és a szegélyt eltávolították. Egy nem bizonyított történet szerint Flammarion maga rendelte meg a fametszetet; minden bizonnyal a képnek Flammarion könyvénél korábbi forrása nem ismert.
Az irodalomban Ludvig Holberg Erasmus Montanus (1723) című vígjátéka említi. Nagyon sokan nem értenek egyet Erasmus Montanusszal, amikor azt állítja, hogy a Föld kerek, mivel minden paraszt azt hiszi, hogy lapos. Addig nem veheti el a menyasszonyát, amíg nem kiáltja, hogy "A Föld lapos, mint a palacsinta". Rudyard Kipling A falu, amelyik laposra szavazta a Földet című művében a főszereplők azt a pletykát terjesztik, hogy a községi tanács ülésén a lapos Föld mellett szavaztak.
A fantasy fikciók gyakran képzelnek el egy lapos Földet. C. S. Lewis A Hajnalvándor utazása című művében Narnia fiktív világa "kerek, mint egy asztal" (azaz lapos), nem pedig "kerek, mint egy gömb", és a szereplők ennek a világnak a pereme felé hajóznak. Terry Pratchett Strata- és Korongvilág-regényei (1983-tól) egy lapos, korong alakú világban játszódnak, amely négy hatalmas elefánt hátán nyugszik, amelyek viszont egy hatalmas teknős hátán állnak.
Egy 1689-ben Amszterdamban készült régi világtérkép.
Az Apollo 17-ről látott gömb alakú Föld megcáfolja a lapos Föld modellt. A Flat Earth Society úgy véli, hogy az ilyen képeket a NASA egy összeesküvés részeként szerkesztette meg.
T és O térkép 15. századi adaptációja. Ez a fajta középkori mappa mundi a kerek Földnek csak az elérhető oldalát ábrázolja.
A Flammarion fametszete. Flammarion ezt írta: "Egy misszionárius a középkorban azt mondja, hogy megtalálta azt a pontot, ahol az ég és a föld találkozik... "
Kapcsolódó oldalak
- Lapos Föld Társaság
- Geoid
Kérdések és válaszok
K: Mi az elképzelés a lapos Földről?
V: A lapos Föld lényege, hogy a Föld felszíne lapos (sík).
K: Mikor kezdődött a lapos Földbe vetett hit?
V: A lapos Földbe vetett hit már a legrégebbi írásokban is megtalálható. A korai mezopotámiai térképek a világot az óceánban úszó lapos korongként ábrázolták. Ez volt az általános hiedelem egészen addig, amíg a klasszikus görögök a Kr. e. 4. század körül el nem kezdtek vitatkozni a Föld alakjáról.
K: Ki volt Eratoszthenész, és mivel foglalkozott?
V: Eratoszthenész (i. e. 276-194) ókori görög matematikus volt, aki meglehetősen pontosan kiszámította a Föld kerületét. Ettől kezdve kevés művelt ember hitt abban, hogy a Föld lapos, bár a kevésbé műveltek körében továbbra is népszerű maradt.
K: Ki érvelt a gömb- vagy gömb alakú Föld mellett?
V: Olyan szerzők, mint Alfréd angolszász király, Hildegard von Bingen, Aquinói Tamás, Snorri Sturluson, Marco Polo, Dante Alighieri és Kolumbusz Kristóf érveltek a gömb- vagy gömb alakú Föld mellett.
K: Hogyan bizonyította a felfedezés, hogy a Föld kerek?
V: A portugál felfedezők felfedezték Afrikát és Ázsiát, míg Kolumbusz Kristóf Amerikába hajózott (1492), Ferdinánd Magellán pedig megkerülte (körbehajózta) a Földet (1519-21). Ez végül bebizonyította, hogy bolygónk valójában gömb alakú.
K: Melyik fametszet illusztrálja ezt a koncepciót?
V: A széles körben elterjedt fametszet azt ábrázolja, hogy valaki átdugja a fejét a lapos Föld égboltján, hogy lássa a körülötte működő gömböket, gépeket. A képet Camille Flammarion L'Atmosphטre című 1888-as könyvénél nem lehet korábbra visszavezetni.
K: Mikor játszódik Rudyard Kipling története a laposföldiek szavazásáról?
V: Rudyard Kipling "A falu, amelyik laposra szavazta a Földet" című története a középkorban játszódik, amikor Erasmus Montanus azt állítja, hogy mindenki azt hiszi, hogy a Föld lapos, annak ellenére, hogy az ellenkezőjét állítja.
