Földcsuszamlás
A földcsuszamlás a talajmozgások széles skáláját foglalja magában, mint például a kőomlások, a lejtők mélyrepülése és a sekély törmelékfolyások.
A földcsuszamlások legnagyobb oka az, hogy van egy lejtő, és az anyag a gravitáció miatt lefelé halad a lejtőn.
De más dolgok is hozzájárulnak a földcsuszamlásokhoz:
- a folyók, gleccserek vagy az óceán hullámai által okozott erózió túl meredek lejtőket tesznek lehetővé
- a hóolvadás vagy heves esőzések által telített szikla- és talajlejtők gyengéi
- földrengések, amelyek miatt a gyenge lejtők meghibásodnak, vagy megrepednek a sziklák, amelyek végül lezuhannak.
- a vulkánkitörések laza hamulerakódásokat, heves esőzéseket és törmelékáradatokat okoznak.
- a gépek, a forgalom, a robbantások, sőt a mennydörgés okozta rezgések a gyenge lejtők meghibásodását is kiválthatják.
- a sok eső vagy hó, a kőzet vagy érc felhalmozása, a hulladékkupacok vagy az épületek súlya a gyenge lejtőket és más szerkezeteket is megrongálhatja.
- a talajvíz nyomása instabillá teszi a lejtőt
- sekély talajokban a mélyen gyökerező növények eltávolítása, amelyek a kollúviumot az alapkőzethez kötik.
Ennek egyik alapvető oka az anyag természete. Például egy tixotróp anyag, mint az iszap vagy a homok és a víz, víz hozzáadásával, nyomás vagy rázás hatására gélből szolba változhat. Az egyik percben még stabil, a következőben már folyékony. A legnagyobb katasztrófák, mint például a laharok vagy az iszapcsuszamlások, hirtelen következnek be. Lehetséges, hogy egy vulkán nagy része egyszerűen hirtelen lecsúszik, mint a Toba, a Krakatoa és a Mount St Helens esetében.
Földcsuszamlás Pakisztánban
Kérdések és válaszok
K: Mi az a földcsuszamlás?
V: A földcsuszamlás a földmozgások széles skáláját jelenti, beleértve a kőomlásokat, a mély lejtőomlásokat és a sekély törmelékáradatokat.
K: Mi a földcsuszamlások fő oka?
V: A földcsuszamlások fő oka a hegyoldal lejtése és az anyag gravitáció miatti lefelé irányuló mozgása.
K: Milyen más dolgok járulnak hozzá a földcsuszamlásokhoz?
V: Földcsuszamlásokat okozhatnak a folyók, gleccserek vagy óceáni hullámok eróziója, földrengések, vulkánkitörések, gépek, közlekedés, robbantások vagy mennydörgés okozta rezgések, a heves eső vagy hó, kőzet vagy érc felhalmozása, a lejtőt destabilizáló talajvíznyomás, valamint a mélyen gyökerező növények eltávolítása, amelyek a kollúviumot az alapkőzethez kötik.
K: Hogyan befolyásolja a tixotróp anyag a földcsuszamlásokat?
V: Egy tixotróp anyag, mint például az iszap vagy a homok és a víz, az egyik pillanatban stabilból a másikban folyékonnyá válhat víz hozzáadása, nyomás vagy rázás hatására. A stabilitás hirtelen megváltozása olyan súlyos katasztrófákhoz vezethet, mint a láhárok vagy sárcsuszamlások.
K: Előfordulhatnak-e földcsuszamlások vulkánokban?
V: Igen, egy vulkán nagy része hirtelen lecsúszhat, például heves esőzések és törmelékáradat miatt, mint a Toba, a Krakatoa és a Szent Helén-hegy esetében.
