Extratrópusi ciklon
Az extratrópusi ciklon (más néven középtávú ciklon) a ciklonok egy típusa. Ez egy nagy alacsony nyomású időjárási terület felhőkkel, esővel és erős széllel. Az Egyenlítőtől 30° - 60° szélességi körök közötti területeken fordulnak elő. Nem azonosak a trópusi ciklonokkal vagy a sarkvidéki alacsony nyomású időjárási területekkel. Valójában hideg és meleg frontok sokaságából állnak, amelyek esőt, erős szelet és néha tornádókat, sőt jégesőt is produkálnak.
Egy extratrópusi ciklon az óramutató járásával ellentétesen fordul az északi féltekén. Alakja kör alakú vagy ovális. Átmérője általában 1000 km körüli. Ezek a ciklonok általában frontokhoz kapcsolódnak. A front az időjárás változásainak rendszere. Ezt egy nagyon hideg légtömeg és egy nagyon meleg légtömeg találkozása okozza. A ciklonban melegfront és hidegfront rendszere van. A ciklon középpontja felhősebb. Nagyon nagy az esélye a csapadéknak is. A szél erős és irányt változtat, ahogy a melegfront áthalad. Az időjárás stabil, és köd szokott lenni. A hidegfront átvonulásával a szél megváltozik, a hőmérséklet csökken, és az eső is gyakori.
Egyes extratrópusi ciklonok olyan trópusi ciklonokból keletkeznek, amelyek gyengülnek, de nem pusztulnak el, amikor hideg víz fölé vonulnak. Néha ezek az időjárási területek még erősebbé válhatnak, mint korábban, amikor extratrópusi ciklonokká alakulnak. Ha trópusi ciklonokból keletkeznek, akkor is lehet szemük (egy olyan hely a trópusi ciklon közepén, amely nem olyan szeles, felhős vagy esős). Európai szélviharok néha akkor keletkeznek, amikor az Atlanti-óceán északnyugati részéből érkező szél keletebbre és északabbra, Európa felé viszi őket. A nor'easters gyakran Észak-Amerika északkeleti részét érinti, és akkor keletkezik, amikor hideg van, leggyakrabban késő ősszel. Az Atlanti-óceán nyugati részéből érkező szél észak felé mozgatja őket. Erősebbé válnak, és havat hullatnak a területekre, ahová beköltöznek. Amikor a nor'easter nyomása csökken és erősödik, óránként több mint egy millibarral, akkor időjárási bombának nevezik. A Hazel hurrikán például extratrópusi, de még mindig hurrikánszintű volt, amikor Torontóba csapódott.
A ciklonális hibák általában sorozatokban fordulnak elő, amelyeket "a ciklonok családjainak" neveznek. Általában 3 vagy 4 ciklonból álló, különböző stádiumban lévő öv van. A ciklonnak több fejlődési szakasza van. Először is van a ciklon keletkezési szakasza. A második szakasz azt jelenti, hogy a ciklon megerősödik. Ebben a pillanatban mind a meleg-, mind a hidegfront nagyon nagy. A rendszer nagyon gyorsan mozog. A hidegfront általában gyorsabb, ami azt jelenti, hogy a melegfrontot lefutja. Ez okozza a front elzáródását. Az időjárás mindkét típusú front esetében hasonló. A harmadik szakasz a terület levegővel való feltöltődésével ér véget. A nyomás megemelkedik. A negyedik szakasz azt jelenti, hogy a ciklonális időjárás jelei eltűnnek.
A Cristobal hurrikán (2014) extratrópusi maradványa
Erős extratrópusi ciklon a Csendes-óceán északi része felett 2018 januárjában, egy szemszerű vonulattal és egy hosszú, a trópusokig terjedő hidegfronttal.
Az Oratia ciklon az extratrópusi ciklonokra jellemző vessző alakot mutatja Európa felett 2000 októberében.
Jelentős viharok
Az 1854. november 14-én, a krími háború idején lezajlott heves vihar 30 hajót tett tönkre, és ez indította el a meteorológia és az előrejelzés kezdeti kutatásait Európában. Az Egyesült Államokban az 1962-es Kolumbusz-napi vihar, a sok csendes-óceáni északnyugati szélvihar egyike. A Sandy hurrikán is extratrópusi lett, mielőtt partot ért volna.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az extratrópusi ciklon?
V: Az extratrópusi ciklon egyfajta nagy kiterjedésű, felhőkkel, esővel és erős széllel járó alacsony nyomású időjárási terület, amely az Egyenlítőtől számított 30° - 60° szélességi körök közötti területeken fordul elő.
K: Miben különbözik egy extratrópusi ciklon a trópusi ciklonoktól vagy a sarkvidéki alacsony nyomású időjárási területektől?
V: A szélsőtrópusi ciklonok nem azonosak a trópusi ciklonokkal vagy a sarkvidéki alacsony nyomású időjárási területekkel. Ezek valójában hideg és meleg frontok sokasága, amelyek esőt, erős szelet, néha tornádót, sőt jégesőt is produkálnak.
K: Milyen irányba fordulnak az extratrópusi ciklonok az északi féltekén?
V: Az északi féltekén a szélsőtrópusi ciklonok az óramutató járásával ellentétes irányba fordulnak.
K: Milyen alakú egy extratrópusi ciklon általában?
V: Egy extratrópusi ciklon alakja általában kör alakú vagy ovális, átmérője általában 1000 km körüli.
K: Mi történhet, ha egy trópusi vihar legyengül, de nem pusztul el, amikor hideg víz fölé vonul?
V: Amikor egy trópusi vihar gyengül, de nem hal el, amikor hideg víz fölé vonul, extratrópusi viharrá alakulhat, amely még erősebb lehet, mint korábban. Továbbra is lehet szeme (egy olyan hely a trópusi ciklon közepén, amely nem olyan szeles, felhős vagy esős).
K: Hogyan alakulnak ki az európai szélviharok?
V: Az európai szélviharok akkor alakulnak ki, amikor az Atlanti-óceán északnyugati részéből érkező szelek keletebbre és északabbra, Európa felé viszik őket.
K: Hogyan alakulnak ki a nor'easters?
V: A nor'easterek gyakran Észak-Amerika északkeleti részét sújtják, és akkor keletkeznek, amikor hideg van, leggyakrabban késő ősszel. Az Atlanti-óceán nyugati részéből érkező szél észak felé mozgatja őket, aminek következtében megerősödnek, és havat hullatnak azokra a területekre, ahová beköltöznek.
