Azerbajdzsán gazdasága
Azerbajdzsán gazdasága az iparra, a mezőgazdaságra és a szolgáltatásokra, köztük a turizmusra épül. A nagy kőolaj- és földgáztartalékokon alapuló energiaágazat ma Azerbajdzsán gazdasági növekedésének fő forrása, bár az azerbajdzsániak fele közvetlenül vagy közvetve a szolgáltatásokból, egyharmada pedig a mezőgazdaságból szerzi jövedelmét. Az energiaboom hatalmas külföldi közvetlen befektetésekhez vezetett, és az azerbajdzsáni gazdaság növekedési üteme a világ egyik legmagasabbja.
Miután 1991-ben, a Szovjetunió megszűnésével elnyerte függetlenségét, Azerbajdzsán hosszú és nehéz átmenetet tett meg a parancsgazdaságról a piacgazdaságra. A kormány nagyrészt befejezte a mezőgazdasági területek, valamint a kis-, közép- és nagy állami tulajdonú vállalatok privatizációját. Azerbajdzsán folytatja a gazdasági reformokat, és a régi gazdasági kötöttségeket és struktúrákat lassan lecserélték. A függetlenséggel Azerbajdzsán tagja lett a Nemzetközi Valutaalapnak, a Világbanknak, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak, az Iszlám Fejlesztési Banknak és az Ázsiai Fejlesztési Banknak. Azerbajdzsán pénzneme az azerbajdzsáni manat (AZN), amely 100 qəpikre oszlik. Ez 1992-ben vált nemzeti valutává, és a régi szovjet rubelt váltotta fel. Az azerbajdzsáni központi bankot 1992-ben hozták létre. A Központi Bank Azerbajdzsán központi bankjaként működik, és felelős a nemzeti valuta, az azerbajdzsáni manat nyomtatásáért és forgalmazásáért, valamint az összes kereskedelmi bank ellenőrzéséért.
Olajfúró platformok a Kaszpi-tengeren Azerbajdzsánban.
Azerbajdzsán 10 gazdasági régióra oszlik.
Iparág
Azerbajdzsán gazdag természeti erőforrásokban, amelyek energiát biztosítanak, különösen kőolajban és földgázban, valamint víz- és szélenergiában. Egyéb természeti erőforrások közé tartoznak az olyan ásványi anyagok, mint az arany, ezüst, vas, réz, titán, króm, mangán, kobalt, molibdén, komplex érc és antimon, amelyeket bányásznak. A nyersolaj és a földgáz Azerbajdzsán gazdaságának legfontosabb termékei, és a gazdasági növekedéshez hozzájáruló fő exportforrások. Ezek képezik az alapját a finomítók széles körű rendszerének is, amelyek benzint, gyomirtó szereket, műtrágyát, kerozint, szintetikus gumit és műanyagokat állítanak elő. A kőolajat és a földgázt csővezetékeken keresztül szállítják a Kaszpi-tengerből az oroszországi Novorosszijszk és a grúziai Szuspa fekete-tengeri kikötőibe, valamint a törökországi Ceyhan földközi-tengeri kikötőjébe. A vízerőművek az ország elektromos kapacitásának 20%-át adják, a szélenergia-termelés pedig lassan növekszik. További jelentős iparágak a cement, a műtrágya, az acél, a vegyipar, az autóipar és a gépipar.
Mezőgazdaság
A mezőgazdaság a gazdaság kis része, amely Azerbajdzsán GDP-jének mindössze 6%-át adja, de a munkaerő 38,3%-át foglalkoztatja. A teljes földterület 21,78%-a szántóföld (olyan földterület, ahol növényeket lehet termeszteni (termeszteni)), 2,1%-át pedig állandó kultúrák (olyan növények, amelyek több szezonon át tartanak, és nem kell minden betakarítás után újratelepíteni őket) termesztésére használják. A teljes földterület 16,45%-a, amely Azerbajdzsán termőterületeinek többségét teszi ki, öntözött. A legfontosabb termények a mezőgazdasági készpénzkultúrák, a szőlő, a gyapot, a dohány, a citrusfélék, a rizs, a tea és a zöldségek. Az állattenyésztés, a tejtermékek, valamint a bor és a szeszes italok szintén fontos mezőgazdasági termékek. Azerbajdzsánban a gazdaságok állami és szövetkezeti gazdaságok, amelyek sok gazdálkodót foglalkoztatnak, valamint kis magángazdaságok, amelyek egy-egy gazdálkodó és családja tulajdonában és vezetésében vannak. Azerbajdzsán a múltban vezető kaviártermelő és -exportőr volt, ma azonban Azerbajdzsán halászati ipara a Kaszpi-tengerben élő tokhal és beluga egyre fogyatkozó készleteire koncentrál.
Turizmus
A turizmus Azerbajdzsán gazdaságának fontos részét képezi. Az ország az 1980-as években ismert turisztikai célpont volt, azonban a Szovjetunió bukása és a hegyi-karabahi háború az 1990-es években károsította a turisztikai ágazatot és Azerbajdzsánnak mint turisztikai célpontnak a megítélését. Csak a 2000-es években kezdett talpra állni a turisztikai ipar, és azóta az országban nagymértékben nő a turistalátogatások és a vendégéjszakák száma. Az utóbbi években Azerbajdzsán a vallási, gyógy- és egészségturizmus népszerű célpontjává vált. Télen a külföldi látogatók körében népszerűek az olyan síközpontok, mint a Shahdag Winter Complex.
Kapcsolódó oldalak
- azerbajdzsáni manat
- Azerbajdzsáni Központi Bank
- Bakui Értéktőzsde
- Mezőgazdaság Azerbajdzsánban
Kérdések és válaszok
K: Mi a gazdasági növekedés fő forrása Azerbajdzsánban?
V: Azerbajdzsánban ma a gazdasági növekedés fő forrása a nagy kőolaj- és földgáztartalékokon alapuló energiaágazat.
K: Hogyan ment át Azerbajdzsán a parancsgazdaságból a piacgazdaságba?
V: Miután 1991-ben, a Szovjetunió megszűnésével elnyerte függetlenségét, Azerbajdzsán hosszú és nehéz átmenetet tett meg a parancsgazdaságról a piacgazdaságra. A kormány nagyrészt befejezte a mezőgazdasági területek, valamint a kis-, közép- és nagy állami tulajdonú vállalatok privatizációját.
K: Melyek azok a szervezetek, amelyekhez Azerbajdzsán a függetlenség elnyerése után csatlakozott?
V: A függetlenség elnyerése után Azerbajdzsán tagja lett a Nemzetközi Valutaalapnak, a Világbanknak, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak, az Iszlám Fejlesztési Banknak és az Ázsiai Fejlesztési Banknak.
K: Milyen pénznemet használ Azerbajdzsán?
V: Az Azerbajdzsánban használt pénznem az azerbajdzsáni manat (AZN), amely 100 qəpikre oszlik. Ez 1992-ben vált nemzeti valutává, és a régi szovjet rubelt váltotta fel.
K: Melyik intézmény szolgál Azerbajdzsán központi bankjaként?
V: Azerbajdzsán központi bankjaként az azerbajdzsáni központi bank szolgál; felelős a nemzeti valuta - az azerbajdzsáni manat - nyomtatásáért és forgalmazásáért, valamint az összes kereskedelmi bank ellenőrzéséért.
K: Kik keresnek jövedelmet a mezőgazdaságból Azerbajdzsánban?
V: Az Azerbajdzsánban élő emberek egyharmada a mezőgazdaságból szerzi jövedelmét.
K: Hány osztálya van az azerbajdzsáni manatnak? V: Az azerbajdzsáni manat 100 qəpik osztállyal rendelkezik.
