Keynesianizmus
A keynesi közgazdaságtan (más néven keynesianizmus) John Maynard Keynes közgazdasági elméleteit írja le. Keynes elméleteiről A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című könyvében írt. A könyv 1936-ban jelent meg.
Keynes szerint a kapitalizmus jó gazdasági rendszer. A kapitalista rendszerben az emberek a munkájukkal keresnek pénzt. A vállalkozások foglalkoztatják és fizetik az embereket, hogy dolgozzanak. Ezután az emberek elkölthetik a pénzüket olyan dolgokra, amiket akarnak. Más emberek dolgoznak és készítenek dolgokat, amelyeket megvásárolhatnak. Néha a kapitalista rendszernek vannak problémái. Az emberek elveszítik a munkájukat. Vállalkozások zárnak be. Az emberek nem tudnak dolgozni és nem tudnak pénzt költeni. Keynes szerint a kormánynak közbe kell lépnie, és segítenie kell azoknak az embereknek, akiknek nincs munkájuk.
Ezt az elképzelést "keresletoldali politikának" nevezik. Ha az emberek dolgoznak, akkor a gazdaság jól működik. Ha az emberek nem dolgoznak, a gazdaság rossz.
Keynes azt mondta, hogy amikor a gazdaság rossz, az emberek meg akarják takarítani a pénzüket. Vagyis nem költik el a pénzüket olyan dolgokra, vagy nem fektetnek be olyan dolgokba, amiket szeretnének. Ennek eredményeként kevesebb a gazdasági tevékenység.
Keynes szerint a kormánynak több pénzt kellene költenie, ha az embereknek nincs munkájuk. A kormány pénzt vehet fel, és munkát (munkát) adhat az embereknek. Akkor az emberek újra költhetnek pénzt, és vásárolhatnak dolgokat. Ez segít más embereknek munkát találni.
Egyesek, például a konzervatívok, a liberálisok és az osztrák közgazdaságtan hívei nem értenek egyet Keynes elképzeléseivel. Szerintük a kormányzati munka nem segíti a kapitalizmust. Azt mondják, hogy amikor a kormány pénzt vesz fel, akkor pénzt vesz el a vállalkozásoktól. Nem szeretik a keynesi közgazdaságtant, mert azt mondják, hogy a gazdaság kormányzati segítség nélkül is jobbá válhat.
Az 1970-es évek végén a keynesi közgazdaságtan kevésbé lett népszerű, mivel a magas munkanélküliséggel egyidejűleg magas volt az infláció is. Ennek oka, hogy sokan úgy értelmezték a keynesi elméletet, hogy lehetetlen, hogy egyszerre legyen magas az infláció és a munkanélküliség.
Amikor 2007-ben nagy recesszió következett be, a keynesi közgazdaságtan népszerűbbé vált. A világ vezetői (köztük Barack Obama) olyan ösztönző csomagokat hoztak létre, amelyek lehetővé tették, hogy kormányaik sok pénzt költsenek munkahelyteremtésre. A konzervatívok és a liberálisok azt mondanák, hogy az ösztönző csomag a recesszióhoz vezető rossz magatartást jutalmazza. Azt üzeni a nagybankoknak, hogy viselkedhetnek rosszul, és a kormány majd közbelép, és kihúzza őket a bajból.
Alapvető elképzelések
Keynesnek a következő elképzelései voltak:
- Az árupiac irányítja a foglalkoztatást és a termelést. A munkapiac nem.
- Előfordulhat, hogy az emberek akkor is munkanélkülivé válnak, ha dolgozni akarnak.
- A megtakarítások növekedése nem eredményezi a beruházások ugyanilyen mértékű növekedését. Az emberek választhatnak a pénzük befektetése vagy megtakarítása között.
- A pénzre épülő gazdasági rendszer különbözik attól, amelyik az árucserén alapul.
- A pénz mennyiségi elmélete csak akkor érvényes, ha nincs munkanélküliség.
- A piacgazdaságban a befektetők viselkedését az irányítja, amit Keynes a befektetők állati szellemének nevezett.
Kérdések és válaszok
K: Mi a keynesi közgazdaságtan?
V: A keynesi közgazdaságtan egy olyan gazdasági elmélet, amelyet John Maynard Keynes dolgozott ki A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című könyvében. Leírja, hogyan működik a kapitalizmus, és azt javasolja, hogy a kormány lépjen közbe, hogy segítse a gazdasági visszaesés idején munkanélkülivé vált embereket.
K: Mit mondott Keynes a kapitalizmusról?
V: Keynes szerint a kapitalizmus egy jó gazdasági rendszer, amelyben az emberek pénzt keresnek a munkájukért, a vállalkozások pedig embereket foglalkoztatnak és fizetnek nekik a munkájukért.
K: Mit gondolnak a konzervatívok, a liberálisok és az osztrák közgazdászok a keynesi közgazdaságtanról?
V: A konzervatívok, liberálisok és osztrák közgazdászok nem értenek egyet a keynesi közgazdaságtan eszméivel, mert szerintük a gazdaság kormányzati beavatkozás nélkül is javulhat. Azzal is érvelnek, hogy amikor az állam pénzt ad kölcsön, pénzt vesz el a vállalkozásoktól.
K: Miért volt kevésbé népszerű a keynesi közgazdaságtan az 1970-es évek végén?
V: Az 1970-es évek végén sokan úgy értelmezték Keynes elméletét, hogy lehetetlen egyszerre magas inflációt és magas munkanélküliséget elérni. Ennek eredményeképpen egyesek szkeptikusan kezdtek viszonyulni az elmélet hatékonyságához, ami népszerűségének csökkenéséhez vezetett.
K. Mikor vált újra népszerűvé a keynesi közgazdaságtan?
V: A 2007-es nagy recesszió után a világ vezetői (köztük Barack Obama) olyan ösztönző csomagokat hoztak létre, amelyek lehetővé tették a kormányok számára, hogy pénzt költsenek munkahelyteremtésre. Ez hozzájárult a keynesi közgazdaságtan népszerűségének helyreállításához.
K: Hogyan jutalmazza az ösztönző csomag a konzervatívok és a liberálisok szerint a rossz magatartást?
V: A konzervatívok és liberálisok szerint a kormány által létrehozott ösztönző csomagok jutalmazzák a rossz magatartást, ami recesszióhoz vezet, mert azt üzenik a nagybankoknak, hogy következmények nélkül viselkedhetnek rosszul, mert a kormány szükség esetén közbelép.
