Friedrich Hayek: Nobel‑díjas osztrák közgazdász és politikai filozófus

Friedrich Hayek — Nobel‑díjas osztrák közgazdász és politikai filozófus, a szabad piac, a klasszikus liberalizmus és az intézményi elemzés meghatározó alakja.

Friedrich August von Hayek, CH (1899. május 8. - 1992. március 23.) osztrák-brit közgazdász és politikai filozófus. Azért vált ismertté, mert határozottan védelmezte a liberalizmust és a szabadpiaci kapitalizmust. Ellenezte a gazdaság és a társadalom túlzott központi irányítását. Úgy vélte, hogy az olyan kormányzati formák, mint a szocializmus, nem tesznek jót a gazdaságnak, és sértik az egyén szabadságát. Hayek jellegzetes műve, Az út a jobbágyságba, a szocializmus következményeire utal.

A 20. század egyik legjelentősebb közgazdásza és politikai filozófusa volt. Az osztrák közgazdasági iskola egyik legfontosabb képviselője volt. Számos gondolata volt a jogtudomány és a kognitív tudományok területén is. Az 1974-es közgazdasági Nobel-díjat megosztva kapta riválisával, Gunnar Myrdallal. A díjat a pénz és a gazdasági ingadozások elméletével kapcsolatos munkájukért kapták; továbbá a gazdasági, társadalmi és intézményi jelenségek kölcsönös függőségének elemzéséért. Emellett 1991-ben megkapta az amerikai elnöki szabadságérmet is. Őt tartják a 20. század első felének keynesiánus politikájától való elszakadás egyik fő okozójának. Ahelyett, hogy a kormányok kezelték volna a gazdaság részleteit, az 1980-as években és később visszatértek a klasszikus liberalizmus felé. Ez a legvilágosabban az 1980-as években történt az Egyesült Államokban (Ronald Reagan alatt) és az Egyesült Királyságban (Margaret Thatcher alatt).

Korai élet és pálya

Hayek Bécsben született, és tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, ahol jogi és közgazdaságtani képzést kapott. Korai pályafutása során különböző európai intézményekben dolgozott és kutatott, majd a közéleti és akadémiai életben az 1930-as évektől vált nemzetközileg ismertté. Az 1930-as évektől kezdődően jelentős időt töltött Londonban, ahol tanított és kutatott, később az Egyesült Államokban is meghatározó szerepet vállalt. Tanári állásokat töltött be többek között a London School of Economics-en és az Egyesült Államokban, a University of Chicagoban; később visszatért Európába és tovább folytatta az írást és az előadásokat.

Főbb elméletek és gondolatok

Tudásprobléma és árjelek: Hayek híres állítása szerint a gazdasági döntésekhez szükséges tudás széttagoltan, szereplők ezreinek fejében található. Az árak mechanizmusa azért nélkülözhetetlen, mert összegyűjti és közvetíti ezt a szétszórt információt; a központi tervezés ezért soha nem tudja teljes mértékben helyettesíteni a piaci koordinációt.

Spontán rend: Hayek szerint a társadalmi és gazdasági rend sokszor nem tudatos tervezés eredménye, hanem spontán módon, egyéni cselekvések kölcsönhatásából alakul ki. Ezt a jelenséget a szabályok, intézmények és normák evolúciós szemléletben vizsgálta.

Szabadság és jog: Politikai filozófiájában hangsúlyozta a rule of law (jogszerűség) fontosságát: a törvényeknek kiszámíthatóaknak és általános érvényűeknek kell lenniük ahhoz, hogy az egyéni szabadság és a gazdasági fejlődés fennmaradjon. Kritikusan viszonyult az állami hatalom túlzott kiterjesztéséhez és a tervgazdasághoz, mert azok szerinte az egyéni szabadság megszüntetéséhez vezethetnek.

Fontos művek

• Az út a jobbágyságba (The Road to Serfdom) – a totalitárius tendenciák veszélye a gazdasági tervezésben.
• A szabadság alkotmánya (The Constitution of Liberty) – a szabadság alapelvei és a jog szerepe a társadalom működésében.
• Törvény, jogalkotás és szabadság (Law, Legislation and Liberty) – többkötetes munka az intézmények, a jog és a szabadság összefüggéseiről.
• További esszék és tanulmányok, többek között az Individualism and Economic Order gyűjtemény.

Szerep a nemzetközi intézményekben és hatás

Hayek aktívan részt vett az intellektuális közéletben: 1947-ben az általa kezdeményezett, a klasszikus liberalizmust támogató gondolkodók találkozója nyomán megalakult a Mont Pelerin Society, amely hosszú távon is fontos hálózati bázist adott a liberális eszmék terjesztéséhez. Gondolatai jelentős hatást gyakoroltak a 20. század második felének politikai irányvonalaira, különösen az 1980-as évek deregulációs és privatizációs politikáira.

Kritika és viták

Hayeket sokan dicsérték az intézmények és a piac szerepét hangsúlyozó meglátásaiért, ugyanakkor kritikák is érték. Egyes közgazdászok és politikusok úgy vélték, hogy túlzottan pesszimista a központi beavatkozással szemben, és nem fordít elég figyelmet a piaci kudarcokra vagy a társadalmi egyenlőtlenség kérdésére. Mások bírálják elméletének absztrakcióját és azt, hogy kevés konkrét javaslatot ad a szociális problémák megoldására.

Díjak, elismerések és örökség

Az 1974-es közgazdasági Nobel-díj mellett Hayek számos elismerést kapott pályája során, köztük az Egyesült Államok elnöki szabadságérmét (1991). Szellemi öröksége ma is élénk vitákat táplál: a piaci koordinációt, az intézmények evolúcióját és az egyéni szabadság jelentőségét hangsúlyozó gondolatai továbbra is meghatározóak a közgazdaságtanban, a politikai filozófiában és a közéleti gondolkodásban.

Rövid személyes adatok

Hayek élete során aktív író és előadó maradt; munkássága számos nyelvre lefordított könyvet és széleskörű hatást eredményezett. 1992-ben hunyt el, munkássága azonban tovább él a tudományos irodalomban és a politikai gondolkodásban egyaránt.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Friedrich August von Hayek?

Q: Mit gondolt Hayek az olyan államformákról, mint a szocializmus?

K: Melyik az egyik leghíresebb műve?

K: Milyen területeken voltak elképzelései?

K: Milyen díjat kapott 1974-ben?

K: Mikor kapta meg az amerikai elnöki szabadságérmet?

K: Hogyan változtak meg a kormányok a 20. században neki köszönhetően?

Keresés betűvel