Milton Friedman (1912. július 31. - 2006. november 16.) amerikai közgazdász, a 20. század egyik legismertebb közgazdásza és a monetarizmus kiemelkedő képviselője. 1976-ban elnyerte a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. A monetarizmus szerint a pénzmennyiség változása alapvetően befolyásolja az inflációt és a gazdaság ciklusait; Friedman híres volt a „k-szabály” (állandó, előre meghatározott ütemű pénzmennyiség-növekedés) támogatásáról. Tudományos munkássága kiterjedt többek között a „permanens jövedelem” elméletére is, és Anna J. Schwartz-csal közösen írták az A Monetary History of the United States című alapművet, amely jelentősen befolyásolta a monetáris politika felfogását.
Életpálya és tudományos munka
Friedman a New York-i Brooklynban született magyar-zsidó családban és a New Jersey állambeli Rahwayben nőtt fel. Tanulmányait a Rutgers Egyetemen, a Columbia Egyetemen és a Chicagói Egyetemen folytatta, majd hosszú időre a chicagói egyetemhez kötődött. Harminc éven át dolgozott Chicagóban és együtt tevékenykedett George Stiglerrel a chicagói közgazdasági iskola egyik vezető alakjaként. Tudományos írásai és tanulmányai – elméleti és empirikus munkák egyaránt – alapvetően hozzájárultak a monetáris elmélet fejlődéséhez.
Gazdasági nézetek és közéleti hatás
Friedman a kormány szerepének korlátozását hirdette: támogatta az adócsökkentést, a kormányzati kiadások mérséklését, a túlzott szabályozás visszafogását és az oktatási támogatások célzottabb formáit (például iskolautalványok, hogy a szülők dönthessenek, melyik iskolát finanszírozzák adójukból). Emellett javasolta a negatív jövedelemadót (negative income tax) mint a szegénység csökkentésének egyik megoldását. Politikai nézetei libertariánusak voltak: a személyes szabadságot és a piacgazdaságot helyezte előtérbe. Ellenezte a kötelező sorkatonaságot, és élete egyik büszkeségeként említette, hogy hozzájárult az Egyesült Államok sorozásának megszüntetéséhez.
Az 1970-es években és az azt követő évtizedekben Friedman monetarista elképzelései széles körben elterjedtek; hatása érezhető volt a nyugati gazdaságpolitikákban, és Ronald Reagan politikájára is hatott, több alkalommal tett javaslatokat és tanácsokat a döntéshozók számára.
Közszereplés és ismeretterjesztés
Friedman rendszeresen szerepelt dokumentumfilmekben, televíziós műsorokban és nyilvános beszélgetésekben, hogy nézeteit közérthetően is bemutassa. Legismertebb népszerűsítő munkái közé tartozik a Kapitalizmus és szabadság, valamint a televíziós sorozattal és könyvvel egyaránt nagy hatást elérő Szabadon választhatunk. Tudományos és népszerűsítő munkái egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a közgazdaságtan szélesebb közönség számára is érthetővé váljon.
Magánélet és halál
Friedman 1938-ban vette feleségül Rose Directort. Egy fiuk és egy lányuk született. Személyes nézetei között szerepelt, hogy nem volt vallásos; Agnosztikus volt.
Friedman 94 éves korában szívelégtelenségben halt meg a kaliforniai San Franciscóban. Felesége és két gyermeke hagyta hátra. Földi maradványait elhamvasztották és a San Franciscó-i öböl területén szórták szét.
