A nemzetek gazdagsága
Az An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations (A nemzetek gazdagsága természetének és okainak vizsgálata) című művét egyszerűen csak The Wealth of Nations (A nemzetek gazdagsága) néven ismerik. Adam Smith írta 1776-ban, aki skót származású volt. A mű a munkamegosztást, az önérdek követését és a kereskedelem szabadságát vizsgálja.
A könyv nem a klasszikus közgazdaságtan és a piacgazdaságtan kezdete volt. Smith azt mondta, hogy ha mindenki azt teszi, ami a legjobb neki, akkor az eredmény a társadalom számára is a legjobb lesz. Előtte a közgazdaságtan a király személyes érdekeiről szólt, és egy nemzet gazdagságát a király kincstárában vagy az országban lévő aranyban és ezüstben mérték.
Smith szerint az a fontos, hogy mi a legjobb az egész nemzet számára, és a jólétet a nemzet éves jövedelmével kell mérni. Fel akarta fedezni, hogyan nőhet a gazdagság, és hogyan tehetnek az emberek olyan dolgokat, amelyek támogatják ezt a növekedést. Smith könyve szerint a föld, a munka és a tőke a három "termelési tényező", amelyek egy nemzet gazdagságának fő tényezői.
Az árak természetesen alkalmazkodnak ahhoz, hogy valamiből több vagy kevesebb legyen: a kereslet és a kínálat. Ha valamiből túl sok van (nagyobb a kínálat), az árak csökkennek, így az embereknek több okuk van megvenni azt. Ha sokan akarnak valamit (nagy kereslet), előfordulhat, hogy nincs belőle elég (hiány); verseny alakul ki azok között, akik meg akarják venni, és néhányan hajlandóak többet fizetni azért, hogy megkapják, amit akarnak, és az árak emelkednek.
Smith szerint a piacoknak szabadnak kell lenniük. Abban az időben néhány nagyvállalatot (például a Kelet-Indiai Társaságot) a kormány irányított. Néha az uralkodók olyan törvényeket hoztak, amelyek saját maguknak voltak jók, de a munkásoknak vagy a vásárlóknak nem. Az amerikai gyarmatokon például a telepesek termeszthettek gyapotot, de nem készíthettek belőle ruhát. A gyapotot Angliába kellett szállítaniuk, hogy ruhát készítsenek belőle, majd miután elkészült, vissza kellett vásárolniük. Smith szerint ez rossz volt az egyének és a társadalom számára. Úgy vélte, jobb, ha a pénz szabadon és természetesen áramlik a vevők és az eladók között, külső beavatkozás nélkül. A pénz természetesen ahhoz az eladóhoz kerülne, aki a legjobb árut a legjobb áron állította elő. Így ha az emberek azt tennék, ami a legjobb nekik, az végül a társadalom egésze számára is a legjobb lenne, szinte mintha egy "láthatatlan kéz" irányítana mindent.
A nemzetek gazdagsága
Adam Smith
Kérdések és válaszok
K: Ki írta A nemzetek gazdagsága című könyvet?
V: A nemzetek gazdagságát Adam Smith írta 1776-ban.
K: Mit mondott Smith a könyve előtt a közgazdaságtanról?
V: Smith könyve előtt a közgazdaságtan elsősorban a király személyes érdekeire összpontosított, és egy nemzet gazdagságát az országban lévő arany és ezüst mennyiségével mérték.
K: Smith szerint mivel kellene mérni egy nemzet gazdagságát?
V: Smith szerint egy nemzet gazdagságát az éves jövedelmével kell mérni.
K: Mi a három "termelési tényező" Smith szerint?
V: Smith szerint a föld, a munka és a tőke a három "termelési tényező".
K: Hogyan befolyásolja a kereslet és a kínálat az árakat?
V: Az árak természetesen attól függően alakulnak, hogy valamiből mennyi vagy kevés van; ha túl sok van belőle (nagyobb a kínálat), akkor az árak csökkennek, így az embereknek több okuk van megvenni azt. Ha nagy a kereslet, de kevés a kínálat (hiány), a vevők közötti verseny felhajtja az árakat.
K: Mit gondolt Smith a piacokra való kormányzati beavatkozásról?
V: Smith úgy vélte, hogy a piacoknak mentesnek kell lenniük a kormányzati beavatkozástól; szerinte jobb, ha a pénz szabadon, külső befolyás nélkül áramlik a vevők és az eladók között, hogy az emberek azt tehessék, ami a legjobb nekik, ami végül a társadalom egésze számára a legjobb.
