Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ICCPR) – áttekintés

Fedezze fel az ICCPR lényegét: történet, fő jogok, végrehajtás és a CCPR szerepe — részletes áttekintés a polgári és politikai jogokról.

Szerző: Leandro Alegsa

05-02-2026 22:45

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya az Egyesült Nemzetek Szervezete által kötött szerződés. Célja, hogy segítse a polgári jogok javulását.

Az Egyezségokmány az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt alapelveket foglalja nemzetközi kötelezettségbe. Ez a nemzetközi emberi jogi jog egyik legfontosabb szerződése. Az Egyezségokmányt 1966-ban fogadták el a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával együtt, és 1976-ban lépett hatályba. Az ENSZ a szerződés végrehajtására létrehozta a Polgári és Politikai Jogok Bizottságát (CCPR), amely az államok beszámoltatásáért és az egyezmény értelmezéséért felelős.

Mi tartozik az Egyezségokmány hatálya alá?

Az Egyezségokmány a polgári és politikai jogok széles körét védi. Alapelve, hogy az államok kötelesek tiszteletben tartani és hatékonyan biztosítani ezen jogok gyakorlását minden személy számára, aki az állam joghatósága alá tartozik.

Élethez való jog (pl. az élet védelme, a halálbüntetés korlátozása és fokozatos eltörlésére irányuló norma).
Tortúra és embertelen bánásmód tilalma – teljes és egyértelmű tilalom minden körülmények között.
Szabadság és személyi biztonság – önkényes letartóztatás megakadályozása, jogi garanciák biztosítása.
Tisztességes tárgyaláshoz való jog – független bíráskodás, védelem joga, jogorvoslat lehetősége.
Magánélet és családi élet védelme – önkényes beavatkozások tilalma.
Gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, valamint véleménynyilvánítás, gyülekezés és egyesülés szabadsága.
Politikai részvétel jogai – választójog és közéleti részvétel biztosítása.
Diszkrimináció tilalma – egyenlőség a törvény előtt és a jogok gyakorlásában.

Jogérvényesítés és ellenőrzés

Az Egyezségokmány végrehajtását a Polgári és Politikai Jogok Bizottsága (Human Rights Committee, CCPR) felügyeli. Az államok rendszeres jelentéseket nyújtanak be a Bizottságnak (általában évente vagy ciklikusan), amelyek alapján a CCPR megvizsgálja a jogok gyakorlását és ajánlásokat fogalmaz meg (közös megállapítások, konklúziók).

Az Egyezményhez kapcsolódó fontos mechanizmusok:

Államjelentések (ciklusos beszámolók az államok kötelezettségeinek teljesítéséről).
Személyes panaszok – sok állam ratifikálta az Egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyvét (First Optional Protocol), amely lehetővé teszi magánszemélyek számára, hogy egyéni panaszokat terjesszenek elő a CCPR-hez, ha elfogytak a belső jogorvoslati lehetőségek.
Kiegészítő jegyzőkönyvek – például a második kiegészítő jegyzőkönyv a halálbüntetés eltörlésére irányul.
Általános kommentárok (General Comments) – a CCPR részletes iránymutatásokat ad az egyes cikkelyek értelmezéséhez és alkalmazásához.

Alkalmazás a nemzeti jogban

Az államok feladata, hogy az Egyezményben foglalt jogokat országuk jogrendjében biztosítsák: szükség esetén törvényeket módosítsanak, jogi és közigazgatási intézkedéseket hozzanak, valamint hatékony jogorvoslati lehetőségeket biztosítsanak. Az államok gyakran fenntartásokkal élnek bizonyos cikkelyekre; ilyen fenntartásokat a nemzetközi közösség és a CCPR is vizsgálja, mert azok korlátozhatják az egységes védelem hatékonyságát.

Különleges szabályok és kivételek

Az Egyezmény lehetővé teszi, hogy rendkívüli helyzetekben az államok bizonyos jogokat korlátozzanak (derogáció), de csak szigorú feltételek mellett: az intézkedésnek szükségesnek, arányosnak és ideiglenesnek kell lennie, valamint nem érintheti a nem visszavonható jogokat (például kínzás tilalma, jog az élethez bizonyos körülmények között, vallásszabadság alapelvei).

Jelentősége

Az Egyezségokmány alapvető szerepet játszik a nemzetközi emberi jogi rendben: egyrészt jogi kötelezettséget teremt a polgári és politikai jogok védelmére, másrészt keretet ad az államok elszámoltathatóságához. Több mint 170 állam ratifikálta vagy csatlakozott az Egyezményhez, így széles körű nemzetközi normává vált. A CCPR gyakorlata és általános kommentárjai fontos útmutatók a jogok értelmezéséhez és a jogállami standardok fejlesztéséhez.

Az Egyezmény ismerete és végrehajtása segíti a demokrácia, a jogállamiság és az emberi méltóság erősödését világszerte. Az állampolgárok, jogászok és civil szervezetek számára fontos eszközt jelent a jogsértések felismerésében és orvoslásában.

Fő tartalom

1. cikk. Az önrendelkezési jog.
6. cikk. Az élethez való jog és a népirtásról szóló egyezmény.
7. cikk. Kínzástól és bármilyen embertelen bánásmódtól mentes.
8. cikk. Szabad a rabszolgaságtól és a nem szabad munkától.
9. cikk. A személyes biztonsághoz és az önkényes letartóztatással és fogva tartással szembeni védelemhez való jog. Az ártatlanság bebizonyosodása esetén jogorvoslatot követelni.
10. cikk. A fogva tartás során emberi és méltóságteljes bánásmódhoz való jog.
12. cikk. A szabad mozgás, a saját ország elhagyásának és a saját országba való belépésnek a szabadsága.
14. cikk. A tisztességes eljáráshoz való jog és az ártatlansághoz való jog, amíg bűnösnek nem találják.
16. cikk. A törvény előtti személyként való elismeréshez való jog.
17. cikk. A magánélethez való jog és a becsület elleni védelem.
18. cikk. Gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság.
19. cikk. A véleménynyilvánítás és a szólás szabadsága, de azzal a különleges kötelezettséggel és felelősséggel, hogy másokat nem szabad bántani.
20. cikk. A háborús propaganda, valamint a gyűlöletkeltés és a megkülönböztetés tilalma.
21. cikk. Gyülekezési szabadság.
22. cikk. Egyesülési és szakszervezeti jog.
25. cikk. A szabad és tisztességes szavazáshoz való jog.
26. cikk. Törvény előtti egyenlőség és védelem minden megkülönböztetéssel szemben.
27. cikk. A kisebbségi csoportok és etnikai csoportok joga, valamint a saját nyelv használatához való jog.

Választható protokollok

Ez a Szövetség két választható protokollal rendelkezik. Az egyik lehetővé teszi, hogy az a polgár, akinek a jogait megsértették, a CCPR előtt panasszal élhessen. A másik a halálbüntetés tilalma. Vannak országok, amelyek figyelmen kívül hagyják a fakultatív jegyzőkönyveket, vagy nem értenek egyet velük.

Kapcsolódó oldalak

Polgári jogok
Nemzetközi emberi jogi jog
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Emberi jogok

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya?

V: A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya egy olyan szerződés, amelyet az ENSZ a polgári jogok javítása érdekében hozott létre.

K: Hol vannak felsorolva a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában szereplő jogok?

V: A polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányban felsorolt jogok az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában szerepelnek.

K: Mi a jelentősége a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának?

V: A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya a nemzetközi emberi jogi jog egyik legjelentősebb szerződése.

K: Mikor fogadták el a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát?

V: A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát 1966. december 16-án fogadták el a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányával együtt.

K: Mikor lépett hatályba a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya?

V: A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya 1976-ban lépett hatályba.

K: Mi az a Polgári és Politikai Jogok Bizottsága (CCPR)?

V: Az ENSZ a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának végrehajtására hozta létre a Polgári és Politikai Jogok Bizottságát (CCPR).

K: Mi a Polgári és Politikai Jogok Bizottságának célja?

V: A Polgári és Politikai Jogok Bizottságának célja annak biztosítása, hogy az államok teljesítsék a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya szerinti kötelezettségeiket.

Keres