Az ókori Egyiptom kora dinasztikus korszaka (i. e. 3100–2686)
Az ókori Egyiptom kora dinasztikus korszaka (i. e. 3100–2686) — az egyesítés, Thinisből Memphisbe költözés, az államszervezet, művészet, építészet és vallás kialakulása.
Egyiptom kora dinasztikus korszaka akkor kezdődött, amikor Alsó- és Felső-Egyiptomot egy országgá egyesítették i. e. 3100 körül. Ezt a kettős államot gyakran a Két Ország kifejezéssel írják le. Az Első és a Második dinasztia uralkodott ebben az időszakban; a korszak vége hozzávetőleg i. e. 2686, amikor elkezdődött az Óbirodalom. A kora dinasztikus kor a központosított állam megalapozásának, a hivatalrendszer és a királyi ideológia kialakulásának kora volt.
Politikai egység és uralkodók
A folyamat hagyományos szereplője a Narmér (vagy Menes) néven említett uralkodó, aki a források szerint egyesítette a kétfélét. A központi hatalmat korai fővárosokból irányították: a hagyományos források szerint Thinisből (Thinisből) indult a szervezés, majd a politikai központ fokozatosan átkerült Memphisbe. A királyok neveit gyakran serekhbe (a király neve előtti fal- és palotaábra) foglalták, és a királyok Horus-szerepét hangsúlyozták: ők egyszerre világi vezetők és a vallási rendszer központi alakjai voltak.
Társadalom, közigazgatás és gazdaság
A kora dinasztikus időszakban megindult az egységes közigazgatás kiépítése: az országot területi egységekre (nomok) osztották, amelyeket helyi igazgatók irányítottak, de alá voltak rendelve a központi hatalomnak. A királyi udvar és a hivatalnoki réteg megerősödött; létrejöttek az adóztatás, terménybevételek és munkaszervezés adminisztratív eszközei.
- A gazdaság alapja a Nílus éves árterületeinek mezőgazdasága volt: gabonatermesztés, zöldségek és papirusz.
- Fejlődött a kézműipar: kőfaragás, fazekasság, fémmegmunkálás (réz), faipar. A kereskedelem a Közel-Kelettel és Núbiával is intenzív volt: arany, réz, fa és más nyersanyagok mozogtak.
Írás, művészet és építészet
Az írást — hieroglifákkal — elsősorban adminisztratív és rituális célokra kezdték használni közvetlenül a korszak előtt és a korszak korai éveiben alakult ki teljes formájában. Emellett megjelentek a rövidebb, gyorsabb írásmódok (később a hieratikus írás). A vizuális művészetben kialakultak azok a kanonikus formák, amelyek az egyiptomi művészet évszázadaiban is érvényesek maradtak: stilizált emberábrázolás, narratív domborművek és szimbolikus jelképek.
Az építészetben a legjellemzőbb korai forma a mastaba — téglalap alapú, lapos tetős sírépítmény –, amely a későbbi piramisok előfutára volt. A királyi sírok és a nemesi temetkezések építése, valamint a kőből és homokkőből készült (akkor még sok helyen fából és kevésbé tartós anyagokból álló) templomok és rituális épületek kezdtek megjelenni.
Vallás és temetkezési gyakorlatok
A korszakban a vallás és a királyság szorosan összefonódott: a királyt istenszerű szerepben, a mezőgazdaság és a rend fenntartójaként tartották számon. Megerősödtek a halotti kultuszok és a túlvilági elképzelések; a temetkezési szokásokban egyre nagyobb hangsúly került a sírral, mellékletekkel és a holtak ellátásával kapcsolatos rítusokra.
A korai királyi sírok, például Abydos környékén (Umm el-Qa'ab) találhatók, ahol a királyi temetkezések és rituális épületek maradványai sok információt szolgáltatnak a korszakról.
Források és fontos leletek
A korszakról szóló ismeretek régészeti leletekből és későbbi történeti forrásokból származnak. Kiemelkedő tárgyi emlékek:
- a Narmér-paletta (a korai királyi egyesítő tevékenység ikonikus ábrázolása),
- a királyi sírok és temetkezési anyagok Abydosban és Saqqarában,
- fémtárgyak, pecséthengerek és feliratos tárgyak, amelyek a korai adminisztráció működéséről tanúskodnak.
Összefoglalás
A kora dinasztikus korszak volt az az időszak, amikor az egyiptomi állam és kultúra alapjai megszilárdultak: létrejött a központosított hatalom, kialakult a hivatalrendszer, elterjedt az írás, és megszilárdultak azok a művészeti és vallási formák, amelyek később évszázadokra meghatározták az ókori egyiptomi civilizáció arculatát. A korszak építészeti és művészeti újításai megalapozták az Óbirodalom nagy építészeti projektjeit, amelyek i. e. 2686 körül indultak el igazán.
Thinis
Memphis
Nekhen
Théba
Naqada
Egyiptom térképe, amelyen a kora dinasztikus korszak fontos városai láthatók. (kattintható térkép)
A kora dinasztikus korban készült tányér. Egy csónakban ülő embert ábrázol egy víziló és egy krokodil mellett.
Kulturális fejlődés
A neolitikus egyiptomi társadalmak a Nílus folyó mentén i. e. 3600 körül már termesztettek növényeket és állattenyésztéssel foglalkoztak. Nem sokkal i. e. 3600 után az egyiptomi társadalom gyorsan növekedni és fejlődni kezdett. Új stílusú kerámiát készítettek, és elkezdték használni a rezet. Az egyiptomiak a napon szárított téglákat kezdtek használni az építkezésekhez. Elkezdték használni a boltíveket és a díszítő hatású, süllyesztett falakat is.
A Nílus felső folyása, vagyis Felső-Egyiptom társadalmai és városai elkezdtek összefogni. Ez történt a Nílus-deltában, vagyis Alsó-Egyiptomban is. Felső- és Alsó-Egyiptom között gyakran voltak háborúk. Felső-Egyiptomban uralkodása alatt Narmer király legyőzte ellenségeit a deltában. Uralkodása alatt egyesítette a Felső- és Alsó-Egyiptomi Királyságot. Nármert a képeken a pszentnek nevezett kettős koronát viselve ábrázolják, a felső-egyiptomi lótuszvirággal és az alsó-egyiptomi papirusznáddal. Az egyesített Egyiptom e szimbólumait minden későbbi uralkodó használta. A mitológiában a sólyomisten, az alsó-egyiptomi Hórusz győzött a felső-egyiptomi Széth isten felett. Ez segített elindítani azt az elképzelést, hogy az egyiptomi királyok istenek és isteniek, ami 3000 évig tartott. Ez volt az egyiptomi kormányzás alapja. A Nílus menti társadalmak egyesülését a Szahara kiszáradásával is összefüggésbe hozták.
A gazdag emberek egyre bonyolultabb temetkezési szokásokat kezdtek alkalmazni. Az egyiptomiak elkezdtek masztabákat építeni, amelyek a későbbi épületek, például az Óbirodalom lépcsőpiramisának mintájául szolgáltak. A gabonafélék termesztése és a központi irányítás alkalmazása a mezőgazdasági munkások megszervezésére a következő 800 évben segítette az állam sikerét.
Bizonyosnak tűnik, hogy Egyiptom kulturálisan és gazdaságilag már jóval azelőtt egységes volt, hogy első királya Memphisz városából uralkodott volna. A politikai egységesülés lassú folyamat volt, amely körülbelül egy évszázad alatt zajlott le. A helyi területek kereskedelmi hálózatokat indítottak, és a kormányok képesek voltak a földművesek nagyarányú szervezésére. Az isteni királyság egyre nagyobb jelentőségre tett szert, ahogy az olyan istenek kultusza, mint Hórusz, Széth és Neith elterjedt az országban.
Az egyiptomi írásrendszer tovább fejlődött. Az egyiptomi írás kezdetben néhány szimbólumból állt, amelyek különböző tárgyak mennyiségét mutatták. A harmadik dinasztia végére több mint 200 szimbólumra, fonogramokra és ideogramokra is kiterjedt.
Első fáraó
Manetho, egy egyiptomi történetíró csaknem háromezer évvel később azt állította, hogy Menész volt a két ország első királya. Menész valószínűleg Narmer, az első dinasztia legkorábbi feljegyzett királya Narmer neve szerepel Den és Qa'a királylistáin. Az első dinasztia királyai Nármert fontos alapító személyiségnek tekintették. Narmer egyben a legkorábbi király, aki a két ország feletti hatalom szimbólumaihoz kapcsolódik. A Narmer-palettán, egy különleges, rituális használatra tervezett kozmetikai palettán a Pschent, azaz Felső- és Alsó-Egyiptom kettős koronáját viseli. Egy másik elmélet szerint Narmer volt a protodinasztikus korszak utolsó királya, Menész pedig Hor-Aha.
Kérdések és válaszok
K: Mikor kezdődött Egyiptomban a korai dinasztikus időszak?
V: Egyiptom korai dinasztikus korszaka i. e. 3100 körül kezdődött.
K: Hogy hívták Alsó- és Felső-Egyiptom egyesített országát?
V: Alsó- és Felső-Egyiptom egyesített országát Kétországnak nevezték.
K: Mely dinasztiák uralkodtak a kora dinasztikus időszak alatt?
V: Az első és a második dinasztia uralkodott a kora dinasztikus időszak alatt.
K: Mikor ért véget a kora dinasztikus időszak?
V: A Korai dinasztikus időszak i. e. 2686 körül, az Óbirodalom kezdetén ért véget.
K: Melyik város váltotta fel Thinist a Két Föld fővárosaként?
V: Memphis váltotta fel Thinist a Két Föld fővárosaként.
K: Ki uralkodott az egyesített Egyiptomban a kora dinasztikus időszak alatt?
V: Egy egyiptomi istenkirály uralkodott az egyesített Egyiptomban a kora dinasztikus korszakban.
K: Melyek voltak az ókori egyiptomi civilizáció fő jellemzői, amelyek a kora dinasztikus időszakban alakultak ki?
V: Az ókori egyiptomi civilizáció fő jellemzői, mint például a művészet, az építészet és a vallás, a kora dinasztikus korszakban alakultak ki.
Keres