Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza

Hiedelmek és gyakorlatok

Az egyház központja a Utah állambeli Salt Lake Cityben van, de több mint 15 millió tag él szerte a világon. Közülük körülbelül hatmillióan az Egyesült Államokban élnek. Közülük négy és fél millióan az Egyesült Államok nyugati részén, 1,8 millióan pedig Utah államban élnek. Ez a második leggyorsabban növekvő egyház az Egyesült Államokban. A negyedik legnagyobb az Egyesült Államokban. Az egyház vezetőjét az egyház elnökének nevezik, és a tagok prófétaként tisztelik. Jelenleg az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának elnöke Russell M. Nelson. Az Utolsó Napok Szentjei hisznek abban, hogy Isten vezeti a prófétájukat, ahogy a katolikusok hisznek abban, hogy Isten vezeti a pápát.

Az utolsó napi szentek hisznek a Szentírásban, beleértve a Bibliát és a Mormon könyvét - Jézus Krisztus másik testamentumát. Hisznek abban is, hogy fontos, hogy a családok sok időt töltsenek együtt, és hogy haláluk után örökké együtt élhetnek. Az Utolsó Napok Szentjei nem isznak alkoholt, kávét vagy teát; nem dohányoznak; és nem használnak más drogokat. Hetente egyszer, vasárnaponként egyszer találkoznak a templomban, ahol felveszik a szentséget, és rövid előadásokat hallgatnak a saját gyülekezetük tagjai által. Vasárnapi iskolát is tartanak, hogy többet tudjanak meg a vallásukról. A gyülekezet hét közben is folytat tevékenységeket. Az utolsó napi szenteknek templomoknak nevezett épületeik is vannak. Ezek a vallásuk legszentebb épületei. Miután egy templomot felszenteltek, csak olyan Utolsó Napok Szentjei mehetnek be a templomba, akik az egyház tanításainak megfelelően élik életüket.

Az Utolsó Napok Szentjei hisznek abban, hogy segíteni kell a szegény és rászoruló embereknek szerte a világon. Emiatt az Utolsó Napok Szentjei 1985 óta 1,2 milliárd dollárt adtak készpénzben és segélyben más embereknek. Azt is fontosnak tartják, hogy megismerjék a családjuk történetét, amit gyakran genealógiának neveznek. Másoknak is segítenek családtörténetük megismerésében, és az interneten keresztül, a Familysearch.org weboldalon ingyenesen hozzáférést biztosítanak az összes családtörténeti feljegyzésükhöz.

Joseph Smith 1842-ben 13 bekezdésben írta le, hogy miben hisz az egyház és tagjai. Ez az a 13 hitvallás:

A HIT TARTALMAI

1. Hiszünk Istenben, az Örökkévaló Atyában, az Ő Fiában, Jézus Krisztusban és a Szentlélekben.
2. Hisszük, hogy az embereket saját bűneikért fogják megbüntetni, és nem Ádám vétkeiért.
3. Hisszük, hogy Krisztus engesztelése által az egész emberiség üdvözülhet az evangélium törvényeinek és rendeléseinek való engedelmesség által.
4. Hisszük, hogy az evangélium első alapelvei és rendelései a következők: először is, az Úr Jézus Krisztusba vetett hit; másodszor, a bűnbánat; harmadszor, a keresztség alámerítéssel a bűnök bocsánatára; negyedszer, kézrátétel a Szentlélek ajándékáért.
5. Hisszük, hogy egy embert Istennek el kell hívnia prófécia által és a tekintélyes személyek kézrátételével, hogy hirdesse az evangéliumot és szolgáltassa annak rendeléseit.
6. Mi ugyanabban a szervezetben hiszünk, amely az ősegyházban is létezett, nevezetesen apostolok, próféták, pásztorok, tanítók, evangélisták és így tovább.
7. Hiszünk a nyelveken szólás, a prófétálás, a kinyilatkoztatás, a látomások, a gyógyítás, a nyelvek értelmezése és így tovább.
8. Hisszük, hogy a Biblia Isten szava, amennyiben helyesen van lefordítva; a Mormon könyvét is Isten szavának tartjuk.
9. Hisszük mindazt, amit Isten kinyilatkoztatott, mindazt, amit most kinyilatkoztat, és hisszük, hogy még sok nagy és fontos dolgot fog kinyilatkoztatni Isten országával kapcsolatban.
10. Hiszünk Izrael szó szerinti összegyűjtésében és a tíz törzs helyreállításában; abban, hogy Sion (az Új Jeruzsálem) az amerikai kontinensen fog felépülni; hogy Krisztus személyesen fog uralkodni a földön; és hogy a föld megújul és paradicsomi dicsőséget kap.
11. Igényt tartunk arra a kiváltságra, hogy a Mindenható Istent a saját lelkiismeretünk diktálásának megfelelően imádjuk, és ugyanezt a kiváltságot meghagyjuk minden embernek, hadd imádják, ahogy, ahol vagy amit akarják.
12. Hiszünk a királyoknak, elnököknek, uralkodóknak és bíráknak való alávetettségben, a törvénynek való engedelmességben, tiszteletben és fenntartásban.
13. Hiszünk abban, hogy becsületesek, igazak, tiszták, jóindulatúak, erényesek vagyunk, és minden emberrel jót teszünk; sőt, mondhatjuk, hogy követjük Pál apostol intését: - Mindent hiszünk, mindent remélünk, sok mindent elszenvedtünk, és reméljük, hogy mindent el fogunk tudni viselni. Ha van valami erényes, kedves, jó hírű vagy dicséretes, akkor ezeket keressük.

Szervezet

Az egyháznak több tagozata van. A legnagyobbak a területek. Egy terület lehet egy egész ország, vagy egy kontinens egy része. Egy másik felosztás a templomi körzet. Egy templomi körzet tartalmazza az összes gyülekezetet, amelyet egy templom szolgál. Ez gyakran egy egész államot, régiót vagy nagyvárost jelent. Még egy másik felosztás a misszió, amely egy olyan terület, ahová misszionáriusokat rendelnek; szinte az egész világ egy misszió része, függetlenül attól, hogy a misszionáriusok ott élnek-e, vagy nem keresnek-e megtérőket.

Az egyház másik felosztása a máglya. A karók egy földrajzi terület összes Utolsó Napok Szentjét magukban foglalják (például a kaliforniai Whittierben lévő karó az összes Utolsó Napok Szentjét szolgálja Whittierben, Pico Riverában és La Miradában). Egy karó gyakran több ezer tagot tartalmaz. A karók gyülekezetekre oszlanak.

Azokon a területeken, ahol a gyülekezet kevésbé szilárdult meg, és nincs elég tag ahhoz, hogy karót alkossanak, kerületet alakítanak. A körzetek nagyjából ugyanazt a szerepet töltik be, mint a karók. A körzetek viszont ágakra oszlanak. Ha az egyháztagság eléggé megnő, egy körzetet karóvá, az ágakat pedig gyülekezeti körzetekké változtatják.

Minden egyes gyülekezet egy-egy gyülekezet (vagy ág). Egy gyülekezetbe csak olyanok tartozhatnak, akik a terület helyi nyelvétől eltérő nyelvet beszélnek. Példaként említhetjük a külföldön lévő nagy amerikai katonai támaszpontok melletti területeket, ahol angol nyelvű gyülekezeteket szervezhetnek, valamint a sok bevándorlóval rendelkező amerikai nagyvárosokat, ahol gyakran spanyol, kínai nyelvjárásokat vagy más nyelveket használó gyülekezeteket alakítanak. Egyes helyeken a siketek számára külön kórtermek vannak, ahol az istentiszteleteket a helyi jelnyelven (például az angol nyelvű Észak-Amerikában az amerikai jelnyelven) tartják. Az egyháznak vannak "szingli részlegei" is, ahol a gyülekezet csak egyedülálló felnőttekből áll. Viszont kétféle szingli gyülekezeti részleg van - a 18 és 30 év közötti fiatal egyedülállók (YSA) és a 30 év felettiek számára létrehozott egyedülálló felnőttek (SA).

Történelem

Az egyházat Joseph Smith alapította 1830-ban New York állam északi részén. Valószínűleg a Mormon könyve miatt, amelyet Smith állítása szerint egy közeli dombon eltemetett aranylemezekről fordított le. Smith követői először 1831-ben mentek az ohiói Kirtlandbe. Az első templomot Kirtlandben építették fel, és az 1830-as évek közepére már több mint 17 000 tagja volt az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának. 1838-ban az Utolsó Napok Szentjei letelepedtek Independence-ben és Far Westben, Missouri államban. Azért űzték el őket, mert a missouri emberek nem bíztak az Utolsó Napok Szentjeiben. Az Utolsó Napok Szentjei ezután az Illinois állambeli Nauvoo-ba költöztek. Ott Smith elkezdte gyakorolni a poligámiát, és megpróbált egy "teodemokráciát" létrehozni, amely az Utolsó Napok Szentjeinek uralmát az amerikai demokráciával ötvözte. 1844-ben Smith egyik kísérlete, hogy bezárassa a nauvoo-i újságot, ahhoz vezetett, hogy Smith-t árulással vádolták meg, majd a csőcselék megölte.

Smith halála után vita alakult ki arról, hogy ki lépjen Smith helyére. Brigham Young 1847-ben az Utolsó Napok Szentjeinek nagy részét Utahba vezette. Amikor Utah 1850-ben területté vált, némileg teokrácia volt. Később az 1850-es években konfliktus alakult ki az Utolsó Napok Szentjei és az amerikai kormány között a terület feletti ellenőrzés miatt. Ezt nevezték Utah-i háborúnak. A Mountain Meadows-i mészárlás a Utah-i háború része volt. A 19. század végén és a 20. század elején az Utolsó Napok Szentjei az Egyesült Államok nyugati részén, Utahban és a környező államokban a "mormon folyosón" telepedtek le. Néhány településük az arizonai Mesa, a kaliforniai San Bernardino, a nevadai Las Vegas és az albertai Cardston volt. 1890-re az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza három utahi városban épített templomot.

Brigham Young 1877-ben halt meg. Ez idő tájt az amerikai kormányzat törvényellenesnek nyilvánította a poligámiát. A poligámiát Young és az egyház néhány tagja már az 1840-es évek óta gyakorolta. Az amerikai kormány által hozott törvények miatt sok Utolsó Napok Szentjei vezető bujkált, és sok poligámista került börtönbe. Az egyház 1890-ben felhagyott a poligámiával. Úgy tartják, hogy ez volt a mormon egyház modern korszakának kezdete.

A 20. század elején az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza növekedett, és megnyitotta első templomait Utah államon kívül. A 20. században hamarosan a tizedet (az egyháznak való adakozást) a jó tagság részévé tették. 1995-ben Gordon Hinckley lett az elnök. Ő vette rá az egyházat, hogy sok templomot építsen az Egyesült Államokban és a világ más részein. A jelenlegi elnök Russell M. Nelson, miután Thomas S. Monson 2018 januárjában meghalt.

Küldetések

A fiatalokat arra bátorítják, hogy misszióba menjenek, amikor elég idősek lesznek. A férfiak 18 éves koruk után két évig mehetnek (amennyiben leérettségiztek), a nők pedig 19 éves koruk után 18 hónapra. Az egyházi irányelvek 2012. augusztusi módosítása előtt a legtöbb országban a férfiaknak 19, a nőknek pedig világszerte 21 évesnek kellett lenniük ahhoz, hogy misszióba mehessenek. Több férfi megy misszióba, mint nő. Ezek a misszionáriusok néhány hónapra egy "misszionárius-kiképző központba" mennek, ahol megtanulják, hogyan legyenek jó misszionáriusok, majd a misszió idejére egy másik helyen élnek. Az egyház mondja meg nekik, hogy hová kell menniük. Ezután egy másik misszionáriussal dolgoznak együtt, aki ugyanolyan nemű, mint ők (ezt "társnak" hívják), és gyakran váltják a társukat, hogy ne mindig ugyanazzal a személlyel legyenek. A misszionáriusok elmennek a közelükben élő emberekhez, és tanítják őket az Egyházról, és megkeresztelik azokat, akik csatlakozni akarnak az Egyházhoz. Emellett segítenek a körülöttük élő embereknek, még akkor is, ha ezek az emberek nem tartoznak az Egyházhoz. Gyakran segítenek azzal, hogy házakat építenek olyan embereknek, akiknek szükségük van rá.

Az idősebb emberek néha misszióba mennek, miután a gyermekeik felnőnek. Ők a házastársukkal mehetnek. Sokféle misszió létezik az "idősebb misszionáriusok" számára. Némelyik csak néhány hónapos, némelyik pedig néhány éves. Ezek a missziók lehetnek "szolgálati missziók", ami azt jelenti, hogy az adott területen élő emberek megsegítésére mennek. Néha a vezető misszionárius "misszióelnök". Ez azt jelenti, hogy ő vezeti és segíti a fiatal misszionáriusokat azon a helyen, ahová élni mennek.

Kritikák

Az LDS egyházat megalakulása óta heves kritikák érték. A kritikák közül néhányat az alábbiakban felsorolunk.

Jelenlegi

• A megkeresett pénz 10%-át az egyháznak kell adnia.
• Nem engedik meg, hogy nem tagok, vagy olyan tagok, akiknek nincs egyházi engedélyük a templomok látogatására, templomokban tartott esküvőkre menjenek.
• Továbbra is hisznek abban, hogy az anyáknak az a legjobb, ha otthon maradnak és családot nevelnek.
• A keresztség engedélyezése a halottak nevében, hogy az elhunytaknak lehetőségük legyen az egyházhoz való csatlakozásra.
• A melegek házasságának tiltását szorgalmazzák, még olyan területeken is, ahol az Utolsó Napok Szentjeinek nagyon kicsi a lakossága (mint például Kaliforniában a 8-as javaslat, amelyet részben az egyház által finanszírozott médiakampánynak köszönhetően fogadtak el).
• Nem mondom meg, mennyi pénze van az egyháznak
• Hinni abban, hogy Isten egykor ember volt
• Alkohol, kávé, tea fogyasztásának tilalma

Múlt

• poligámia, ami lehetővé tette a férfiak számára, hogy egynél több feleségük legyen (az egyház 1890-ben többnyire megszüntette ezt, bár néhány elszakadt egyház még mindig engedélyezi).
• 1978-ig nem engedték meg a feketéknek, hogy templomokba menjenek, missziókba menjenek, vagy vezetőkké váljanak.
• Brigham Youngnak, az egyház második prófétájának, aki azt tanította, hogy Isten egykor Ádámként volt, bár ez soha nem volt hivatalos egyházi tanítás.