Az Omajjád Kalifátus

Az Omajjád Kalifátus a második volt a Mohamed halála után létrehozott négy nagy iszlám kalifátus közül.

Abban az időben ez volt a világ legnagyobb birodalma. A történelem ötödik legnagyobb birodalma.

Az Omajjád dinasztia (arabul: بنو أمية, Banu Umayyah) uralkodott, akik Mekkából, a mai Szaúd-Arábiából származtak. Damaszkusz volt a fővárosuk 661-744 között, Harrran 744-750 között, a száműzetésben pedig Córdoba (756-1031) volt a fővárosuk.

Origins

A hagyomány szerint az Omajjád család (más néven Banu Abd-Shams) és az iszlám Mohamed próféta közös őse Abd Manaf ibn Qusai. Mohamed Abd Munaftól származott a fia, Hashim révén, az Omajjádok pedig Abd Munaftól egy másik fiú, Abd-Shams révén. A két családot ezért ugyanazon arab törzs (a kuraiszoké) különböző klánjainak (Hásimé, illetve Omajjáé) tekintik.

Az Omajjádok és a Hásimiták elkeseredett riválisok voltak. A rivalizálás Abu Szufján ibn Harbnak, Umayya unokájának kezdeti, Mohameddel és az iszlámmal szembeni ellenállásából eredt. Csaták sorozatával próbált megszabadulni az új vallástól. Végül azonban ő is elfogadta az iszlámot, akárcsak fia (a későbbi I. Muawiyah kalifa), és mindketten nagy szükség volt politikai és diplomáciai képességeikre a gyorsan terjeszkedő iszlám birodalom irányításához.

Az Omajjádok uralmának kezdetei Uthman 656-ban történt meggyilkolásáig nyúlnak vissza. Ekkor Ali, a Hásim klán tagja és Mohamed próféta unokatestvére lett a kalifa. Hamarosan több frakció ellenállásába ütközött, és fővárosát Medinából Kufába helyezte át. Az ebből eredő konfliktus, amely 656-tól 661-ig tartott, az első Fitna ("a megpróbáltatások ideje") néven ismert.

Ali ellen először egy szövetség állt, amelyet Aisha, Mohamed özvegye, valamint Talhah és Al-Zubayr, a Próféta két társa vezetett. A két fél 656-ban összecsapott a tevei csatában, ahol Ali döntő győzelmet aratott.

Amikor Alit 661-ben meggyilkolták, Muawiyah Kufába vonult. Ott meggyőzte Ali számos támogatóját, hogy fogadják el őt kalifának Ali fia, Haszán helyett. Ezután a kalifátus fővárosát Damaszkuszba tette át. Szíria a dinasztia végéig az Omajjádok hatalmának bázisa maradt.

Belépés a damaszkuszi Nagy Mecset imateremébe, amelyet I. Al-Walid kalifa építtetett.Zoom
Belépés a damaszkuszi Nagy Mecset imateremébe, amelyet I. Al-Walid kalifa építtetett.

A kalifátus terjeszkedése az Omajjádok alatt.      Terjeszkedés Mohamed próféta alatt, 622-632 Terjeszkedés a pátriárkai kalifátus alatt, 632-661 Terjeszkedés az Omajjád kalifátus alatt, 661-750.Zoom
A kalifátus terjeszkedése az Omajjádok alatt.      Terjeszkedés Mohamed próféta alatt, 622-632 Terjeszkedés a pátriárkai kalifátus alatt, 632-661 Terjeszkedés az Omajjád kalifátus alatt, 661-750.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi volt az Omajjád kalifátus?


V: Az Omajjád Kalifátus a Mohamed halála után létrehozott négy nagy iszlám kalifátus közül a második volt. Abban az időben ez volt a világ legnagyobb birodalma, és a történelem öt legnagyobb birodalmának egyikeként tartják számon.

K: Ki uralkodott felette?


V: Az Omajjád dinasztia (arabul: بنو أمية, Banu Umayyah) uralkodott felette. Mekkából származtak, amely a mai Szaúd-Arábia területén található.

K: Hol volt a fővárosuk?


V: Fővárosa 661-744 között Damaszkuszban, 744-750 között Harrranban, majd Cَrdobában (756-1031) volt, amikor száműzetésben voltak.

K: Meddig tartott ez a kalifátus?


V: Ez a kalifátus körülbelül 370 évig, Kr. u. 1031-ig tartott.

K: Milyen más kalifátusok léteztek ezt megelőzően?


V: Ezt a kalifátust megelőzően három másik nagy iszlám kalifátus is létezett, amelyek Mohamed halála után jöttek létre: a Rasidun Kalifátus, az Omajjád Kalifátus és az Abbászida Kalifátus.

K: Milyen nyelven beszéltek ebben az időszakban? V: Ebben az időszakban elsősorban a birodalmon belül élők beszélték az arab nyelvet.

K: Milyen vallást gyakoroltak ebben az időszakban? V: Ebben az időszakban a birodalomban élők az iszlámot gyakorolták.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3