Boyle–Mariotte-törvény: az ideális gázok nyomás–térfogat törvénye (PV=konst.)
Boyle–Mariotte-törvény (PV=konst.): az ideális gázok nyomás–térfogat kapcsolatának magyarázata, gyakorlati példákkal és lépésről lépésre számításokkal.
Boyle–Mariotte-törvény (más néven Boyle-törvény vagy Mariotte-törvény) az ideális gázokra vonatkozó alapvető törvény, amely az izoterm (azaz konstans hőmérsékleten végzett) folyamatokban a P (nyomás) és a V (térfogat) közötti kapcsolatot írja le.
Törvény megfogalmazása
Egyszerűen fogalmazva: egy adott tömegű (vagy állandó anyagmennyiségű) ideális gáz térfogata állandó hőmérsékleten fordítottan arányos a rá gyakorolt nyomással. Más szavakkal, ha a hőmérséklet nem változik, akkor a gáz térfogatának csökkenése a nyomás növekedését váltja ki, és fordítva.
Matematikai alak
Az arányosságot röviden így írhatjuk:
P ∝ 1/V 
amelyből következik, hogy a nyomás és a térfogat szorzata állandó:
PV = k 
ahol P a gáz nyomása, V a gáz térfogata, k pedig egy adott tömegre és hőmérsékletre jellemző állandó.
Állapotváltozások leírása
Két izoterm állapotot összehasonlítva (kezdeti állapot: P1, V1; végállapot: P2, V2) a törvény szerint
P1V1 = k 
P2V2 = k 
Így:
P1V1 = P2V2 
Gyakorlati példa
Példa: Egy gáz nyomása P1 = 3 atm, térfogata V1 = 5 L. Ha a nyomást P2 = 2 atm-ra csökkentjük, mekkora lesz a térfogat V2?
P1V1 = P2V2 
V2 = (P1 V1) / P2 
V2 = (3 atm × 5 L) / 2 atm = 15 / 2 L 
V2 = 7.5 L 
∴ A térfogat 7,5 liter lesz.
Miért működik így? (mikroszkopikus magyarázat)
Az ideális gáz részecskéi véletlenszerűen mozognak és ütköznek a tartály falával. A nyomás a fal és a részecskék közötti ütközésekből eredő impulzusmomentum-változásokból adódik. Ha ugyanannyi részecske kisebb térben mozog (V csökken), akkor a részecskék sűrűsége és az egységnyi felületre eső ütközések száma nő, így nő az össznyomás (P). Ha a hőmérséklet állandó, a részecskék sebességeloszlása nem változik, ezért a nyomás és a térfogat inverz arányossága fennáll.
Alkalmazhatóság és korlátok
- A Boyle–Mariotte-törvény pontosan igaz az ideális gázokra és akkor, ha a hőmérséklet és az anyagmennyiség (vagy tömeg) nem változik (izoterm, zárt rendszer).
- Valós gázoknál (különösen nagy nyomáson és alacsony hőmérsékleten) a kölcsönhatások és a részecskék térfogata miatt eltérések lépnek fel; ilyen esetekben a valódi állapotokat például a van der Waals-egyenlet jobban leírja.
- A törvény beilleszthető az általánosabb ideális gáz törvénybe: PV = nRT, ahol n az anyagmennyiség, R az egyetemes gázállandó és T a hőmérséklet. Izoterm esetben T konstans, így PV = nRT = konstans, ami a Boyle–Mariotte-formulának felel meg.
Történeti megjegyzés
A jelenséget először Robert Boyle írta le 1662-ben, majd függetlenül ugyanazt a törvényt vizsgálta Edme Mariotte 1679-ben; ezért szokásosan Boyle–Mariotte-törvényként is emlegetik.


A nyomás és a térfogat közötti összefüggést bemutató animáció.A gáz mennyisége és hőmérséklete állandó.
Kérdések és válaszok
K: Mi a Boyle-törvény?
V: Boyle törvénye (más néven Mariotte-törvény és Boyle-Mariotte-törvény) az ideális gázokról szóló törvény, amely kimondja, hogy egy állandó hőmérsékleten tartott ideális gáz rögzített mennyiségére vonatkozóan a nyomás (P) és a térfogat (V) fordítottan arányos.
K: Hogyan fejezhetjük ki matematikailag Boyle törvényét?
V: A Boyle-törvényt matematikailag úgy fejezhetjük ki, hogy P ∝ 1/V vagy PV = k, ahol P a gáz nyomása, V a gáz térfogata, k pedig egy állandó.
K: Ki fedezte fel ezt a törvényt?
V: A törvényt Robert Boyle találta meg 1662-ben, majd ettől függetlenül Edme Mariotte 1679-ben.
K: Mit jelent, amikor azt mondjuk, hogy P és V fordítottan arányos?
V: Ez azt jelenti, hogy ahogy az egyik növekszik, a másik arányosan csökken - tehát ha egy bizonyos mennyiségű gázt tartalmazó tartály térfogatát csökkentjük egy bizonyos nyomáson, akkor a részecskék közötti nagyobb ütközések miatt, amelyek abból erednek, hogy kevesebb térben vannak, a nyomás növekedni fog.
K: Hogyan használjuk Boyle törvényét a nyomás- vagy térfogatváltozások kiszámítására?
V: Boyle törvényét két egyenlet - P1V1=k és P2V2=k - segítségével használhatjuk a nyomás vagy a térfogat változásának kiszámítására, ahol k állandó marad, míg P1/V1 vagy P2/V2 változik attól függően, hogy mit akarunk kiszámítani.
K: Alkalmazhatjuk ezt a törvényt valódi gázokra is?
V: Nem - ez csak ideális gázokra vonatkozik, mivel ezek között nincsenek intermolekuláris erők.
Keres
