Rheinfelden, Svájc
Rheinfelden város és község Svájcban, Aargau kantonban, Rheinfelden járás székhelye. Bázeltől 15 kilométerre keletre fekszik. Neve a Rajna mezőit jelenti, mivel a város a Hochrhein folyó partján fekszik. Itt készül a Feldschlösschen, Svájc legnépszerűbb söre. A város a folyó túloldalán fekszik a baden-württembergi Rheinfeldennel szemben; a két város 1802-ig, Bonaparte Napóleon német-svájci határának a Rajnán való rögzítéséig volt összekötve, és társadalmilag és gazdaságilag ma is összekötik őket.
Földrajz
Rheinfelden óvárosa a Rajna folyó partján fekszik. A Rajnán Rheinfeldenből hajóval lehet lefelé utazni egészen az Északi-tengerig.
Történelem
Rheinfelden környéke már körülbelül 10 000 évvel ezelőtt is lakott volt. Akkoriban az emberek a "Remeteségben", egy kis természetes barlangban éltek a jelenlegi országút mellett. Kr. e. 45-ben, néhány kilométerrel nyugatra, a mai Kaiseraugst közelében alakult ki Augusta Raurica település, Svájc első római kori városa. A 4. század vége felé a nyugati településen erődöt építettek.
A 17. században nagyon kevés olyan időszak volt, amikor a város békében élt. A Rappenkrieg (1612-től 1614-ig tartó parasztfelkelés) alatt a város romokban hevert. 1633 és 1638 között a harmincéves háború elérte Fricktalt, amelyben Rheinfelden nagy szerepet játszott. 1633. július 15-én svéd és francia csapatok romba döntötték a várost. 1638. február 5-én a várost a szász-weimari Bernhard által küldött protestáns csapatok támadták meg. Február 28-án kezdődött a rheinfeldeni csata, amikor a várost a Johann von Werth és Federigo Savelli által küldött nagyobb császári és bajor csapatok támadták meg. A protestánsok elvesztették ezt a csatát és továbbálltak. Bernhard fegyvereket hozott nekik, de a második átvonulásban, március 3-án vereséget szenvedtek, mivel ő és emberei váratlanul újra megjelentek a csatatéren, Savelli és Werth pedig fogságba esett.
A harmincéves háború végére az osztrákok erődöt építettek a szigeten, hogy biztosítsák a Breisgau délnyugati határát. 1678-ban a François de Créquy által küldött francia csapatok lőtték a várost. 1745-ben, az osztrák örökösödési háború idején a franciák ugyanezen a területen erődöt építettek, és a városfal egy részét is lerombolták. 1796. július 17-én Rheinfelden ismét elfoglalták és kifosztották a franciák.
Az 1797-es Campo Formio-i szerződés következtében a Fricktal a franciák protektorátusa lett, így a második koalíciós háborúban a francia forradalmi és az osztrák csapatok közötti frontvonalba került. 1802. február 20-án Rheinfelden az új Fricktal kanton fővárosává vált, augusztusban csatlakozott a Helvet Köztársasághoz, ekkor a város többnyire svájci lett. A kantoni kormány székhelye Laufenburg helyett itt volt. A Reichsdeputationshauptschluss (a német mediatizáció) kezdetével Bonaparte Napóleon eltávolította Fricktal kantont. 1803. március 19. óta Rheinfelden az azonos nevű, Aargau kantonban található kerület fővárosa.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Rheinfelden?
V: Rheinfelden egy város és község Svájcban, Aargau kantonban.
K: Hol található Rheinfelden?
V: Rheinfelden Bázeltől 15 kilométerre keletre található.
K: Mit jelent a Rheinfelden név jelentése?
V: A Rheinfelden név jelentése: a Rajna mezői, mivel a város a Hochrhein folyó mentén fekszik.
K: Mi az a Feldschlösschen?
V: A Feldschlösschen Svájc legnépszerűbb söre, amelyet Rheinfeldenben állítanak elő.
K: Mi a kapcsolat Rheinfelden és a baden-württembergi város között?
V: Rheinfelden a folyó túloldalán fekszik a baden-württembergi Rheinfeldennel szemben; a két város addig volt összekötve, amíg Bonaparte Napóleon 1802-ben meg nem állapította a német-svájci határt a Rajnán, és társadalmilag és gazdaságilag még mindig összekötik őket.
K: Mi a Rajna folyó jelentősége Rheinfelden számára?
V: A város a Hochrhein, azaz a Rajna folyó partján fekszik.
K: Milyen kerületben található Rheinfelden?
V: Rheinfelden járás a kanton közigazgatási területe, amelynek Rheinfelden a székhelye.
