Papaja
A papaya a Carica nemzetségbe tartozó magas lágyszárú növény; ehető gyümölcsét papayának is nevezik. Amerika trópusi régiójában őshonos, főként Mexikó déli részétől Közép-Amerikáig. Ma már a világ valamennyi trópusi régiójában termesztik ezeket a növényeket.
A papaya a trópusi területek növénye, és a növekedéshez és a gyümölcstermesztéshez meleg éghajlatra van szükség. Alacsony hőmérsékleten nem tudnak megélni.
Jelenleg ez az egyetlen faj a nemzetségében. A genetikai kutatások eredményeként a többi faj három új nemzetségbe került.
Nevek
A Carica nemzetséget Linné azért nevezte el így, mert e növények levelei hasonlítanak a közönséges füge (Ficus carica) leveleire.
A köznapi elnevezés a taíno papáia szóból származik, amelyet a spanyol nyelvben némi változtatással papayára változtattak, a világszerte leginkább használt szóra. Ausztráliában és a Karib-tenger egyes országaiban a gyümölcsöt papaw-nak vagy pawpaw-nak nevezik, de egy másik észak-amerikai növény, az Annonaceae családba tartozó Asimina triloba is ezt a nevet viseli.
A gyümölcs francia neve papaye, a növényé pedig papayer. Portugálul a gyümölcsöt mamão, papaia vagy ababaia, a fát pedig mamoeiro vagy papaeira néven emlegetik. Keralában általában "curry mathi" néven ismert. A spanyol nyelvben a papaya mellett más nevek is vannak. Kubában fruta bombának nevezik, kivéve a keleti tartományokban, ahol a papaya-t használják. A Dominikai Köztársaságban, Los Llanosban (Venezuela) és Közép-Kolumbia keleti részén a neve lechosa. Argentínában és Paraguayban a gyümölcsöt mamónnak hívják.
Más nevek és fordítások a Wiktionaryban találhatók.
A növény
Ez egy nagy, fához hasonló, ágak nélküli növény; lágyszárú növény, mivel a száron nincs sok fa, és az elhalásáig puha és zöld marad. Az egyetlen szár 5-10 m magasra nő, és minden levele a tetején van. A levelek nagyok, 50-70 cm szélesek.
Egyes növények virágai tökéletesek (női és hímivarúak), más növények virágai viszont csak egy neműek (női vagy hímivarúak).
A gyümölcs általában ovális vagy majdnem kerek, és egyes esetekben olyan, mint egy nagy körte. A gyümölcsök 15-50 cm hosszúak és 10-20 cm szélesek, súlyuk elérheti a 9 kg-ot.
A gyümölcs héja vékony és kemény; nem fogyasztják, mert túl keserű. A héj először zöld, de az érett gyümölcsöknél sárgára változik, és már fogyasztható. Az érett gyümölcsben a gyümölcshús sárga, narancssárga, rózsaszínű, sőt világospiros is lehet. A gyümölcs belsejében sok apró fekete mag található.
Papaya palánták.
Használja a
Az érett papayát frissen fogyasztják, miután eltávolították a héját és a magokat; néha apró darabokra vágják, és más gyümölcsökkel keverve gyümölcssalátát készítenek belőle. A nem teljesen érett papayát fel lehet darabolni, cukorral megfőzni és desszertként fogyasztani. A trópusi régiókban nagyon népszerű a papaya leve, miután eltávolították a héját és a magokat; ez a lé tejjel keverve turmixot készíthető.
A zöld papayát, azaz a még nem érett papayát egyes ázsiai országokban salátákban, currykben és levesekben fogyasztják, de fogyasztás előtt meg kell főzni. A fiatal leveleket és szárakat szintén zöldségként főzik. A zöld papaya a thai konyhában nyersen és főzve is használatos.
A papaya vas- és kalciumforrás, jó A-, B- és Riboflavin-vitamin-forrás, valamint kiváló C-vitamin-forrás (aszkorbinsav).
A zöld termésekből, a levelekből és a szárból származó latex (tejszerű nedv) gazdag papainban, egy olyan enzimben, amely lebontja a kemény húsrostokat. A papain a boltokban kapható termékek (húspuhaítók) összetevője, amelyet a hús puhábbá tételére használnak a főzés előtt.
A papayamagok borsos ízűek, és remekül helyettesítik a fekete borsszemeket.
