Körte – meghatározás, tulajdonságok, fajták és felhasználás
Körte – meghatározás, tulajdonságok, fajták és felhasználás: ízek, tárolás, sütés, befőzés, receptek és táplálkozási tények egy helyen.
A körte ehető gyümölcs, jellegzetes, gyakran könnycsepp alakú terméssel. Húsának állaga fajtától függően lehet omlós, lédús vagy kissé szemcsés (a szemcsésséget a kősejt‑szerkezet, a szkleroidok okozzák). Sok fajta íze a legjobb, ha a gyümölcs hűvös, és számos körtefajta részben utóérik, azaz a fa alatt szedés után puhul igazán.
Jellemzők és elterjedés
A körte húsrésze jellemzően lédús; átlagosan nyolcvanhárom százalékban vízből állnak. A héj színe lehet zöld, piros, sárga vagy barna, és gyakran foltos vagy viaszos fényű. A körtefajták eredete elsősorban Európa, Észak-Afrika és Nyugat‑Ázsia területeire vezethető vissza; a termesztett fajták közé tartoznak az európai és az ázsiai körték.
Növénytan
A körte az almafélék (Maloideae) alcsaládjába tartozik, amely a Rosaceae család egyik csoportja. A legismertebb termesztett fajok a Pyrus communis (európai/keresztezett körték) és a Pyrus pyrifolia (ázsiai, ún. nashi vagy almaformájú körte).
Tápérték és egészség
A körte tápanyagokban gazdag: víztartalma magas, emellett rostokban (különösen oldható és oldhatatlan rostokban), mérsékelt mennyiségű C‑vitaminban, káliumban és egyéb mikroelemekben is található. A rosttartalom segíti az emésztést és a jóllakottság érzését; antioxidánsokban is gazdag lehet, amelyek hozzájárulnak a szív‑ és érrendszer védelméhez. 100 g körte energiatartalma általában alacsony (kb. 50–60 kcal), cukortartalma fajtától függően változik.
Fajták
- Bartlett (Williams) – édes, lédús, sok helyen kedvelt asztali fajta.
- Bosc – keményebb húsú, karamelles ízvilágú sütésre és sütés utáni felhasználásra kiváló.
- Anjou (zöld és vörös) – zamatos, jól tárolható fajta.
- Comice – édes, aromás, gyakran magas minőségű asztali körte.
- Conference – Európában elterjedt, hosszúkás, ízletes fajta.
- Ázsiai körték (nashi) – általában gömbölyűbbek, almára emlékeztető állaggal és roppanó textúrával.
Felhasználás
A körte sokoldalúan felhasználható:
- Frissen fogyasztva asztali gyümölcsként.
- Sütve és főzve desszertek, piték és kompótok alapanyaga. Készíthetünk belőle lekvárt, zselét vagy gyümölcslevet.
- Alkalmas pitékhez (pitét), salátákba (salátákba) vagy bébiételbe is.
- Elkészíthető aszalva, párolva, pošírozva; bor és perry (körtebor) készítésére is használják.
- Kiválóan párosítható sós ételekkel: sajtokkal, húsokkal és salátákkal egyaránt.
Termesztés és gondozás
A körtefák általában mérsékelt éghajlaton érzik jól magukat. Fontos a jó vízelvezetésű, humuszban gazdag, középkötött talaj; a túl nehéz, tartósan pangó vízű agyagos talajok nem ideálisak. A fák ültetésénél figyelni kell a fajta virágzási idejére: sok körtefajta részben önmeddő, ezért keresztbeporzó fajtára van szükség a bőterméshez — a beporzást elsősorban a méhek végzik. Metszéssel alakítjuk a korona formáját és növelhetjük a terméshozamot. A gyümölcsök szedésének idejét a fajta és a helyi klimatikus viszonyok határozzák; sok fajta esetén a gyümölcsöt akkor szedik, amikor már elérte az érettségi fokozatot, de még szilárd, majd utóér a hűvös helyen.
Tárolás
A körte hűvös, párás környezetben jól tárolható. Ha még kemény, szobahőmérsékleten érlelhetjük: a papírzacskóban elhelyezett körte gyorsabban puhul, különösen, ha mellé teszünk egy almát vagy banánt (az etiléngáz miatt). A teljesen érett körte hűtőben tovább frissen tartható, de érzékeny a nyomódásra és a sérülésekre, amelyek romlást okozhatnak.
Kártevők és betegségek
A legismertebb problémák közé tartozik a tűzelhalás (fire blight), a körtelé gyűrűs foltosság, valamint különböző rovarok (pl. almamolyhoz hasonló hernyók) és levéltetvek. Megfelelő gondozással, rezisztens fajták választásával és szakszerű növényvédelmi módszerekkel a kártétel csökkenthető.
Összefoglalva, a körte lédús, változatos felhasználású gyümölcs, amelyet nyersen és feldolgozva egyaránt érdemes fogyasztani; termesztése során oda kell figyelni a fajtaspecifikus igényekre és a jó talaj‑ és vízviszonyokra.
Leírás
A körte a Pyrus communis fáról származik, amelyet közönséges körtefának is neveznek. A fa 10-20 méter (33-66 láb) magas lehet. Átlagosan 65 évig él. Piramis alakú faként indul. Növekedése során gömbölyűvé válik. A végén ovális lesz. A fa kérge szürke, repedésekkel borított. Levelei sötétzöldek és 10 centiméter hosszúak. Virágai rózsaszínűek vagy fehérek, és legfeljebb 1,5 centiméter hosszúak.
A körtének nem túl száraz és nem túl nedves talajra van szüksége. Mérsékelt és párás éghajlaton fejlődik a legjobban.
A Pear Bureau Northwest szerint világszerte mintegy 3000 ismert körtefajtát termesztenek.
Történelem
A körte Kelet-Európából és Nyugat-Ázsiából származik. A neolitikum idején termesztették. Szabványos formája a vadon élő példányok különböző hibridizációinak eredménye.
A körtét már a rómaiak is termesztették, akik az almához hasonlóan nyersen vagy főzve fogyasztották.
Képek
· 
Körte felvágva
· 
Körtevirágok
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a körte?
V: A körte egy könnycsepp alakú gyümölcs, amely az északi féltekén található fán nő, és késő nyártól októberig szüretelhető.
K: Mi a legjobb módja a körte fogyasztásának?
V: A körte íze akkor a legjobb, ha hűvös, ezért ajánlatos hűtve fogyasztani.
K: Jól érik a körte a fán?
V: A körte nem érik jól a fán, ezért általában akkor szedik le, amikor már érett, de még nem teljesen érett, majd hagyják, hogy a fán érjen.
K: Hogyan lehet a körtét felhasználni a főzésben?
V: A körtét lehet sütni, konzerválni, fagyasztani vagy frissen fogyasztani. Készíthetünk belőle lekvárt, zselét vagy gyümölcslevet. Készíthetünk belőle pitét, salátákba vagy bébiételbe is.
K: Mennyi a körte víztartalma?
V: A körte nyolcvanhárom százalékban víz.
K: Honnan származik a körte?
V: A körte Európából, Afrikából és Ázsiából származik.
K: Melyik családba tartozik a körte?
V: A körte az almafélék (Rosaceae) családjának Maloideae alcsaládjába tartozik, amely az almával együtt a rózsafélék (Rosaceae) családjának egyik alcsaládja.
Keres