Monarchapillangó (Danaus plexippus) – vándorlás, életciklus és elterjedés

Caterpillar

A monarch hernyó sárga, fekete és fehér csíkokkal sávozott. A feje szintén sárga és fekete csíkozású. Négy fekete testnyúlvány van, kettő a test mindkét végén. Ezek az antennákhoz hasonlítanak. A hernyó akár 5 cm hosszú is lehet.

Felnőttek

A monarch pillangó szárnyfesztávolsága 8,9 és 10,2 centiméter között mozog.

A szárnyak felső oldala narancssárga színű, fekete szegéllyel és erezettel. A fekete szárnyszéleken fehér foltok vannak. A hím alsó szárnyán egy folt található. A folt illatanyagot bocsát ki, amely vonzza a nőstényeket. Hasonló a vikáriuslepke (Limenitis archippus). Az alsó szárnyán egy extra fekete sáv húzódik. A szárnyak alja barnás-narancs színű, fekete erezettel. A szárnyszélek fekete színűek, fehér foltokkal.

A monarcha fehér formáját Ausztráliában, Új-Zélandon, Indonéziában és az Egyesült Államokban is látták már. Már 1896-ban is látták. A lepidopterológusok nivosusnak nevezték el (a lepidopterológus olyan személy, aki lepkéket és lepkéket tanulmányoz). Szürkésfehér a szárnyak minden olyan részén, amelyek normális esetben narancssárga színűek. A fehér forma a monarcháknak legfeljebb 1%-át teszi ki, kivéve a hawaii Oahu szigetén, ahol a populációk 10%-át is elérte. Egy faj két vagy több formájának létezése ugyanazon a területen meglehetősen gyakori, és ezt polimorfizmusnak nevezik.

Észak-Amerikában a monarcha Kanada déli részétől Dél-Amerika északi részéig megtalálható. Néha Nyugat-Európába is eljut, néha egészen Görögországig. Európába az USA hajóin szállítva jut el. Ha az időjárási és szélviszonyok megfelelőek, repülővel is elvándorolhat Európába. Bermudán, Hawaiin, a Salamon-szigeteken, Új-Kaledóniában, Új-Zélandon, Ausztráliában, Új-Guineában, Ceylonon, Indiában, az Azori-szigeteken és a Kanári-szigeteken is megtalálható.

Migráció

A monarch pillangók hosszú éves vándorlásukról ismertek. Észak-Amerikában augusztusban kezdődő és az első fagyokig tartó nagy vándorlásaik során dél felé vonulnak. Tavasszal észak felé vonulnak. Egyetlen egyed sem teszi meg a teljes körutat. A nőstény monarchák e vándorlások során tojásokat raknak a következő generáció számára.

Október végére a Sziklás-hegységtől keletre élő monarchák Mexikóba vándorolnak. A Nagy-tavak vidékéről sok ezren vonulnak át a Point Pelee Nemzeti Parkon. A mexikói Michoacán és Mexikó államban található Mariposa Monarca Bioszféra Rezervátum védett területeire vándorolnak. A Sziklás-hegységtől nyugatra élő monarchák többsége nem utazik el egészen Mexikóig. Ehelyett Közép- és Dél-Kaliforniában számos helyen telelnek (telelnek).

Mexikóban a monarchák nagyon nagy számban gyűlnek össze pihenni. Lábukkal kapaszkodva (erősen megkapaszkodva) a megfelelő fákon és bokrokon ülnek meg. Egymásba kapaszkodnak, így rétegesen és rétegesen telelnek át a pihenő monarchák. Ezt Fred Urquhart, a Torontói Egyetem munkatársa fedezte fel, aki közel negyven éven át tanulmányozta a monarchapillangókat. Tudta, hogy a monarchák vándorolnak, mert az év egy bizonyos időszaka után már nem látta őket. Minden egyes Monarchra, amit talált, egy címkét ragasztott. Ezen a címkén szerepelt a neve, a címe, és a kérés, hogy küldje el neki a pillangót, ha megtalálja.

Néhány hónappal később az emberek Észak-Amerika és Mexikó minden tájáról elkezdték visszaküldeni neki a felcímkézett lepkéket. Mexikó volt a legdélebbi terület, ahonnan pillangót kapott, ezért elkezdett oda utazni, hogy megkeresse a monarchákat. Sok éven át utazott Mexikóba. Ott dzsungeleken mászott át, erdőket járt be, és beszélgetett a talált emberekkel. Végül hallotta, hogy van egy hely Mexikóvárostól nyugatra, ahol az emberek rengeteg monarchát láttak együtt. Hosszas keresés után végül több millió monarchepillangót talált, amelyek a terület minden részét beborították.

A tavaszi vonulás során a Sziklás-hegységtől keletre élő populáció egészen Texasig és Oklahomáig, északra is eljuthat. A második, harmadik és negyedik generáció tavasszal visszatér az Egyesült Államok és Kanada északi területeire.

Habitat

A monarcha sokféle élőhelyen megtalálható. Amikor szaporodik, olyan élőhelyeken található, ahol tejfű (egyfajta növény) található. Ilyen élőhelyek például a mezők, rétek, prérik, városi vagy városközeli parkok, kertek és útszélek. A monarcha a vándorlás idején szinte bármilyen élőhelyen megtalálható. Kaliforniában fenyő-, ciprus- és eukaliptuszligetekben telel át. Mexikóban fenyőerdőkben és fenyvesekben telel át.

A monarchák szaporodási élőhelyeinek nagy része már nem jó. Egyes államokban és tartományokban a tejfűről úgy vélik, hogy gyomnövény. Ezeken a helyeken azért irtják a máriatövist, hogy a jószágok ne egyenek belőle és ne betegedjenek meg. Ráadásul a gyomirtó szerek használata, különösen a genetikailag módosított, gyomirtó szereknek ellenálló növényekkel, kiirtja a tejfölöskefűt. Mivel kevesebb a tejfű, a monarcháknak nincs annyi élőhelyük, ahol szaporodhatnak.

Az élőhelyek pusztulása aggodalomra ad okot, mivel a mexikói erdőkben téli otthonukba vonuló monarcha lepkék száma 2013-ban legalább két évtizede a legalacsonyabb szintre süllyedt, ami főként a szélsőséges időjárásnak és az észak-amerikai mezőgazdasági gyakorlat változásának tudható be. A lepkék által elfoglalt mexikói erdő, amely egykor 50 hektár (200 000 m²) volt, a 2012 decemberében végzett éves összeírás során 2,94 hektárra (11 900 m) csökkent. ²

A monarch pillangó teljes metamorfózison megy keresztül.

Tojás

A nőstény egyenként rakja le a tojásait. Ezeket a hernyó tápláléknövényének leveleinek aljára rakja le. A tojások világossárga színűek. A frissen lerakott tojások krémfehérek. Három-négy nap múlva sötétszürkék lesznek. A tojás súlya általában körülbelül 0,54 milligramm. Hossza körülbelül 1,2 milliméter. Átmérője körülbelül 0,87 milliméter (55 tojás átlaga).

Caterpillar

A hernyó kikel a tojásból. A fiatal hernyó szürke-fekete színű, fekete fejjel. Az első vedlés (a bőr leválása) után a hernyó sárga, fekete és fehér csíkokkal sávozott. A fej szintén sárga és fekete csíkozású. Négy fekete testnyúlvány van, kettő a test mindkét végén. Ezek az antennákhoz hasonlítanak. A hernyó eléri az 5 centiméteres hosszúságot. A hernyó a tápnövény leveleit és virágait fogyasztja. Nem készít fészket vagy menedéket. Nagyon gyorsan nő, és emiatt négyszer-ötször vedlik.

Chrysalis

Miután a hernyó utoljára vedlik, bábot készít. A báb nem azonos a gubóval. A monarcha hernyó a hátsó végét (hátsó részét) egy támaszhoz rögzíti, és "J" betű alakban lóg lefelé. A hernyó testének belseje elkezd megváltozni, és felhasítja a bőrét, hogy kialakuljon a kékeszöld krizma. A kékeszöld hernyónak a teteje közelében egy fekete és egy fényes aranyszínű sáv található. Lejjebb további aranyszínű foltok vannak. Miután a felnőtt lepke sok hetet töltött a bábkamrában, végül pillangóként bújik elő.

Az alkirály (Limenitis archippus) hasonló, de kisebb, mint a monarcha. Az alsó szárnyon egy extra fekete sáv húzódik, ami a monarchának nincs.

A királynő (Danaus gilippus) narancssárga helyett sötétvörösesbarna. Nincsenek fekete erezete. A felső szárny szubmarginális (a szárny széléhez közeli) területén fehér foltok vannak. Ezek a foltok a felső és az alsó oldalon is megtalálhatók.

A katona (Danaus eresimus) szintén sötétvöröses-barna színű a narancssárga helyett. Vékony, fekete erezete van. Az alsó szárny alsó részén sötét középen van. A sötét központ körül világosbarna, négyzet alakú foltok vannak.

Mimikri

A monarchák rossz ízűek és mérgezőek, mert egy kardenolid (szívglikozid) nevű vegyi anyagot tartalmaznak. Ez a vegyszer lelassítja a gerincesek szívverését. A monarcha hernyók ezt a vegyi anyagot akkor kapják, amikor tejfűvel táplálkoznak.

Amikor a monarcha pillangóvá válik, már nem eszik tejfát, de a vegyszer még mindig a szervezetében van. A pillangó élénk narancssárga és fekete szárnyaival jelzi, hogy nem jó enni. Ez a figyelmeztető színezés. Egy madár megpróbálhat megenni egy monarchát, de rosszul lesz és hányni fog, miután megette. E tapasztalat után a madár megtanulja, hogy ne egyen más monarchát, és semmilyen más, hasonló kinézetű pillangót sem. Az alkirálylepke hasonló kinézetű, mint a monarcha, de nincs a testében a tejfű méreg. Azok a madarak, amelyek rossz tapasztalatot szereztek a monarchaevéssel, általában nem esznek alkirályt. Ez a mülleri mimikri egyik példája.

Ragadozók

A Mexikóban telelő monarchákat gyakran megeszik a feketefejű csőrűek. Ezek a madarak immunisak a glikozidra. Más madarak, például az oriolák és a szajkók megtanulták, hogy csak a mellkasi izmokat és a hasüregben lévő testrészeket eszik meg. Ezekben a testrészekben kevesebb méreg van, mint a test többi részében. Egyes egerek szintén immunisak a nagy mennyiségű méregre. Idővel a telelő monarchák kevésbé mérgezővé válnak. Ezáltal nagyobb valószínűséggel esnek áldozatul a ragadozóknak. Mexikóban a telelő monarchák mintegy 14%-át madarak és egerek eszik meg.

A hawaii Oahun a Monarch fehér formája él. Ennek oka, hogy két madárfajt telepítettek be. A két madár a vörös szellős bülbül és a vörös bajuszú bülbül néven ismert. Ezeket 1965-ben és 1966-ban telepítették be. Jelenleg ők a leggyakoribb rovarevő madarak. Valószínűleg ők az egyetlen madarak, amelyek akkora rovarokat esznek, mint a monarch. A hawaii monarcháknak alacsony a szívglikozid szintje, de a madarak immunisak lehetnek a vegyszerre. A két madárfaj megeszi a hernyókat és néha a krizmákat is. A tejfűbokrok ágain és a levelek alján keresik őket. A madarak a pihenő felnőtteket és a tojó nőstényeket is megeszik. A repülő monarchákat ritkábban fogyasztják. A fehér alaknak nagyobb az esélye az életben maradásra, mint a narancssárgának. A fehér forma nem felel meg a madaraknak a normális monarcháról alkotott keresőképének, ezért nem eszik meg. Ezt a fajta védekezést nevezik aposztatikus szelekciónak. A fehér forma is álcázza magát a levélcsoportokon átvilágító fényfoltokban.

Paraziták

A paraziták közé tartoznak a Sturmia convergens és a Lesperia archippivora tachinida legyek. Azok a hernyók, amelyekben a Lesperia archippivora férgek vannak, befejezik utolsó vedlésüket. Ezután fejjel lefelé lógnak egy vízszintes felületen. Elpusztulnak, mielőtt bábbá alakulnának. Ekkor egy fehér féreg jön ki a hernyóból. A hernyó ezután barna bábot képez a földön.

A Micrococcus flacidifex danai baktérium szintén megfertőzi a hernyót, és "fekete halált" okoz. Közvetlenül a hernyó bábbá alakulása előtt a hernyó egy vízszintes felületet talál. Néhány órával később elpusztulnak. A test röviddel ezután feketére színeződik. A Pseudomonas aeruginosa baktérium fertőzést okoz a legyengült rovarokban. Gyakori halálok a laboratóriumokban nevelt rovaroknál.

A monarcha Alabama, Idaho, Illinois, Minnesota és Texas állam rovara. Vermont és Nyugat-Virginia állami pillangója. 1990-ben az Amerikai Egyesült Államok nemzeti rovarának jelölték. A mézelő méh (Apis mellifera) mellett jelölték. A jogszabály azonban nem ment át.

Sokan szeretik a monarchákat az Asclepias physocarpa nevű növényből kialakított pillangókertekkel vonzani. Mások szórakozásból vagy oktatási céllal szeretik őket nevelni. A vándorló monarchák számára menedékhelyeket hoztak létre. A szentélyek a monarchák kedvenc telelőhelyein találhatók. Ezek a vándorlások sok turisztikai bevételt hozhatnak.

Sok iskola is szívesen gondozza a monarchákat. A hernyókkal kezdik. Amikor a hernyók pillangókká érnek, szabadon engedik őket a természetbe.

Néhány szervezet, például a Cape May Bird Observatory, rendelkezik monarcha címkéző programmal. A címkéket a lepkék szárnyára helyezik. A címkéken információk találhatók. Ez segít a tudósoknak nyomon követni a monarchákat vándorlásuk során. A tudósok így tanulmányozhatják a monarchák vándorlásuk során megtett útvonalait is.

A kifejlett monarchákat számos különböző nektárnövényen látták. Íme néhány közülük:

A hímek vizet és ásványi anyagokat is felvesznek a nedves talajból és kisebb, nedves sziklákból. Ezt nevezik pocsolyázásnak. A monarchát a járdán lévő olajfoltoknál is látták már pocsolyázni.

Íme azoknak a növényeknek a listája, amelyeket a Monarch hernyó fogyaszt: