Moose
A jávorszarvas (Alces alces; Európában szarvasnak nevezik) egy nagytestű szarvas. Egyes hatóságok az amerikai jávorszarvast egy másik fajhoz, az Alces americanushoz sorolják.
A hím jávorszarvast bikának, a nőstény jávorszarvast tehénnek, a fiatal jávorszarvast pedig borjúnak nevezik. A jávorszarvasok csoportját csordának nevezzük. A jávorszarvas többes száma a "jávorszarvas". Egyesek tréfásan a "liba" és a "liba" szó alapján a "meese" szót használják.
A jávorszarvasok Észak-Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában élnek. A jávorszarvasok általában tavakkal, mocsarakkal és mocsarakkal borított területeken élnek. Hegyvidékeken is élnek.
Tartomány
A jávorszarvasok Észak-Amerikában élnek, és Észak-Európától Szibériáig terjednek. Európában Finnországban, Svédországban, Norvégiában, Lengyelországban és a balti országokban (Észtország, Lettország és Litvánia) élnek. Észak-Amerikában Kanadában, Alaszkában és az Egyesült Államok északi részén élnek. 2008-ban Skandináviából visszatelepítették a skót felföldre.
Népesség
Finnországban körülbelül 115 000 jávorszarvas él, és körülbelül ugyanennyi Norvégiában. Alaszkában körülbelül 200 000 van. Kanadában és Oroszországban egyenként 500 000 és egymillió között van. Az Egyesült Államok kontinentális részén is van néhány. Az állat széles körben elterjedt.
Life
A jávorszarvasok napközben is aktívak. Egyedül élnek, de télen néha kisebb csoportokat alkotnak. A jávorszarvasok füvet, leveleket, gallyakat, fűz-, nyírfa- és juharhajtásokat, valamint vízinövényeket esznek. A nőstény 8 hónapos vemhesség után egy vagy két borjút hoz világra. A nőstények először két és három éves koruk között eshetnek teherbe. A fiatal jávorszarvasok egy évig az anyjukkal maradnak; egy év után elhagyják az anyjukat, és egyedül élnek. A jávorszarvasok általában tizenöt évig élnek, de akár huszonhét évesek is lehetnek. Az anya jávorszarvas agresszívan védi a kicsinyeit. A jávorszarvasborjakra medvék és farkasok vadásznak.
Egy nőstény jávorszarvas és borja.
Predators
A kifejlett jávorszarvasnak kevés természetes ellensége van. A szibériai tigrisek a kifejlett jávorszarvasokra vadásznak. A farkasok is veszélyt jelentenek, különösen a borjakat tartó nőstényekre. A barnamedvékről ismert, hogy zsákmányolnak jávorszarvasokat, bár a medvék nagyobb valószínűséggel veszik át a farkasok zsákmányát vagy fiatal jávorszarvasokat, mint hogy önállóan vadásznak felnőtt jávorszarvasokra. Az amerikai fekete medvék és a pumák jávorszarvasborjakat ejthetnek el, és néha felnőtt teheneket is megölhetnek. A rozsomák leginkább a jávorszarvast eszik meg, de öltek már jávorszarvast, beleértve a felnőtt egyedeket is, amikor a jávorszarvasok a kemény téli körülmények miatt legyengültek. A gyilkos bálnák a jávorszarvas egyetlen ismert tengeri ragadozói. Ismert, hogy Észak-Amerika északnyugati partjainál lévő szigetek között úszkáló jávorszarvasokra vadásznak.
Jávorszarvas és ember
A jávorszarvasra már a kőkorszak óta vadászik az ember.
Sötét szőrzetük miatt a jávorszarvasokat nehéz észrevenni, amikor éjszaka átkelnek az utakon. Néha elütik őket az autók. Egyes országokban, például Kanadában, Finnországban és Svédországban az utakon jávorszarvasra figyelmeztető táblák vannak elhelyezve, és az autópályákat elkerítik.
Szibériából származó vaskori nyereg, amely egy szibériai tigris által vadászott jávorszarvast ábrázol.
