Vedlés {\a6}
A vedlés (vagy vedlés) az a mód, ahogyan egy állat az év bizonyos időszakaiban vagy az életciklusa bizonyos pontjain rutinszerűen leveti testének egy részét (általában a külső réteget vagy burkot). A vedlést hámlásnak, vedlésnek, vagy egyes fajok esetében ekdízisnek is nevezik.
A vedlés érintheti a felhámot (bőr), a szőrt, a szőrzetet, a gyapjút vagy más külső réteget. Egyes fajoknál más testrészek is levedlenek, például egyes rovaroknál a szárnyak. Ilyen például a madaraknál az öreg tollak, az emlősöknél (különösen a kutyáknál és más kutyaféléknél) az öreg szőr, a hüllőknél az öreg bőr, az ízeltlábúaknál pedig a teljes külső váz.
Egy újfundlandi kutya fekszik a kifésült szőre mellett.
Ecdysis
Az ízeltlábúaknál, például a rovaroknál, pókféléknél és rákféléknél a vedlés a külső váz (vagy héj) leválását jelenti.
Ezt a vedlési folyamatot ecdysisnek nevezik. Ez a gerinctelenek egy egész csoportjának, az Ecdysozoa kládnak a meghatározó jellemzője. Ebbe a csoportba tartoznak az ízeltlábúak, a fonálférgek, a bársonyférgek, a lószőrférgek, a cigányférgek, a tardigrádok és a Cephalorhyncha. Mivel ezeknek az állatoknak a hámja gyakran rugalmatlan exoskeleton, a növekedés során levedlik, és új, nagyobb burkolat képződik. A fosszíliák közül a trilobiták és az eurypteridák használták az ekdízist.
Az ekdízis a metamorfózis teljes folyamatának része. A különböző stádiumok (az ún. "pólyák") és az új "apparátus" (például az érzékszervek) fejlődése szükséges, ahogy az élőlény egyik formából a másikba lép. Az új külső váz kezdetben puha, de a régi váz vedlése után megkeményedik.
Egy szitakötő, a déli szitakötő vedlési fázisa
Kérdések és válaszok
K: Mi az a nyúzás?
V: A vedlés az a folyamat, amelynek során egy állat az év bizonyos időszakaiban vagy életciklusának bizonyos pontjain rutinszerűen levedli testének egy részét, például a külső réteget vagy a fedőszőrzetet.
K: Milyen más kifejezéseket használnak a vedléssel kapcsolatban?
V: A vedléssel kapcsolatban használt egyéb kifejezések közé tartozik a vedlés, a vedlés és az ekdízis.
K: Milyen testrészek vedlenek le a vedlés során?
V: A vedlés során a felhám (bőr), a szőr, a szőrzet, a gyapjú vagy más külső réteg levedleni. Egyes fajoknál más testrészek is levedlenek, például a rovaroknál a szárnyak.
K: Vannak példák olyan állatokra, amelyek vedlésen mennek keresztül?
V: A vedlésen áteső állatok közé tartoznak például a madarak (a régi tollak levedlése), az emlősök (különösen a kutyák és más kutyafélék, amelyek a régi szőrszálakat vedlik le), a hüllők, amelyek a régi bőrt vedlik le, és az ízeltlábúak, amelyek a teljes külső vázukat vedlik le.
K: Van-e meghatározott időpont, amikor az állatok jellemzően átesnek a vedlés folyamatán?
V: Igen, az állatok általában az év bizonyos időszakaiban vagy életciklusuk bizonyos pontjain esnek át a vedlésen.
K: Minden fajnál előfordul valamilyen formában a vedlés?
V: Igen, minden fajnál előfordul a vedlés valamilyen formája, bár ez fajonként eltérő lehet.
K: Hogyan befolyásolja egy állat környezete az állat vedlési mintázatát?
V: Az állat környezete hatással lehet az állat vedlési mintázatára, mivel bizonyos környezeti feltételek változásokat idézhetnek elő a hormonokban, amelyek aztán a vedlés időzítésének és gyakoriságának változásához vezetnek.
