Szellem a gépben — Ryle metafora, kategóriahiba és a test–lélek dualizmus

Szellem a gépben — Ryle kritikája a Descartes-i test–lélek dualizmusról: kategóriahiba, filozófiai cáfolat és az elme–agy kapcsolata egyszerűen és élesen.

Szerző: Leandro Alegsa

A "szellem a gépben" egy filozófiai metafora. A filozófus Gilbert Ryle az elmét a gépben lévő szellemnek nevezte, és az az elképzelés, hogy az agytól elkülönül, téves "hivatalos doktrína" volt. Ryle ezt a kifejezést főművében, a The Concept of Mind (1949) című könyvben terjesztette el, kritikájában a mindennapi nyelvhasználat és a filozófiai fogalomelemzés eszközeivel tárta fel a problémát.

Ryle René Descartes test-lélek dualizmusára utalt. A Descartes-féle dualista rendszerekben a mentális tevékenység a fizikai cselekvéssel párhuzamosan zajlik, de a kölcsönhatás eszközei ismeretlenek vagy spekulatívak. Ryle ezt abszurdnak tartotta, és egyfajta tévedésnek, amelyet "kategóriahibának" nevezett. Ez olyan, mintha valami olyasmit mondanánk, hogy "az autók mozognak a mozgató szellem által".

Mi az a kategóriahiba? Ryle szerint a kategóriahiba akkor áll fenn, amikor egy tényt vagy tulajdonságot rossz logikai kategóriába sorolunk: olyan jellegű fogalmi tévedésről van szó, mintha egy tárgy vagy esemény fogalmi rendjét összekevernénk egy másik, különböző renddel. Jellemző Ryle‑példák:

  • Ha valaki végigvezetik egy egyetemen és felsorolják a kollégiumokat, könyvtárakat és előadótermeket, majd megkérdezi: "És hol van az egyetem?" — ez kategóriahiba, mert az "egyetem" nem egy további épület, hanem a felsorolt intézmények összességének egy másik fogalmi szintje.
  • Hasonló példa: valaki végignézi a katonai egységeket és megkérdezi, hol van a brigád — mintha a brigád egy további, rejtett objektum volna a már látható alakulatok mellett.

Ryle alternatívája és filozófiai következményei. Ryle nem fogadta el, hogy az elme egy belső, különálló szubsztancia volna; helyette azt hangsúlyozta, hogy a mentális nyelvi kifejezések elsősorban viselkedési hajlandóságokat és cselekvési képességeket írnak le. Nem egyszerű, reduktív identitáselméletet (az elme az agy) fogalmazott meg, hanem azt az elképzelést, hogy az "elme"-ről szóló beszéd gyakran a viselkedésre, képességekre és hajlandóságokra utal. Ezt a megközelítést szokták a szokásos nyelvfilozófiai és logikai behaviorizmus körébe sorolni, bár Ryle finomabban közelített: a mentális fogalmakat elemzésével próbálta „feloldani” a metafizikai reifikációt.

Kritika és további irányok. Ryle munkája fontos volt a XX. századi filozófia számára, mert ráirányította a figyelmet a fogalmi tisztázás és a nyelvi elemzés jelentőségére a lélektan problémáiban. Ugyanakkor több kritikát is kapott:

  • Ellentmondások a tudatosság és a qualia problematikájával kapcsolatban: sok kritikus szerint Ryle nem ad kielégő választ arra, hogyan írható le a szubjektív élmény (az "amilyen érzés" kérdése) csupán viselkedési hajlandóságokkal.
  • Intentionalitás kérdése: a mentális állapotoknak van "tárgyuk" vagy reprezentációs tartalmuk (pl. hiedelmek, vágyak), és egyesek úgy vélik, hogy ezek nem magyarázhatók kizárólag viselkedéses megnyilvánulásokkal.
  • Empirikus fejlemények: a későbbi idegtudományi és kognitív elméletek (azonosítási elméletek, funkcionalizmus, kognitív tudomány) részben más úton kínáltak megoldásokat a test–lélek problémájára, miközben egyes elemeiket Ryle kritikája inspirálta.

Napjainkban, a "szellem a gépben" kifejezés mind filozófiai, mind populáris közbeszédben élénken jelen van: gyakran használják kritikai metaforaként az olyan elképzelésekre, amelyek mentális jelenségeket reifikálnak, vagy azt feltételezik, hogy van egy belső, teljesen elkülönült vezérlőegység. A Ryle-féle kategóriahiba fogalma továbbra is hasznos eszköz a fogalmi tisztázásra — például az AI és a tudatosság vitáiban, ahol fontos megkülönböztetni, mikor beszélünk tényleges belső állapotokról, és mikor pusztán a viselkedés leírásáról.

Összefoglalás: Ryle kritikája — a "szellem a gépben" metafora és a kategóriahiba fogalma — azt hangsúlyozza, hogy a test–lélek dualizmus egyes változatai fogalmi tévedésen alapulnak. Bár Ryle megoldása nem zárta le a vitát, elemzése hozzájárult ahhoz, hogy a filozófia a nyelv és a fogalmak pontosabb vizsgálata felé forduljon, és ez tovább él a modern elmefilozófiai és kognitív vitákban.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a szellem a gépben?


V: A Ghost in the Machine egy metafora a filozófiában.

K: Mit nevezett Gilbert Ryle filozófus szellemnek a gépben?


V: Gilbert Ryle az elmére úgy utalt, mint a Szellem a gépben.

K: Mi az a téves "hivatalos doktrína", amelyet Ryle kritizált?


V: Ryle bírálta azt a téves "hivatalos doktrínát", hogy az elme elkülönül az agytól.

K: Kinek az elme-test dualizmusára hivatkozott Ryle?


V: Ryle René Descartes elme-test dualizmusára utalt.

K: Mi történik az olyan dualista rendszerekben, mint a Descartes-é?


V: A Descartes-éhoz hasonló dualista rendszerekben a mentális tevékenység a fizikai cselekvéssel párhuzamosan folyik, de a kölcsönhatás eszközei ismeretlenek vagy spekulatívak.

K: Hogyan nevezte Ryle az elme-test dualizmus gondolatát?


V: Ryle az elme-test dualizmus eszméjét tévedésnek nevezte, amelyet "kategóriahibának" nevezett.

K: Mi a példa a kategóriahibára Ryle szerint?


V: Ryle azt a példát hozta fel kategóriahibának, amikor valami olyasmit mondunk, hogy "az autók mozognak a mozgató szellem által".


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3