Személyiség

Hippokratész eszméi

Sok teoretikusnak, például Hippokratésznek is megvolt a maga véleménye arról, hogy mi befolyásolja a személyiséget. Hippokratész úgy vélte, hogy a test négy nedvből (testnedvből) áll: sárga epe, fekete epe, vér és flegma. Ha e négy testnedv közül valamelyik rendellenes volt, az hatással volt a személyiségre. Hippokratész az egyes nedveket különböző elemekhez, illetve temperamentumokhoz társította:

• A vér a levegővel társult, és a szangvinikus, vagyis reményteli állapotot eredményezte.
• A fekete epe, amely a földhöz kapcsolódik, melankolikus temperamentumot eredményezett, és az ember szomorúságot érzett.
• A sárga epét a tűzzel társította, és az általa kolerikusnak nevezett temperamentumot eredményezett, ami ingerlékenységet és agressziót eredményezett.
• A vízzel társított flegma flegmatikus temperamentumot eredményezett, ami apatikus volt.

Ha a négy humor bármelyikének szintje abnormális volt, Hippokratész úgy vélte, hogy az illető temperamentumokat mutat, vagy a betegség jeleit mutatja.

A személyiségkutatás különböző perspektívái

A személyiség tanulmányozásakor figyelembe kell venni a különböző nézőpontokat a megközelítésben, hogy megértsük, hogyan jön létre a személyiség. E perspektívák közé tartoznak például a vonáselmélet, a motívumok hatása, az evolúciós elméletek és a szociális tanulási megközelítés. Mindegyik elmélet megpróbálja megmagyarázni, hogyan jön létre a személyiség, és mi befolyásolja a fejlődését.

Vonáselmélet

A vonáselmélet azt sugallja, hogy az embereken belül vannak vonások és típusok, amelyek a személyiséget alkotják. A típusok olyan diszkontinuus kategóriák, amelyek minőségi különbségekkel rendelkeznek. A vonások olyan stabil tulajdonságok az emberekben, amelyek folyamatos dimenziókkal és mennyiségi különbségekkel rendelkeznek. A vonások példái olyan dolgok, mint a tisztesség, az intelligencia, az önbizalom és a segítőkészség. Az egyéni különbségek abban mutatkoznak meg, hogy egy tulajdonság milyen mértékben jelenik meg. A vonáselméleten belül számos különböző megközelítés létezik arra vonatkozóan, hogy a vonások hogyan és milyen mértékben működnek. A vonások nomotetikus szemlélete azt sugallja, hogy a vonások univerzálisak, és a vonásokat össze lehet hasonlítani az egyének között. Azt is állítja, hogy az egyének a tulajdonságok egyedi kombinációját tükrözik, ami arra utal, hogy bár mindenki ugyanazokkal az alapvető tulajdonságokkal rendelkezik, nem minden egyén rendelkezik az egyes tulajdonságok azonos szintjével. A vonások ideográfiai szemlélete azt sugallja, hogy a vonások idioszinkratikusak, vagy nem univerzálisak. Ez a megközelítés azt magyarázza, hogy az egyének között nem lehetséges az összehasonlítás, mivel nem minden tulajdonság közös. Azt állítja, hogy a vonások különböző fontossággal bírhatnak a különböző embercsoportok számára.

Motívumok

A személyiség tanulmányozásakor a motívumok egy másik fontos tényezőt is figyelembe kell venni. A motívumok olyan erők, amelyeket egy mögöttes szükséglet befolyásol. A szükséglet egy belső biológiai vagy pszichológiai állapot megnyilvánulása. A szükségletek irányítják a viselkedést és befolyásolják a személy létállapotát. Ha egy szükséglet nem teljesül, az egyénnek motívuma lesz a szükséglet kielégítésére. Például minden embernek szüksége van vízre. Az indíték a szomjúság lenne. A víz iránti szükséglet befolyásolta a motívumot, hogy ne legyen többé szomjas. A sürgetés egy olyan külső esemény, amely a motívumok kiváltó okaként hat. Az előző példával élve, egy szomjas embert egy hideg vizespohár látványa indíthat arra, hogy vizet igyon, ami sürgető motívumként szolgál.

Az ösztönző érték egy másik fontos fogalom, amikor a motívumokkal kapcsolatos elméleteket vizsgáljuk. Az ösztönző érték azt jelenti, hogy egy adott viselkedés milyen mértékben képes kielégíteni egy szükségletet. Ez magyarázza az egyének közötti különbségeket. Ami az egyik személy számára kielégítőbb lehet, az egy másik személy számára nem biztos, hogy ugyanaz. Minden egyénnek más-más ösztönző értéke van.

Evolúciós elméletek

A személyiséggel kapcsolatos másik elmélet az öröklődési vagy evolúciós elméletek. Ezek az elméletek azt sugallják, hogy a személyiség genetikai alapú. Az evolucionisták úgy vélik, hogy a személyiség az idők során alkalmazkodott a túlélés és a szaporodás biztosítása érdekében.

Szociális tanulás elmélete

A szociális tanulás elmélete szerint a személyiséget a kapcsolatokkal, a környezetünkkel és általában a szociális világgal kapcsolatos tapasztalataink alakítják.

Személyiségtípusok

Kísérletek és kutatások révén a pszichológusok öt fő személyiségvonást tudtak azonosítani. Ezeket "Big Five" néven ismerik:

Neuroticizmus

A neuroticizmus a személy érzelmességére utal. Akiben magas a neuroticizmus, annak alacsony az érzelmi kontrollja és labilitása. Emiatt idegesség, szorongás és izgatottság jeleit mutathatja. A neurotikus személy ellenségességet, depressziót, öntudatosságot, impulzivitást és stresszel szembeni érzékenységet is mutathat.

Extroverzió

Az extrovertáltságot szociabilitásként is ismerik. Ez a szociális alkalmazkodóképességet, az asszertivitást és az energiaszintet jelenti. Egy magas extraverziójú személy rendkívül melegszívű, pozitív, és hajlamos az izgalomkeresésre.

Nyitottság

A nyitottságot intellektuális faktornak is nevezik. A nyitottság a kultúrával és az ötletekre és tapasztalatokra való nyitottsággal függ össze. Akiben magas a nyitottság, azt kreatívnak, tájékozottnak és fantáziadúsnak bélyegzik.

Kiegyezésképesség

Az elfogadhatóság a konformitással, a barátságossággal és a szimpatizálással függ össze. Egy magas elfogadhatósági szintű személyt barátságosnak, kedvesnek, figyelmesnek és jóindulatúnak tartanak.

Lelkiismeretesség

A lelkiismeretességet felelősségtudatként és erős tenni akarásként is ismerik. Egy magas lelkiismeretességű személyt óvatosnak, tervszerűnek, komolynak és szorgalmasnak tartanak.

Személyiségzavarok

A személyiség egészséges összetevőinek tanulmányozása során a pszichológusok elkezdték bővíteni a személyiség abnormális aspektusairól szóló ismereteiket. A Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében tíz személyiségzavart három klaszterbe soroltak: Az A klaszterbe a furcsa és excentrikus zavarok tartoznak. Ezek a paranoid, a skizoid és a skizotípusos. A B klaszterbe tartoznak a drámai, érzelmi és kiszámíthatatlan személyiségzavarok. Ezek az antiszociális, a borderline, a hisztrionikus és a nárcisztikus. A C klaszterre a szorongással vagy félelemmel foglalkozó személyiségzavarok jellemzőek. Ez a klaszter az elkerülő, a függő és a kényszeres-kényszeres.

Számos megközelítés létezik annak megértésére, hogy miért és hogyan jönnek létre a személyiségzavarok. A dimenzionális szemlélet szerint a személyiségzavarok csupán a kulturális normáktól való eltérés által okozott vonások szélsőséges megnyilvánulásai. Úgy tekint a személyiségzavarokra, mint amelyek zavarják és megzavarják a személy életét, valamint mások életét. A biológiai perspektíva azt magyarázza, hogy a személyiség genetikailag meghatározott, tehát viselkedésünk egyszerűen egy komplex biológiai szervezet terméke. Azt állítja, hogy a genetika és a biológia befolyásolja a személyiségen belüli összes folyamatot.

Konkrét modern tanulmányok

Egy 2011-es cikk az ötfaktoros modellel összefonódó személyiségpszichológiai magyarázatot ismerteti. A cikk azzal kezdi, hogy a személyiségpszichológiában számos tényező fonódik össze. Tárgyalja az agyon belüli megismerést, valamint a személyiségjegyeket és a két téma közötti kapcsolatokat. A személyiségpszichológiát továbbá fogalmi és logikai szempontokon keresztül magyarázza el. Ezután a cikk folytatja a személyiségen belüli koherencia logikai követelményeinek magyarázatát.

2006-ban az önszabályozó viselkedést elemezték és összehasonlították a személyiségtudománnyal és az egészségmagatartással. Ebből megértették, hogy az egyének személyisége ugyanúgy kapcsolódik az egyének önszabályozó viselkedéséhez, mint az egyének egészségmagatartása. Mindezek kapcsolatban állnak egymással, és hozzájárulnak a személyiséghez. Egy személy egészsége, és viselkedése a személyiségtudomány eredménye.

2007-ben felmérést végeztek annak érdekében, hogy jobban megértsék, miért választanak a hallgatók szakot, és különösen a pszichológia szakon belül vizsgálták meg. A diákok arra voltak kíváncsiak, hogy mi az, ami befolyásolja a diákokat abban, hogy a pszichológia mellett döntsenek. Az elkészített felmérés a Big Five személyiségleltáron alapult. A felmérésekből kiderült, hogy a pszichológiát szakként választók nem a nagy fizetés vagy a pénz miatt választották ezt a területet. Az eredmények továbbra is azt fejezték ki, hogy a pszichológia szakosok személyes múltbeli tapasztalataik miatt elkötelezettek a szak iránt. Ez arra enged következtetni, hogy a Big Five hogyan járul hozzá az egyének szakválasztásához.

Az adaptív személyiséget Meyer és Salovey érzelmi intelligencia modelljével hasonlították össze. Az így kapott összefüggéseken belül valóban felmerült néhány a várt összefüggések közül. A cikk az érzelmi intelligencián belül az érzelmi tudás jelentőségét hangsúlyozta. Ez további információkkal szolgál, amikor a tanácsadásról van szó, és arról, hogy az érzelmi tudásnak mekkora hatása lehet a személyiségpszichológián belül a korábban vártnál nagyobb.

A személyiségjegyek legtöbb hagyományos modellje a személyiségjegyek szempontjából nagy jelentőséget tulajdonít a személy biológiájának, sőt azt is hangsúlyozza, hogy a személy ezen aspektusa megváltoztathatatlan. Ebben a 2008-as cikkben azonban a szociogenomikus biológia gondolatát vetik fel gondolkodásra. Ez a cikken belül kerül bemutatásra, és ellentmond mindennek, ami a biológiával kapcsolatos, és hogy a biológia bizonyos körülmények között valóban megváltoztatható. A cikk hangsúlyozza, hogy a DNS megváltoztatható a környezeten keresztül, amelyben az ember él. A biológia ezen új gondolkodásmódját a személyiségjegyek új, modern szemléletmódjának állítják be.

1977-ben készült egy tanulmány a személyiségjegyekkel kapcsolatos alvási pozíciókról. A tanulmányban voltak olyan fő pontok, amelyek határozottan szorgalmazták, hogy az alvási pozíciók tükrözik az ember személyiségét. Ezzel szemben egy 2012-ben végzett személyiségtanulmány azt sugallta, hogy az a pozíció, amelyben egy személy alszik, összefügg a személyiségének bizonyos vonásaival. Tanulmányuk 332 résztvevőből állt, akik pszichológia szakosok voltak. A talált eredmények nem egyeztek a korábban megállapítottakkal. Nem voltak olyan erős pontok, amelyek azt bizonyították volna, hogy van ilyen kapcsolat, sőt, az eredmények meglehetősen gyengének bizonyultak az összefüggés között.