Rokonszelekció
A rokonszelekció vagy rokon altruizmus a természetes szelekció egyik formája. Egyes állatok együttműködnek a rokonokkal, még akkor is, ha ez kockázatot jelent számukra. Ennek klasszikus példája az emlősök családi életében vagy a koloniális rovarok, például a hangyák esetében látható.
Sok emlős és madár riaszt, hogy figyelmeztessen másokat a veszélyre. Mások együttműködnek a feladatokban, például a bozótos szajkók segítenek egymásnak fészket építeni. Mindezekben az esetekben, amikor az állatok együttműködnek, az a kérdés, hogy vajon van-e biológiai hasznuk. Ma már egyértelmű, hogy van előny, ha az állatok közeli rokonságban állnak egymással. Ennek oka, hogy a rokon szervezetek (bizonyos mértékig) közös genetikai örökséggel rendelkeznek.
A koncepcióról elsőként R.A. Fisher írt 1930-ban és J.B.S. Haldane 1955-ben, de W.D. Hamilton volt az, aki igazán formalizálta a koncepciót. A tényleges rokonszelekció kifejezést valószínűleg John Maynard Smith alkotta meg, amikor azt írta:
"Ezeket a folyamatokat rokonszelekciónak, illetve csoportos szelekciónak fogom nevezni. A rokonszelekciót Haldane és Hamilton tárgyalta... A rokonszelekció alatt olyan tulajdonságok kialakulását értem, amelyek az érintett egyed közeli rokonainak túlélését részesítik előnyben.
Az együttműködés révén a rokonok befolyásolják egymás fittségét. A természetes szelekció során az olyan gén, amely javítja az egyedek fittségét, egyre gyakoribbá válik. Az a gén, amely csökkenti az egyedek fittségét, ritkábbá válik.
Ugyanakkor az olyan viselkedés, amely növeli a rokonok fittségét, de csökkenti a cselekvőét, ennek ellenére gyakoribbá válhat. A rokonok definíció szerint sok azonos gént hordoznak. Ez a rokonszelekció elméletének alapelve. Az elmélet szerint a rokonok megnövekedett alkalmassága bőven ellensúlyozhatja a segítők (a viselkedést tanúsító egyedek) alkalmasságának csökkenését.
Ez egy általánosabb modell speciális esete, amelyet inkluzív fitnesznek nevezünk.
Hamilton egyenlete
Hamilton egyenlete azt írja le, hogy a segítő viselkedés génje elterjed-e egy populációban vagy sem. A gén akkor terjed, ha az rxb nagyobb, mint c:
r b > c {\displaystyle rb>c\\ } 
ahol:
- c {\displaystyle c\ }
a segítő reprodukciós költsége, - b {\displaystyle b\ }
a befogadó reprodukciós haszna, és - r {\displaystyle r\ }
a populáció átlaga feletti valószínűsége annak, hogy az egyedek osztoznak egy altruista génben - a "rokonsági fok".
Kérdések és válaszok
K: Mi az a rokonszelekció?
V: A rokonszelekció vagy rokon altruizmus a természetes szelekció egy olyan formája, amelyben egyes állatok együttműködnek rokonaikkal, még akkor is, ha ez kockázatot jelent számukra.
Q: Ki írt először a koncepcióról?
V: R.A. Fisher 1930-ban, J.B.S. Haldane pedig 1955-ben írt először a rokonszelekció fogalmáról, de csak W.D. Haldane vezette be először a rokonszelekció fogalmát. Hamilton formalizálta a koncepciót.
K: Mi a példa a rokonszelekcióra?
V: A rokonszelekcióra példa az emlősök családi életében vagy a vándorló rovaroknál, például a hangyáknál, ahol riasztanak, hogy figyelmeztessék a többieket a veszélyre, vagy együttműködnek olyan feladatokban, mint például a fészeképítésben való segítségnyújtás.
K: Hogyan működik a rokonszelekció?
V: A rokonszelekció úgy működik, hogy az egyedek olyan módon viselkednek, amely javítja közeli rokonaik fittségét, ami több mint kompenzálja a saját maguk által tapasztalt fitneszveszteséget - ez az úgynevezett inkluzív fitneszelmélet.
K: Mit gondol, milyen kifejezést talált ki John Maynard Smith, amikor a rokonszelekcióról beszélt?
V: A "rokonszelekció" kifejezést valószínűleg John Maynard Smith alkotta meg, amikor erről írt.
K: Hogyan befolyásolja a természetes szelekció a rokonok fittséget fokozó viselkedésével kapcsolatos géneket?
V: A természetes szelekció során az egyedek fittségét növelő gének gyakorisága nő, míg az egyedek fittségét csökkentő gének gyakorisága csökken - azonban a rokonok fittségét növelő, de a szereplő fittségét csökkentő viselkedésmódok gyakorisága még mindig növekedhet, mivel a rokon szervezetek sok hasonló génnel rendelkeznek (ez az úgynevezett rokonság).
