Kansas az amerikai polgárháborúban

Háttér

Kansast 1861 januárjában vették fel az Unió államává. Ez nagyon röviddel a polgárháború kitörése előtt történt. A rabszolgaságpárti és rabszolgaságellenes csoportok között gerillaharcok folytak. A harcok Vérző Kansas néven váltak ismertté. Három alkotmány után a negyedik, a Wyandotte-alkotmánynak nevezett alkotmányt a választók jóváhagyták, és elküldték az Egyesült Államok Kongresszusának jóváhagyásra és államalapítás céljából.

Kansas 1861. január 29-én szabad államként, a 34. államként lépett be az Unióba. Kansasban még az államivá válás után is voltak kemény érzelmek. A kansasi-missouri határt továbbra is mindkét oldalról gerillabandák terrorizálták.

Az államiság azonban nem csillapította a kansasi érzelmeket - és az erőszakot sem. A rabszolgaságpártiak még mindig harcoltak a kansasi-missouri határon a háború alatt. Lawrence-t, amely az 1850-es években szabad állam volt, felgyújtották, és 1863-ban több mint 150 férfit és fiút ölt meg a William Quantrill vezette délbarát irreguláris hadsereg.

Katonai egységek

Kevesebb mint három hónappal Kansas államrá válása után, április 12-én a Sumter-erődöt megtámadták a konföderációs csapatok, és megkezdődött a polgárháború. Washington D.C.-ben olyan pletykák terjedtek, hogy Abraham Lincoln elnököt elrabolják vagy akár meg is gyilkolják. Egy kansasi szenátor, James Henry Lane 120 kansasi férfit szervezett a "Határőrség" néven. Három hétig a Fehér Házban maradtak, hogy megvédjék az elnököt. A kansasiak többsége az Unióhoz való csatlakozást támogatta a háborúban. Charles Robinson kormányzó és Lane szenátor csapatokat toborzott az uniós hadsereg számára. A háború alatt a szövetségi kormány összesen 16 654 férfit hívott be Kansasból. De több mint 20 000-en jelentkeztek, és az állam 19 ezredet és négy üteget küldött az uniós hadseregbe. A férfiak egy része más államokból érkezett, mivel Kansasnek csak körülbelül 30 000 elég idős férfija volt ahhoz, hogy belépjen a hadseregbe. A kansasi katonák összesen mintegy 8500 áldozatot szenvedtek a háború alatt.

Lawrence mészárlás

Az első kansasi akció nem a rivális hadseregek között zajlott. Ez egy gerilla rajtaütés volt 1863 augusztusában, amelyet a W.C. Quantrill vezette rabszolga-párti irreguláris erők hajtottak végre. Megtámadták Lawrence városát, a rabszolgaságellenes érzelmek központját. Körülbelül 180 férfit és fiút öltek meg, és számos épületet leromboltak. Mivel a támadók "Emlékezzetek Osceolára!" kiáltását hallották, a támadást megtorlásnak tekintették a Missouri állambeli Osceolában a rabszolgaság-ellenes szajhák által korábban végrehajtott támadásért. Egyesek úgy vélték, hogy ez válasz volt arra is, hogy a rablók néhány bebörtönzött nősténye nemrégiben meghalt, amikor a börtönházuk - talán szándékosan - összeomlott. (A legújabb kutatások szerint az összeomlás szinte biztosan véletlen volt.) A mészárlás felháborította a konföderációs kormányt, amely a Partisan Ranger Act alapján elismerésben részesítette Quantrillt, de most megvonta a támogatást az irreguláris erőkkel szemben.

Quantrill rajtaütése a kansasi Lawrence-ben elpusztította a város nagy részét.

Későbbi megbízatások

A Baxter Springs-i csata, amelyet néha Baxter Springs-i mészárlásnak is neveznek, egy kisebb csata volt a háborúban. A harcra 1863. október 6-án került sor a mai Kansas állambeli Baxter Springs városának közelében.

1864. október 25-én három ütközetre került sor. Az első kettő a kansasi Linn megyében, az utolsó pedig a missouri Vernon megyében. Az első a Marais des Cygnes-i csata volt (más néven a "Trading Post-i csata"). A második a Mine Creek-i csata nevű lovassági csata volt. Ez egy jelentős ütközet volt a konföderációs erők lovas lovassága és a Price tábornokot üldöző több uniós lovasdandár között. A Missouri expedíciót vezető Sterling Price vezérőrnagy és az Alfred Pleasonton vezérőrnagy vezette uniós erők között zajlottak. Price, miután Kansas Cityből dél felé indult, kezdetben Marais des Cygnes-nél találkozott Pleasontonnal. A nap végén a konföderációs hadsereg mint harcoló erő megsemmisült, és visszavonult Arkansasba.