Az Egyesült Államok szövetségi kormánya
Az Egyesült Államok szövetségi kormányának három kormányzati ága van: a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és a bírói hatalom, ahogyan azt az Egyesült Államok alkotmánya meghatározza.
Amikor az alapító atyák megírták az alkotmányt, biztosak akartak lenni abban, hogy az új kormányuknak nem lesznek olyan problémái, mint a gyarmati brit kormánynak. Például nem akarták, hogy a kormányban olyan személy legyen, aki teljes hatalommal rendelkezik, és azt tehet, amit akar, mint egy király. Azt sem akarták, hogy a kormány egyetlen része se legyen olyan erős, hogy senki se tudja ellenőrizni. Emiatt a kormány hatalmát három különböző ágra osztották fel. Minden ágnak megvannak a módjai arra, hogy ellensúlyozzák a másik ág hatalmát, ha az túlságosan hatalmassá válik. Ezt nevezik a fékek és ellensúlyok rendszerének.
Végrehajtó ág
A végrehajtó hatalom a kormányzatnak az a része, amelyik a törvények végrehajtását végzi. Az amerikai választási kollégium tagjai választják meg az elnököt, aki a végrehajtó hatalom vezetője. Az elnök egyben a fegyveres erők vezetője is.
Az elnök nem hozhat törvényeket. Ez az elnök hatalmának "ellenőrzése", tehát nem hozhat olyan törvényeket, amelyekkel még több hatalmat adhat magának. Ha azonban a törvényhozó hatalom törvényt fogad el, az elnök dönthet arról, hogy megvétózza-e a törvényt vagy sem. Ily módon az elnök "ellenőrizheti" a törvényhozás hatalmát.
Az elnök "végrehajtási utasításokat" is kiadhat annak érdekében, hogy az emberek betartsák a törvényt. Az egyik híres végrehajtási rendelet Abraham Lincoln elnök Emancipációs kiáltványa volt. Egy másik Dwight D. Eisenhower elnök parancsa volt, hogy 1200 katonát küldött a 101. légideszant hadosztályból, hogy beengedjék a Little Rock-i kilenceket egy olyan iskolába, amely nem volt hajlandó felvenni afroamerikai diákokat.
Az elnök számos olyan minisztériumot irányít, amelyek a kormányzat napi ügyeinek nagy részét ellenőrzik. A Kereskedelmi Minisztérium például a kereskedelemre és az üzleti életre vonatkozó szabályokat hoz. Az elnök választja ki e tárcák vezetőit, és szövetségi (országos) szinten bírákat is jelöl. Az Egyesült Államok Szenátusának azonban, amely a törvényhozó ág része, egyet kell értenie az elnök által kiválasztott összes emberrel. Ez egy újabb kontroll az elnök hatalmán, így nem töltheti fel ezeket a hivatalokat és bíróságokat olyan emberekkel, akik mindig egyetértenek vele.
Az elnök két 4 éves ciklusra, összesen 8 évre nevezhető ki. Ennek a szabálynak az a célja, hogy megakadályozza, hogy valaki egész életében elnök maradjon, mint egy király.
A Fehér Ház északi oldala, az amerikai elnök lakó- és munkahelye.
Végrehajtó ág
A végrehajtó hatalom a kormányzatnak az a része, amelyik a törvények végrehajtását végzi. Az amerikai választási kollégium tagjai választják meg az elnököt, aki a végrehajtó hatalom vezetője. Az elnök egyben a fegyveres erők vezetője is.
Az elnök nem hozhat törvényeket. Ez az elnök hatalmának "ellenőrzése", tehát nem hozhat olyan törvényeket, amelyekkel még több hatalmat adhat magának. Ha azonban a törvényhozó hatalom törvényt fogad el, az elnök dönthet arról, hogy megvétózza-e a törvényt vagy sem. Ily módon az elnök "ellenőrizheti" a törvényhozás hatalmát.
Az elnök "végrehajtási utasításokat" is kiadhat annak érdekében, hogy az emberek betartsák a törvényt. Az egyik híres végrehajtási rendelet Abraham Lincoln elnök Emancipációs kiáltványa volt. Egy másik Dwight D. Eisenhower elnök parancsa volt, hogy 1200 katonát küldött a 101. légideszant hadosztályból, hogy beengedjék a Little Rock-i kilenceket egy olyan iskolába, amely nem volt hajlandó felvenni afroamerikai diákokat.
Az elnök számos olyan minisztériumot irányít, amelyek a kormányzat napi ügyeinek nagy részét ellenőrzik. A Kereskedelmi Minisztérium például a kereskedelemre és az üzleti életre vonatkozó szabályokat hoz. Az elnök választja ki e tárcák vezetőit, és szövetségi (országos) szinten bírákat is jelöl. Az Egyesült Államok Szenátusának azonban, amely a törvényhozó ág része, egyet kell értenie az elnök által kiválasztott összes emberrel. Ez egy újabb kontroll az elnök hatalmán, így nem töltheti fel ezeket a hivatalokat és bíróságokat olyan emberekkel, akik mindig egyetértenek vele.
Az elnök két 4 éves ciklusra, összesen 8 évre nevezhető ki. Ennek a szabálynak az a célja, hogy megakadályozza, hogy valaki egész életében elnök maradjon, mint egy király.
A Fehér Ház északi oldala, az amerikai elnök lakó- és munkahelye.
Végrehajtó ág
A végrehajtó hatalom a kormányzatnak az a része, amelyik a törvények végrehajtását végzi. Az amerikai választási kollégium tagjai választják meg az elnököt, aki a végrehajtó hatalom vezetője. Az elnök egyben a fegyveres erők vezetője is.
Az elnök nem hozhat törvényeket. Ez az elnök hatalmának "ellenőrzése", tehát nem hozhat olyan törvényeket, amelyekkel még több hatalmat adhat magának. Ha azonban a törvényhozó hatalom törvényt fogad el, az elnök dönthet arról, hogy megvétózza-e a törvényt vagy sem. Ily módon az elnök "ellenőrizheti" a törvényhozás hatalmát.
Az elnök "végrehajtási utasításokat" is kiadhat annak érdekében, hogy az emberek betartsák a törvényt. Az egyik híres végrehajtási rendelet Abraham Lincoln elnök Emancipációs kiáltványa volt. Egy másik Dwight D. Eisenhower elnök parancsa volt, hogy 1200 katonát küldött a 101. légideszant hadosztályból, hogy beengedjék a Little Rock-i kilenceket egy olyan iskolába, amely nem volt hajlandó felvenni afroamerikai diákokat.
Az elnök számos olyan minisztériumot irányít, amelyek a kormányzat napi ügyeinek nagy részét ellenőrzik. A Kereskedelmi Minisztérium például a kereskedelemre és az üzleti életre vonatkozó szabályokat hoz. Az elnök választja ki e tárcák vezetőit, és szövetségi (országos) szinten bírákat is jelöl. Az Egyesült Államok Szenátusának azonban, amely a törvényhozó ág része, egyet kell értenie az elnök által kiválasztott összes emberrel. Ez egy újabb kontroll az elnök hatalmán, így nem töltheti fel ezeket a hivatalokat és bíróságokat olyan emberekkel, akik mindig egyetértenek vele.
Az elnök két 4 éves ciklusra, összesen 8 évre nevezhető ki. Ennek a szabálynak az a célja, hogy megakadályozza, hogy valaki egész életében elnök maradjon, mint egy király.
A Fehér Ház északi oldala, az amerikai elnök lakó- és munkahelye.
Igazságszolgáltatási ág
Az igazságszolgáltatási ágat a szövetségi bíróságok alkotják: az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága, a fellebbviteli (fellebbviteli) bíróságok és a kerületi bíróságok. A bírói ág értelmezi a törvényeket. Ez azt jelenti, hogy ha kérdéses, hogy mit jelent egy törvény, vagy hogy valami törvénytelen-e, akkor ezek a bíróságok döntenek.
Az igazságszolgáltatási ág feladatai közé tartozik:
- Szövetségi törvények értelmezése;
- Jogi viták rendezése;
- A szövetségi törvényeket megszegő emberek megbüntetése;
- Polgári ügyek tárgyalása;
- Az Alkotmány által biztosított egyéni jogok védelme;
- Annak eldöntése, hogy a szövetségi büntetőjogi törvények megszegésével vádolt személyek bűnösek vagy ártatlanok-e;
- A törvényhozó és a végrehajtó hatalom ellenőrzésére szolgál, hogy egyikük se legyen túlságosan erős.
A Legfelsőbb Bíróság elé kerülő ügyek többsége olyan fellebbezés, amelyet a kerületi vagy fellebbviteli bíróságok tárgyaltak. Amint a Legfelsőbb Bíróság döntést hoz, az a végleges döntés. Csak a Legfelsőbb Bíróság egy másik ügyben hozott újabb döntése változtathatja meg azt.
A Legfelsőbb Bíróság kilenc bírája közül egyet választanak ki főbírónak. A főbíró jelöli ki a bírákat a Bíróság véleményeinek és határozatainak megírására.
A Legfelsőbb Bíróság épülete
Igazságszolgáltatási ág
Az igazságszolgáltatási ágat a szövetségi bíróságok alkotják: az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága, a fellebbviteli (fellebbviteli) bíróságok és a kerületi bíróságok. A bírói ág értelmezi a törvényeket. Ez azt jelenti, hogy ha kérdéses, hogy mit jelent egy törvény, vagy hogy valami törvénytelen-e, akkor ezek a bíróságok döntenek.
Az igazságszolgáltatási ág feladatai közé tartozik:
- Szövetségi törvények értelmezése;
- Jogi viták rendezése;
- A szövetségi törvényeket megszegő emberek megbüntetése;
- Polgári ügyek tárgyalása;
- Az Alkotmány által biztosított egyéni jogok védelme;
- Annak eldöntése, hogy a szövetségi büntetőjogi törvények megszegésével vádolt személyek bűnösek vagy ártatlanok-e;
- A törvényhozó és a végrehajtó hatalom ellenőrzésére szolgál, hogy egyikük se legyen túlságosan erős.
A Legfelsőbb Bíróság elé kerülő ügyek többsége olyan fellebbezés, amelyet a kerületi vagy fellebbviteli bíróságok tárgyaltak. Amint a Legfelsőbb Bíróság döntést hoz, az a végleges döntés. Csak a Legfelsőbb Bíróság egy másik ügyben hozott újabb döntése változtathatja meg azt.
A Legfelsőbb Bíróság kilenc bírája közül egyet választanak ki főbírónak. A főbíró jelöli ki a bírákat a Bíróság véleményeinek és határozatainak megírására.
A Legfelsőbb Bíróság épülete
Igazságszolgáltatási ág
Az igazságszolgáltatási ágat a szövetségi bíróságok alkotják: az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága, a fellebbviteli (fellebbviteli) bíróságok és a kerületi bíróságok. A bírói ág értelmezi a törvényeket. Ez azt jelenti, hogy ha kérdéses, hogy mit jelent egy törvény, vagy hogy valami törvénytelen-e, akkor ezek a bíróságok döntenek.
Az igazságszolgáltatási ág feladatai közé tartozik:
- Szövetségi törvények értelmezése;
- Jogi viták rendezése;
- A szövetségi törvényeket megszegő emberek megbüntetése;
- Polgári ügyek tárgyalása;
- Az Alkotmány által biztosított egyéni jogok védelme;
- Annak eldöntése, hogy a szövetségi büntetőjogi törvények megszegésével vádolt személyek bűnösek vagy ártatlanok-e;
- A törvényhozó és a végrehajtó hatalom ellenőrzésére szolgál, hogy egyikük se legyen túlságosan erős.
A Legfelsőbb Bíróság elé kerülő ügyek többsége olyan fellebbezés, amelyet a kerületi vagy fellebbviteli bíróságok tárgyaltak. Amint a Legfelsőbb Bíróság döntést hoz, az a végleges döntés. Csak a Legfelsőbb Bíróság egy másik ügyben hozott újabb döntése változtathatja meg azt.
A Legfelsőbb Bíróság kilenc bírája közül egyet választanak ki főbírónak. A főbíró jelöli ki a bírákat a Bíróság véleményeinek és határozatainak megírására.
A Legfelsőbb Bíróság épülete
Törvényhozó ág
A törvényhozó ág a kormányzat azon része, amely törvényeket hoz. A törvényhozó ágat kongresszusnak nevezik. A kongresszus két "házra" oszlik.
Képviselőház
Az egyik ház az Egyesült Államok Képviselőháza (gyakran csak "Háznak" nevezik). A Képviselőház képviselőkből (más néven kongresszusi képviselőkből) áll. Mindegyiküket a saját államuk választópolgárai választják. Minden államban más és más számú képviselő van. A szám attól függ, hogy hányan élnek az adott államban. Minél több lakosa van egy államnak, annál több képviselőt kap. Az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala 10 évente népszámlálást végez az Egyesült Államok lakosságáról. Az államok nyerhetnek vagy veszíthetnek képviselőket, ha a népszámlálás azt mutatja, hogy az állam lakossága megváltozott. 2016-ban 435 képviselő van a Képviselőházban.
A képviselők megbízatása két évre szól. A képviselőház vezetője a házelnök, aki egyben az a személy, aki az elnöki tisztséget is betöltené az elnök és az alelnök akadályoztatása esetén.
Minden államnak megvan a saját állami képviselőháza is. Ez nem tévesztendő össze az Egyesült Államok képviselőházával. Az egyes államok képviselőháza csak az adott államot érintő kérdésekkel foglalkozik. Az Egyesült Államok képviselőháza az egész országot érintő kérdésekkel foglalkozik.
Egyesült Államok szenátusa
A másik ház az Egyesült Államok szenátusa. A szenátusban minden államot egyformán két szenátor képvisel. Mivel 50 állam van, 100 szenátor van. Mielőtt az elnök szerződéseket köt vagy tisztviselőket alkalmaz, a szenátusnak jóvá kell hagynia azokat.
A szenátorok megbízatása hat évre szól. Az Egyesült Államok alelnöke tölti be a szenátus elnöki tisztét, de csak szavazategyenlőség esetén szavazhat. Az alelnök általában nincs jelen a szenátusban, és egy szenátort választanak ki a szenátus ideiglenes elnökének.
Minden államnak saját állami szenátusa is van. A képviselőházhoz hasonlóan ez sem tévesztendő össze az Egyesült Államok szenátusával, amely szövetségi ügyekkel foglalkozik.
Hogyan születnek a törvények
A képviselők és a szenátorok külön házukban törvényjavaslatokat, úgynevezett "törvényjavaslatokat" javasolnak. A törvényjavaslatról a teljes ház azonnal szavazhat, vagy először a ház tagjainak egy kis csoportja, az úgynevezett bizottság elé kerülhet, amely a törvényjavaslatot az egész háznak szavazásra ajánlhatja. Ha az egyik ház megszavazza a törvényjavaslatot, akkor a törvényjavaslatot továbbítják a másik háznak. ha mindkét ház megszavazza, akkor a törvényjavaslatot továbbítják az elnöknek. Az elnök aláírhatja a törvényjavaslatot, figyelmen kívül hagyhatja, vagy megvétózhatja. Ha az elnök aláírja vagy figyelmen kívül hagyja a törvényjavaslatot, az szövetségi törvénnyé válik. Ha az elnök megvétózza a törvényjavaslatot, az visszakerül a kongresszusba. Ha a kongresszus újra szavaz, és a kongresszus legalább kétharmada megszavazza a törvényjavaslatot, az törvényerőre emelkedik. Az elnök nem vétózhatja meg újra. Ez az elnök hatalmának egy újabb kontrollja.
Az amerikai föderalizmus rendszere szerint a Kongresszus nem hozhat olyan törvényeket, amelyek közvetlenül az államokat irányítják. Ehelyett a kongresszus szövetségi pénzeszközök ígéretével vagy különleges helyzetekkel, például nemzeti vészhelyzetekkel ösztönözheti az államokat a szövetségi törvények betartására. Ez a rendszer egyszerre összetett és egyedi.
Az Egyesült Államok Kongresszusának otthont adó Capitolium nyugati oldala.
Törvényhozó ág
A törvényhozó ág a kormányzat azon része, amely törvényeket hoz. A törvényhozó ágat kongresszusnak nevezik. A kongresszus két "házra" oszlik.
Képviselőház
Az egyik ház az Egyesült Államok Képviselőháza (gyakran csak "Háznak" nevezik). A Képviselőház képviselőkből (más néven kongresszusi képviselőkből) áll. Mindegyiküket a saját államuk választópolgárai választják. Minden államban más és más számú képviselő van. A szám attól függ, hogy hányan élnek az adott államban. Minél több lakosa van egy államnak, annál több képviselőt kap. Az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala 10 évente népszámlálást végez az Egyesült Államok lakosságáról. Az államok nyerhetnek vagy veszíthetnek képviselőket, ha a népszámlálás azt mutatja, hogy az állam lakossága megváltozott. 2016-ban 435 képviselő van a Képviselőházban.
A képviselők megbízatása két évre szól. A képviselőház vezetője a házelnök, aki egyben az a személy, aki az elnöki tisztséget is betöltené az elnök és az alelnök akadályoztatása esetén.
Minden államnak megvan a saját állami képviselőháza is. Ez nem tévesztendő össze az Egyesült Államok képviselőházával. Az egyes államok képviselőháza csak az adott államot érintő kérdésekkel foglalkozik. Az Egyesült Államok képviselőháza az egész országot érintő kérdésekkel foglalkozik.
Egyesült Államok szenátusa
A másik ház az Egyesült Államok szenátusa. A szenátusban minden államot egyformán két szenátor képvisel. Mivel 50 állam van, 100 szenátor van. Mielőtt az elnök szerződéseket köt vagy tisztviselőket alkalmaz, a szenátusnak jóvá kell hagynia azokat.
A szenátorok megbízatása hat évre szól. Az Egyesült Államok alelnöke tölti be a szenátus elnöki tisztét, de csak szavazategyenlőség esetén szavazhat. Az alelnök általában nincs jelen a szenátusban, és egy szenátort választanak ki a szenátus ideiglenes elnökének.
Minden államnak saját állami szenátusa is van. A képviselőházhoz hasonlóan ez sem tévesztendő össze az Egyesült Államok szenátusával, amely szövetségi ügyekkel foglalkozik.
Hogyan születnek a törvények
A képviselők és a szenátorok külön házukban törvényjavaslatokat, úgynevezett "törvényjavaslatokat" javasolnak. A törvényjavaslatról a teljes ház azonnal szavazhat, vagy először a ház tagjainak egy kis csoportja, az úgynevezett bizottság elé kerülhet, amely a törvényjavaslatot az egész háznak szavazásra ajánlhatja. Ha az egyik ház megszavazza a törvényjavaslatot, akkor a törvényjavaslatot továbbítják a másik háznak. ha mindkét ház megszavazza, akkor a törvényjavaslatot továbbítják az elnöknek. Az elnök aláírhatja a törvényjavaslatot, figyelmen kívül hagyhatja, vagy megvétózhatja. Ha az elnök aláírja vagy figyelmen kívül hagyja a törvényjavaslatot, az szövetségi törvénnyé válik. Ha az elnök megvétózza a törvényjavaslatot, az visszakerül a kongresszusba. Ha a kongresszus újra szavaz, és a kongresszus legalább kétharmada megszavazza a törvényjavaslatot, az törvényerőre emelkedik. Az elnök nem vétózhatja meg újra. Ez az elnök hatalmának egy újabb kontrollja.
Az amerikai föderalizmus rendszere szerint a Kongresszus nem hozhat olyan törvényeket, amelyek közvetlenül az államokat irányítják. Ehelyett a kongresszus szövetségi pénzeszközök ígéretével vagy különleges helyzetekkel, például nemzeti vészhelyzetekkel ösztönözheti az államokat a szövetségi törvények betartására. Ez a rendszer egyszerre összetett és egyedi.
Az Egyesült Államok Kongresszusának otthont adó Capitolium nyugati oldala.
Törvényhozó ág
A törvényhozó ág a kormányzat azon része, amely törvényeket hoz. A törvényhozó ágat kongresszusnak nevezik. A kongresszus két "házra" oszlik.
Képviselőház
Az egyik ház az Egyesült Államok Képviselőháza (gyakran csak "Háznak" nevezik). A Képviselőház képviselőkből (más néven kongresszusi képviselőkből) áll. Mindegyiküket a saját államuk választópolgárai választják. Minden államban más és más számú képviselő van. A szám attól függ, hogy hányan élnek az adott államban. Minél több lakosa van egy államnak, annál több képviselőt kap. Az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala 10 évente népszámlálást végez az Egyesült Államok lakosságáról. Az államok nyerhetnek vagy veszíthetnek képviselőket, ha a népszámlálás azt mutatja, hogy az állam lakossága megváltozott. 2016-ban 435 képviselő van a Képviselőházban.
A képviselők megbízatása két évre szól. A képviselőház vezetője a házelnök, aki egyben az a személy, aki az elnöki tisztséget is betöltené az elnök és az alelnök akadályoztatása esetén.
Minden államnak megvan a saját állami képviselőháza is. Ez nem tévesztendő össze az Egyesült Államok képviselőházával. Az egyes államok képviselőháza csak az adott államot érintő kérdésekkel foglalkozik. Az Egyesült Államok képviselőháza az egész országot érintő kérdésekkel foglalkozik.
Egyesült Államok szenátusa
A másik ház az Egyesült Államok szenátusa. A szenátusban minden államot egyformán két szenátor képvisel. Mivel 50 állam van, 100 szenátor van. Mielőtt az elnök szerződéseket köt vagy tisztviselőket alkalmaz, a szenátusnak jóvá kell hagynia azokat.
A szenátorok megbízatása hat évre szól. Az Egyesült Államok alelnöke tölti be a szenátus elnöki tisztét, de csak szavazategyenlőség esetén szavazhat. Az alelnök általában nincs jelen a szenátusban, és egy szenátort választanak ki a szenátus ideiglenes elnökének.
Minden államnak saját állami szenátusa is van. A képviselőházhoz hasonlóan ez sem tévesztendő össze az Egyesült Államok szenátusával, amely szövetségi ügyekkel foglalkozik.
Hogyan születnek a törvények
A képviselők és a szenátorok külön házukban törvényjavaslatokat, úgynevezett "törvényjavaslatokat" javasolnak. A törvényjavaslatról a teljes ház azonnal szavazhat, vagy először a ház tagjainak egy kis csoportja, az úgynevezett bizottság elé kerülhet, amely a törvényjavaslatot az egész háznak szavazásra ajánlhatja. Ha az egyik ház megszavazza a törvényjavaslatot, akkor a törvényjavaslatot továbbítják a másik háznak. ha mindkét ház megszavazza, akkor a törvényjavaslatot továbbítják az elnöknek. Az elnök aláírhatja a törvényjavaslatot, figyelmen kívül hagyhatja, vagy megvétózhatja. Ha az elnök aláírja vagy figyelmen kívül hagyja a törvényjavaslatot, az szövetségi törvénnyé válik. Ha az elnök megvétózza a törvényjavaslatot, az visszakerül a kongresszusba. Ha a kongresszus újra szavaz, és a kongresszus legalább kétharmada megszavazza a törvényjavaslatot, az törvényerőre emelkedik. Az elnök nem vétózhatja meg újra. Ez az elnök hatalmának egy újabb kontrollja.
Az amerikai föderalizmus rendszere szerint a Kongresszus nem hozhat olyan törvényeket, amelyek közvetlenül az államokat irányítják. Ehelyett a kongresszus szövetségi pénzeszközök ígéretével vagy különleges helyzetekkel, például nemzeti vészhelyzetekkel ösztönözheti az államokat a szövetségi törvények betartására. Ez a rendszer egyszerre összetett és egyedi.
Az Egyesült Államok Kongresszusának otthont adó Capitolium nyugati oldala.
Kapcsolódó oldalak
Végrehajtó hatalom:
- Az Egyesült Államok elnöke
- Egyesült Államok szövetségi végrehajtó hivatalai
Igazságszolgáltatási ág:
- Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága
- Az Egyesült Államok fellebbviteli bíróságai
- Egyesült Államok kerületi bíróságai
Törvényhozó ág:
- Egyesült Államok Kongresszusa
- Egyesült Államok Képviselőháza
- Egyesült Államok szenátusa
Az egész szövetségi kormányzat alapja:
Kapcsolódó oldalak
Végrehajtó hatalom:
- Az Egyesült Államok elnöke
- Egyesült Államok szövetségi végrehajtó hivatalai
Igazságszolgáltatási ág:
- Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága
- Az Egyesült Államok fellebbviteli bíróságai
- Egyesült Államok kerületi bíróságai
Törvényhozó ág:
- Egyesült Államok Kongresszusa
- Egyesült Államok Képviselőháza
- Egyesült Államok szenátusa
Az egész szövetségi kormányzat alapja:
Kapcsolódó oldalak
Végrehajtó hatalom:
- Az Egyesült Államok elnöke
- Egyesült Államok szövetségi végrehajtó hivatalai
Igazságszolgáltatási ág:
- Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága
- Az Egyesült Államok fellebbviteli bíróságai
- Egyesült Államok kerületi bíróságai
Törvényhozó ág:
- Egyesült Államok Kongresszusa
- Egyesült Államok Képviselőháza
- Egyesült Államok szenátusa
Az egész szövetségi kormányzat alapja:
Kérdések és válaszok
K: Mi a szövetségi kormány három ága?
V: A szövetségi kormány három ága a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás.
K: Miért hozták létre az alapító atyák a fékek és ellensúlyok rendszerét?
V: Az alapító atyák azért hozták létre a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy biztosítsák, hogy egyik ág se váljon túlságosan hatalmassá és ne kerüljön túl nagy hatalomra. Meg akarták akadályozni, hogy egyetlen személy teljes hatalommal rendelkezzen, mint egy király, ahogyan azt a gyarmati brit kormányzatban láthattuk.
K: Hogyan oszlik meg a hatalom a három hatalmi ág között?
V: A hatalom úgy oszlik meg a három ág között, hogy mindegyiknek megvan a maga szerepe és felelőssége. Mindegyik ágnak megvannak a módjai arra, hogy kiegyenlítse vagy ellenőrizze a másik ágat, ha az túl nagy hatalomra tesz szert.
K: Milyen dokumentum hozta létre ezt a három hatalmi ágat?
V: Az Egyesült Államok alkotmánya hozta létre ezt a három ágat.
K: Milyen problémát akartak elkerülni az alapító atyák, amikor megírták az alkotmányt?
V: Az alapító atyák el akarták kerülni, hogy egyetlen személynek teljes hatalma legyen, mint egy királynak, ahogyan azt a gyarmati brit kormányzatban látták, amikor megírták az alkotmányt.
K: Hogyan ellenőrzik az egyes ágak a másik ág hatalmát?
V: Minden ágnak vannak módjai arra, hogy kiegyensúlyozza vagy ellenőrizze a másik ágat, ha az túl nagy hatalomra tesz szert, például a jogszabályok megvétózásával vagy a tisztviselők felelősségre vonásával. Ez lehetővé teszi számukra, hogy fenntartsák az ellenőrzést egy másik ág hatalma felett, hogy egyik ág se váljon túlságosan hatalmassá, vagy ne kerüljön túl nagy hatalomra.
