Dzsammui és kasmíri konfliktus — India és Pakisztán területi vita
A dzsammui és kasmíri konfliktus (hindi: कश्मीर विवाद, urdu: مسئلہ کشمیر) a kasmíri terület körüli vita. A vita India és Pakisztán között zajlik. India igényt tart az egész régióra, amely egykor fejedelmi állam volt. Jelenleg a terület mintegy 43%-át ellenőrzi, beleértve Dzsammu nagy részét, a Kasmír-völgyet, Ladakhot és a Sziachen-gleccsert. India igényeit Pakisztán vitatja, amely Dzsammu és Kasmír mintegy 45%-át ellenőrzi, beleértve Azad Kasmírt, valamint Gilgit és Baltisztán északi területeit. Pakisztán szerint Kasmírban népszavazást kellene tartani arról, hogy az emberek Indiához vagy Pakisztánhoz akarnak-e csatlakozni, vagy függetlenek akarnak-e lenni.
Történeti háttér
A vita gyökerei az 1947-es brit india felosztásához nyúlnak vissza, amikor a britek több száz fejedelemséget hagytak önálló döntésre, hogy melyik új államhoz csatlakoznak. A Kasmíri fejedelemség uralkodója, Maharaja Hari Singh 1947 végén az Indiához való csatlakozás mellett döntött, miután fegyveres behatolások és zavargások kezdődtek a területen. Ez vezetett az első indiai–pakisztáni háborúhoz (1947–1948) és az ENSZ-beavatkozáshoz.
Területi megoszlás és a kínai szerep
A régió ma három fél közigazgatási hatásköréhez tartozó területekre oszlik: India által ellenőrzött rész, Pakisztán által ellenőrzött rész és Kína által ellenőrzött területek. Kína az 1950-es évektől fogva fokozatosan elfoglalta az Akszai Csint (Aksai Chin) nevű, stratégiailag fontos, ritkán lakott területet, amelyet India is igényel. 1963-ban Pakisztán egyes északi területeket (a Trans-Karakoram görbét, más néven Shaksgam-völgyet) átengedett Kínának, amit India vitatott. A területi viták tehát háromoldalú geopolitikai összefüggésben is zajlanak.
Fegyveres konfliktusok és munkamegállapodások
A vitát több fegyveres konfliktus is kísérte:
- 1947–1948: az első háború és az ENSZ-csakcesete; 1949-ben tűzszüneti vonal jött létre;
- 1965: újabb nagyobb háború India és Pakisztán között Kasmír ügyében;
- 1971: bár elsősorban Banglades függetlenségi háborúja volt, a konfliktus regionális következményekkel járt;
- 1999: Kargil — pakisztáni támadások Indiad tulajdonolt területeken, amelyet India hadműveletekkel visszaszerzett;
- folyamatos kisebb határincidensek és fegyveres összecsapások a LoC (Line of Control) mentén, valamint a Sziachen-gleccser körüli katonai jelenlét.
A két ország 1972-ben aláírta a Shimla-megállapodást, amely a tűzszüneti vonalat a LoC-ként ismerte el, és azt határozta meg, hogy a vitákat kétoldalú tárgyalásokkal rendezik. Az ENSZ vonatkozó határozatai ugyanakkor továbbra is hivatkozási pontok a nemzetközi jogi diskurzusban.
1989 utáni felkelés és belső feszültségek
1989–1990 körül Kasmírban felerősödött az erőszakos felkelés az indiai kormány ellen, amelyet Pakisztán által támogatott fegyveres csoportok részbeni szerepével és a helyi elégedetlenséggel magyaráznak. Az évtizedek óta tartó konfliktus erősen militarizált térséget eredményezett, jelentős civil áldozatokkal, emberi jogi aggályokkal és belső menekültekkel.
Emberi jogi és humanitárius hatások
A konfliktus súlyos következményekkel járt a lakosságra nézve:
- több tízezer civil és katona halt meg az évtizedek során;
- tömeges kitelepítések, menekültek és belső elmozdulások;
- azon feltételezések és jelentések szerint, amelyek emberi jogi szervezetek és nemzetközi megfigyelők részéről érkeztek, visszatérő jogsértések, kínzások, eltűnések és polgári szabadságjogok korlátozása fordult elő;
- a gazdasági és infrastrukturális fejlődés visszafogott a fokozott biztonsági intézkedések és politikai bizonytalanság miatt.
Politikai változások és közelmúlt
2019. augusztus 5-én az indiai kormány eltörölte a korábbi különleges státuszt biztosító rendelkezést (az indiai alkotmány 370. cikkelyének alkalmazását felfüggesztették), és a korábbi Jammu és Kasmír államot két szövetségi területre osztották: Jammu és Kasmír (unió területe) és Ladakh. A lépés további fokozott biztonsági intézkedésekhez, tömeges telefon- és internetszolgáltatás-korlátozásokhoz, valamint politikai fogva tartásokhoz vezetett az érintett területeken. A döntés tovább súlyosbította a kétoldalú bizalmat és nemzetközi aggodalmakat váltott ki.
2020-ban Kína és India között is voltak határincidensek Ladakh térségében (például a Galwan-völgyben történt összecsapás), ami tovább bonyolítja a háromoldalú viszonyt Kasmír körül.
2021-ben a két oldal közötti tűzszüneti megállapodás jelentősen csökkentette a LoC menti tűzváltásokat, de a tartós politikai megoldás nem született.
Nemzetközi szerep és diplomácia
Az ENSZ a kezdetektől jelen volt a helyzetben, és több határozatot hozott a népszavazással és fegyveres erők kivonásával kapcsolatban, de ezek végrehajtása elakadt. A konfliktus a globális geopolitika része is: az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és más szereplők időről időre szerepet játszottak a diplomáciában, fegyvereladásokban vagy mediációs törekvésekben. A szubkontinens két fél számára egyszerre stratégiai és belpolitikai kérdés is.
Lehetséges megoldások és kilátások
A javasolt megoldások között szerepelnek:
- kétoldalú tárgyalások India és Pakisztán között a LoC és egyéb vitás kérdések rendezésére;
- nemzetközi közvetítés vagy megfigyelők bevonása (bár India hagyományosan ellenzi a harmadik felek beavatkozását);
- helyi autonómia és tartós politikai garanciák biztosítása a helyi lakosság jogainak védelmére;
- népszavazás (Pakistan és bizonyos nemzetközi szereplők által támogatott opció), bár ennek feltételei és elfogadhatósága vita tárgya;
- gazdasági fejlesztés és emberi kapcsolatok elősegítése a bizalomépítés részeként.
A megoldás keresése nehéz a történelmi sérelmek, a bizalmatlanság, a geopolitikai érdekek és a helyi politikai törekvések miatt. A tartós béke és stabilitás eléréséhez mindkét fél részéről jelentős engedményekre és szisztematikus bizalomépítésre lenne szükség.
Összegzés
A dzsammui és kasmíri konfliktus több évtizedes, összetett területi és politikai vita, amelynek következményei túlmutatnak a két ország határain: erősen érintik a helyi lakosság életét, regionális stabilitást és a globális diplomáciát. A probléma megoldása politikai akaratot, nemzetközi figyelmet és elsősorban a helyi közösségek jogainak és biztonságának tiszteletben tartását igényli.
Kasmír ENSZ térképe
Történelem
A konfliktus India felosztásakor (1947-48) kezdődött. 1947. október 20-án Pakisztán által támogatott törzsek megszállták Kasmírt. Dzsammu és Kasmír maharadzsája kezdetben visszavágott, de október 27-én segítségért folyamodott Louis Mountbatten főkormányzóhoz, aki azzal a feltétellel egyezett bele, hogy az uralkodó csatlakozik Indiához. Miután az Indiához való csatlakozásról szóló papírokat aláírták, indiai katonák bevonultak Kasmírba azzal a paranccsal, hogy állítsanak le minden további megszállást, de senkit nem utasíthattak ki az államból. India az ügyet az ENSZ elé vitte. Az ENSZ-határozat felszólította Pakisztánt, hogy hagyja el az általa megszállt területeket, és felkérte Indiát, hogy segítsen az ENSZ népszavazási bizottságának népszavazás megszervezésében a nép akaratának megállapítása érdekében. Pakisztán megtagadta a megszállt területek kiürítését.
1947-8-ban India és Pakisztán megvívta első háborúját Dzsammu és Kasmírért. Az ENSZ felügyelete alatt tűzszünetben állapodtak meg egy olyan vonal mentén, amely az állam egyharmadát - a Pakisztán által Azad Dzsammunak és Kasmírnak nevezett területet és az északi területeket - Pakisztán, kétharmadát, Dzsammut, Ladakhot és a Kasmír-völgyet pedig India ellenőrizte. 1972-ben, a simlai megállapodás értelmében a tűzszüneti vonalat átnevezték ellenőrzési vonalnak.
Bár India azt állítja, hogy az egész állam India része, hajlandó volt elfogadni az ellenőrzési vonalat nemzetközi határként, néhány lehetséges módosítással. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is támogatta, hogy az ellenőrzési vonalat nemzetközileg elismert határvonallá alakítsák.
Pakisztán azonban következetesen elutasította, hogy elfogadja az ellenőrzési vonalat határként, mivel a túlnyomórészt muszlim Kasmír-völgy India része maradna. A status quo hivatalossá tétele nem veszi figyelembe azoknak a kasmíriaknak a törekvéseit sem, akik 1989 óta küzdenek az állam egészének vagy egy részének függetlenségéért.
Vízügyi vita
A kasmíri vita másik oka a víz. Kasmírban számos folyó ered. Ezek közül néhány az Indus folyó medencéjének mellékfolyója, mint például a Jhelum és a Chenab folyó. Ezek Pakisztánba ömlenek, és ott öntözésre használják őket. Más folyók, mint a Ravi, a Beas folyó és a Sutlej Észak-Indiában folynak.
A konfliktus egyik oka, hogy az 1947-es határmegállapítással számos pakisztáni öntözőrendszer Indiából irányítható. Pakisztán attól félt, hogy India megállíthatja az indiai ellenőrzés alatt álló Kasmírból induló és Pakisztánba ömlő folyók áramlását. Ez ártana Pakisztán agrárgazdaságának. Az Indus vízéről szóló, Pakisztánban aláírt 1960 a vízmegosztással kapcsolatos viták nagy részét megoldotta.
Jelenlegi állapot
Ma Kasmír a következőképpen oszlik meg:
- Az Indiai Köztársaság ellenőrzi Dzsammu és Kasmír államot. Jammu régióból, Kasmír-völgyből és Ladakhból áll. Pakisztán ezt indiai megszállású Kashmírként vagy indiai ellenőrzés alatt álló Kashmírként, illetve indiai annexió alá vont Kashmírként és indiai kézben tartott Kashmírként emlegeti.
- Az északi területek és Azad Dzsammu és Kasmír néven ismert területeket Pakisztán igazgatja. Iszlámábád Pakisztán által igazgatott Kasmírnak nevezi őket. India Pakisztán által igazgatott Kasmírnak nevezi.
- Az Aksai Chin nevű régiót Kína ellenőrzi. Kína egy Pakisztántól kapott területet, a Transz-Karakoram traktust is ellenőrzi. Ennek a cserének a jogszerűségét India vitatja.
- A Sziachen-gleccser jelenleg vitatott terület, India ellenőrzi a gleccsert, Pakisztán pedig az alatta lévő völgyet.
- A Transz-Karakorum traktus egy olyan terület, amelyet Pakisztán 1963. március 3-án adott át Kínának. Pakisztán szerint a terület lakatlan volt, így ezzel nincs probléma. India ezt a területet Dzsammu és Kasmír államának részeként követeli.
Kasmír már több mint 60 éve forrongó pont India és Pakisztán között. Jelenleg egy határvonal - az ellenőrzési vonal - osztja ketté a régiót, amelynek egyik részét India tartja megszállva, a másikat pedig Pakisztán katonai igazgatása alatt. India szeretné ezt a status quo-t hivatalossá tenni és elfogadott nemzetközi határvonallá tenni. Pakisztán és a kasmíri aktivisták azonban elutasítják ezt a tervet, mivel mindketten nagyobb ellenőrzést szeretnének a régió felett.
Térkép problémák
· 
Az ENSZ dél-ázsiai régiójának térképe
· 
Pakisztán ENSZ-változatának térképe
· 
A kasmíri régió ENSZ-változatának térképe
Ahogy más vitatott területek esetében is, mindegyik kormány olyan térképeket ad ki, amelyeken Kasmírban a területük részeként ábrázolják követeléseiket, függetlenül a tényleges ellenőrzéstől. Indiában törvénytelen Kasmír egészét vagy egy részét kizárni egy térképen. Pakisztánban ugyancsak törvénytelen, ha nem tartalmazza Dzsammu és Kasmír államot. A nem résztvevők gyakran az ellenőrzési vonalat és a tényleges ellenőrzési vonalat használják ábrázolt határként, ahogyan azt a CIA World Factbook is teszi, és a régiót gyakran hashmarkokkal jelölik ki, bár az indiai kormány szigorúan ellenzi az ilyen gyakorlatot. Amikor a Microsoft kiadott egy térképet a Windows 95-ben és a MapPoint 2002-ben, vita alakult ki, mert az indiai állításnak megfelelően Kasmír egyes részeit nem India részeként tüntette fel. Azonban minden semleges cég azt állítja, hogy az ENSZ térképét követi, és a Kasmír területét tartalmazó térképek több mint 90%-a vitatott területként mutatja Kasmírt.
Nemzetközi válaszok
| Kormányok | A politikai nyilatkozat |
|
| A térképen feltüntetett határok és nevek, valamint a térképen használt megnevezések nem jelentik az Egyesült Nemzetek hivatalos jóváhagyását vagy elfogadását. A szaggatott vonal megközelítőleg az Indiai Köztársaság és a pakisztáni kormány által azóta elfogadott dzsammui és kasmíri ellenőrzési vonalat jelöli. 1972. A két fél még nem állapodott meg a régió végleges státuszáról, és a békefolyamat kezdete, a Kambodzsa-medencei békefolyamat kezdete óta semmi jelentőset nem hajtottak végre. 2004. Lásd az ENSZ Jammu és Kasmír térképét, amelyet a világ legtöbb országa elfogadott. |
|
| A pakisztáni kormány fenntartja, hogy "Dzsammu és Kasmír csatlakozásának" érvényességét továbbra is az ENSZ népszavazása dönti el. Elfogadja az ENSZ által a területről készített térképet. Kijelenti továbbá, hogy a Kasmír regionális térképén az ENSZ gyakorlatán alapuló megjelölések és bemutatás nem jelentik a Nemzetközösség Titkárságának vagy a kiadóknak a véleménynyilvánítását bármely ország, terület vagy terület jogi státuszával, hatóságaival, illetve határainak vagy határainak kijelölésével kapcsolatban. Nem áll szándékunkban meghatározni Dzsammu és Kasmír jogi státuszát, amelyről a felek még nem állapodtak meg. Továbbá kimondja, hogy a határoknak az emberek vallási, kulturális, faji, történelmi és földrajzi orientációin kell alapulniuk, nem pedig a politikán. Ugyanakkor azt állítja, hogy ez nem jelenti a vita egyik fél területi követeléseinek jóváhagyását. |
|
| Az indiai kormány kijelenti, hogy "az Indiai Köztársaság külső mesterséges határai, különösen a joghatósága alá tartozó nemzetközi határok tekintetében, amelyeket egy külföldi szerv hozott létre, nem helyesek és nem hitelesek". |
| A Kínai Népköztársaság kormánya fenntartja az ellenőrzést az úgynevezett Kínai Kasmír felett, de a régióra az Indiai Köztársaság is igényt tart; Kína azt állítja, hogy Aksai Chin a kínai Hszincsiang Autonóm Terület része. []
|
Kérdések és válaszok
K: Mi a dzsammu-kasmíri konfliktus?
V: A dzsammui és kasmíri konfliktus egy Kasmír területéről szóló vita India, Pakisztán és Kína között.
K: Mit állít India Kasmír területéről?
V: India igényt tart az egész régióra, amely egykor fejedelmi állam volt, és amelyet saját területének tekint.
K: Kasmír területének mekkora részét ellenőrzi jelenleg India?
V: India jelenleg a terület mintegy 43%-át ellenőrzi, beleértve Dzsammu nagy részét, a Kasmír-völgyet, Ladakhot és a Sziachen-gleccsert.
K: Mi a vita India és Pakisztán között Dzsammu és Kasmírral kapcsolatban?
V: Pakisztán vitatja India követeléseit, és Jammu és Kasmír mintegy 45%-át ellenőrzi, beleértve Azad Kasmírt és Gilgit-Baltisztánt is.
K: Mit javasol Pakisztán a dzsammui és kasmíri konfliktus megoldására?
V: Pakisztán azt javasolja, hogy Kasmírban tartsanak népszavazást arról, hogy az emberek Indiához vagy Pakisztánhoz akarnak-e csatlakozni, vagy függetlenek akarnak-e lenni.
K: Kik érintettek még a dzsammui és kasmíri konfliktusban Indián és Pakisztánon kívül?
V: A dzsammui és kasmíri konfliktusban Kína is érintett.
K: Dzsammu és Kasmír mely területei állnak India ellenőrzése alatt?
V: India ellenőrzi Jammu nagy részét, a Kasmír-völgyet, Ladakhot és a Sziachen-gleccsert, amely a terület mintegy 43%-át teszi ki.
