KAL 007 (1983) – A Korean Air járatának szovjet lelövése
KAL 007 (1983) szovjet lelövés: Korean Air járatának tragédiája — 269 áldozat, hidegháborús válság, politikai következmények és a GPS polgári nyitása.
A Korean Air Lines 007-es járata (más néven KAL007 és KE007) a Korean Air Lines menetrend szerinti járata volt, amely New Yorkból Anchorage-on keresztül Szöulba közlekedett. 1983. szeptember 1-jén a járatot kiszolgáló utasszállítót egy szovjet Szu-15-ös elfogó repülőgép lőtte le a Japán-tengeren, a Szahalin-szigettől nyugatra fekvő Moneron-sziget közelében.
A gép típusa Boeing 747-230B volt (regisztráció: HL7442), fedélzetén 243 utassal és 23 fős személyzettel. Az elfogógép pilótája Gennadi Oszipovics őrnagy volt. A balesetben a fedélzeten tartózkodó mind a 269 utas és a személyzet életét vesztette, köztük Lawrence McDonald, az Egyesült Államok képviselőházának georgiai képviselője. A repülőgép Anchorage-ból Szöulba tartott, amikor — egy amerikai felderítő művelet időszakában — átrepült a tiltott szovjet légtéren.
Az esemény és a lövés közvetlen körülményei
A járat több száz kilométert tért el a tervezett útvonaltól. A viták és vizsgálatok szerint a térbeli navigációs hibák, az automatikus pilóta üzemmódok és a földi/repülési kommunikációk hiányosságai hozzájárulhattak a tévedéshez. A Szovjetunió hajós és légiereje észlelte és azonosítani vélte a behatolást, majd elfogó repülőgépeket küldött. A szovjetek állítása szerint a KAL 007-et titkos amerikai kémrepülőnek tartották; a nyugati országok ezzel szemben hangsúlyozták, hogy civil forgalomban lévő utasszállítóról volt szó.
Politikai reakciók és nemzetközi vizsgálatok
A tragédia a hidegháború egyik legsúlyosabb és legfeszültebb pillanata volt. A lövöldözés után Ronald Reagan elnök elnöki nyilatkozatot tett, amelyben határozottan elítélte a szovjetek fellépését; a történtek jelentősen megrombolták a kelet–nyugat kapcsolatokat és növelték a katonai feszültséget. A nemzetközi közösség, köztük az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet), vizsgálatot indított az ügyben — a vizsgálatok és a politikai vádaskodás heves vitákhoz vezettek arról, ki visel felelősséget.
Richard Nixon volt elnök állítólag Larry McDonald mellett ült volna a KAL 007-es járaton, de a NewYork Post és a TASZSZ szerint úgy döntött, hogy nem megy — ez a tény is tovább növelte az ügy körüli közérdeklődést és spekulációkat.
Következmények a polgári repülésre és technológiára
Az eset rávilágított a nemzetközi légtérbiztonság és a civil repülés védelmének hiányosságaira. A tragédia hatására nagyobb figyelem irányult a pontos navigációs rendszerekre és a polgári repülés biztonságára. Ennek egyik közvetlen politikai következménye volt, hogy Reagan elnök 1983. szeptember 16-án bejelentette: a globális helymeghatározó rendszer (GPS) polgári használatra is elérhetővé válik, ami hosszabb távon hozzájárult a polgári navigáció pontosságának jelentős javulásához.
Hosszabb távú hatások és emlékezés
A KAL 007 lelövése mély nyomot hagyott a nemzetközi politikában és a repülésbiztonságban. Az ügy sokáig vita tárgya maradt: felmerültek kérdések a navigációs rendszer hibáiról, a katonai reagálás arányosságáról, és a Szovjetunió vizsgálatokhoz való hozzáállásáról. A tragédiát azóta is emlékeztetik a polgári repülésben bekövetkezett hibák következményeire, valamint arra, mennyire fontos a pontos helymeghatározás és a világos nemzetközi eljárás a légtérsértések kezelésére.
A KAL 007-es esetét gyakran idézik a hidegháború feszültségeinek és a korszak technikai-politikai kihívásainak szemléltetésére; az áldozatok emlékét civil és hivatalos megemlékezések őrzik mind Dél-Koreában, mind nemzetközi szinten.
A Korean Air Lines Boeing 747-2B5B, amelyet egy szovjet Szu-15 elfogó repülőgép lőtt le.
Kérdések és válaszok
Q: Mi volt a járat neve?
V: A járat neve a Korean Air Lines 007-es járata volt, más néven KAL007 vagy KE007.
K: Hová tartott a járat?
V: A járat New Yorkból Anchorage-on keresztül Szöulba tartott.
K: Ki lőtte le az utasszállító gépet?
V: A gépet egy szovjet Szu-15-ös vadászgép lőtte le a Japán-tengeren, a Szahalin-szigettől nyugatra fekvő Moneron-sziget közelében. A vadászgép pilótája Gennagyij Oszipovics őrnagy volt.
K: Hány ember halt meg ebben az incidensben?
V: A fedélzeten tartózkodó mind a 269 utas és a személyzet meghalt, köztük Lawrence McDonald, az amerikai képviselőház grúziai tagja.
K: Miért jelentette be Ronald Reagan elnök az incidenst?
V: Ronald Reagan elnök jelentette az incidenst, mert dühös volt a történtek miatt, és megváltoztatta a Szovjetunióval való békéről alkotott véleményét.
K: Mit jelentett be Reagan elnök 1983. szeptember 16-án?
V: 1983. szeptember 16-án Reagan elnök bejelentette, hogy a globális helymeghatározó rendszert (GPS) polgári használatra is elérhetővé teszik.
Keres