Kargil-háború
A Kargil név állítólag a balti-tibeti "Khar" és "Rkil" szavakból származik. A Khar jelentése "vár", az rkil pedig "központ" - tehát egy várak közötti hely (mivel a hely sok királyság között feküdt).Kargil ősi neve "Purig" volt.
A kargili háború, más néven a kargili konfliktus az indiai és a pakisztáni erők közötti fegyveres konfliktus volt, amely 1999 májusa és júliusa között zajlott Kasmír Kargil körzetében és az ellenőrzési vonal mentén. A háború oka valójában egy sor múltbéli esemény volt, amelyek súlyosbították a már meglévő indiai-pakisztáni megromlott kapcsolatokat. India korábban megsértette a kasmíri konfliktussal kapcsolatos megállapodásokat. Az India és Pakisztán által 1972-ben aláírt Simlai Megállapodás kimondja, hogy "Dzsammuban és Kasmírban az 1971. december 17-i tűzszünetből eredő ellenőrzési vonalat mindkét félnek tiszteletben kell tartania, egyik fél elismert álláspontjának sérelme nélkül. Mindkét fél tartózkodik az erő alkalmazásával való fenyegetéstől e határvonal megsértése esetén. " India 1984-es bevonulása Sziachenbe e megállapodás durva megsértése volt. A Neelum-völgyben is megszegte a LOC-megállapodást az agresszió fenntartásával, és végül Kargilban is. Hogy véget vessen India akcióinak, a pakisztáni hadsereg folytatta, bár a kormányával való megfelelő koordináció nélkül. Pakisztán katonailag megnyerte a háborút, de politikailag és diplomáciailag nem. Azonban a mai napig zavaros, hogy ki nyerte a háborút, mivel mindkét szomszédos országnak megvan a maga álláspontja. Pakisztáni katonák és Pakisztán által támogatott fegyveresek behatoltak az ellenőrzési vonal (LoC) indiai oldalán lévő területekre, hogy elfoglalják a télen megüresedett katonai állásokat. India válaszul katonai és diplomáciai offenzívát indított a pakisztáni erők kiűzésére. Az indiai hadsereg számos járőrt indított a térségbe, hogy felmérje a beszivárgás mértékét. Az indiai hadsereg a konfliktust követő két hónapon belül a hivatalos számítások szerint a konfliktust követően az indiai oldalon lévő állások többségét visszafoglalta, a behatolt terület becslések szerint 75-80%-a és szinte az összes magaslat visszakerült indiai kézbe, míg Pakisztán elvesztette az ellenőrzést a kargili terület felett. A katonai konfliktus nagymértékű elmérgesedésétől tartva a nemzetközi közösség, élén az Egyesült Államokkal, fokozta a diplomáciai nyomást Pakisztánra, hogy vonja ki erőit a megmaradt indiai területekről. A pakisztáni áldozatok száma a háborúban 400 körül volt, míg az indiai áldozatok száma a konfliktus során több mint 500 katona volt.
A konfliktus hivatalosan július 26-án ért véget, amikor India visszaszerezte korábbi uralmát Kargilban.
A kargili háború az egyik legfrissebb példa a hegyvidéki terepen folytatott magaslati hadviselésre.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a kargili háború?
V: A kargili háború az indiai fegyveres erők és a pakisztáni hadsereg közötti konfliktus volt.
K: Milyen ezredek vettek részt a háborúban?
V: A kargili háborúban részt vevő pakisztáni ezredek közé tartozott az Északi Könnyűgyalogság, a Sind ezred, az Azad Kasmír ezred, a Baloch ezred, a Különleges Szolgálati Csoport csapatai és a Tüzérezred.
K: Pakisztán tüzérségi támogatást használt a háború során?
V: Igen, a pakisztáni hadsereg tüzérségi támogatást használt a Pakisztán által megszállt Kasmírból.
K: Ki nyerte a háborút?
V: A kargili háborúból India került ki győztesen.
K: Pakisztán begyűjtötte a holttesteket a háború után?
V: Nem, Pakisztán és hadserege nem volt hajlandó a háború után begyűjteni a holttesteket.
K: Mi történt az összes elfoglalt állással a LOC-on?
V: A kargili háború befejezését követően India visszaszerezte az ellenőrzést a LOC-on átívelő összes elfoglalt állás felett.
