Intelligencia
Az intelligencia bizonyos szellemi képességekre utal. Nincs általános egyetértés abban, hogy mely mentális képességek számítanak intelligensnek vagy az intelligencia részének. A fogalom egy latin szóból származik: intelligo, ami azt jelenti, hogy választani a különböző lehetőségek közül. Az intelligencia egy része lehetővé teszi, hogy az emberek problémákat oldjanak meg. Ezek a problémák lehetnek könnyen megoldhatóak. Lehetnek nehezen megoldhatóak is, és elvont gondolkodást igényelnek. Egyesek szerint az intelligencia az elme tulajdonsága vagy jellemzője. Mások szerint egyszerűen az agy, különösen az agykéreg működése.
Ha egy problémára választ találunk, azt megjegyezhetjük. Így a probléma gyorsabban megoldódik, ha újra felmerül. Ezt nevezik tanulásnak.
A nézetek nem egyeznek abban, hogy mi befolyásolja jobban az intelligenciát, a genetika vagy a környezet. Az intelligens viselkedés is valószínűleg akkor tanulható meg, amikor egy szervezet (élőlény) eléggé reagál egy ingerre.
A tudósok úgy vélik, hogy az intelligencia mérhető vagy tesztelhető. Az intelligenciatesztek egyik fajtája a sok probléma megoldása lenne nagyon rövid idő alatt. A legtöbb probléma a dolgok meglátásával kapcsolatos, vagy azzal, hogy megmondjuk, hogyan néz ki egy elforgatott alakzat. Némelyik a matematikához is kapcsolódik: például megmondani, hogy egy sorban melyik szám következik. Más tesztek a szavakkal vagy a nyelv megértésével kapcsolatosak. Miután egy ilyen tesztet elvégeztek egy személyen, kiszámítanak egy számot, amely megközelítőleg megadja az intelligenciahányados (IQ) értékét.
Az emberek évezredek óta gondolkodnak az intelligencia természetéről. Ez a kép Robert Fludd 1617 és 1621 között megjelent művéből származik.
Intelligens gépek
A számítástechnikai mérnökök olyan gépeket próbálnak építeni, amelyek úgy viselkednek, mintha intelligensek lennének. Ez a számítástechnikához kapcsolódik, és mesterséges intelligenciának (ember alkotta "intelligencia") nevezik. A mesterséges intelligencia logikát használ, és gyakran kombinálja azt a gépi tanulással. Ez azt jelenti, hogy az élő szervezetekhez hasonlóan a gépet is be kell tanítani egy probléma megoldására. A betanítás után gyorsabban megoldja a problémát.
Az intelligencia az állatokban és a növényekben
Az intelligencia nem korlátozódik az emberekre. Sok állat is az intelligencia jeleit mutatja: Az állatoknak is meg kell oldaniuk problémákat, és hasznos számukra, ha emlékeznek arra, hogyan oldottak meg egy problémát. Sok állat használ eszközöket a problémák megoldására. Ezek közé az állatok közé tartoznak a majmok, a kutyák, a delfinek, az elefántok, a patkányok és egerek, valamint néhány madár. Ezek az állatok mind gerincesek, de az eszközhasználat nem korlátozódik rájuk: Még a fejlábúak és az ízeltlábúak is mutatják az intelligencia jeleit. Ahhoz, hogy a különböző fajok viselkedését össze lehessen hasonlítani, a tudósoknak át kell alakítaniuk az intelligencia fogalmát.
Azzal érveltek, hogy a növényeket is az intelligensek közé kell sorolni: Képesek érzékelni és modellezni a külső és belső környezetet, és ennek megfelelően beállítani morfológiájukat, fiziológiájukat és fenotípusukat az önfenntartás és a szaporodás biztosítása érdekében. Az ellenérv az, hogy az intelligenciát általában úgy értelmezik, hogy az magában foglalja a tartós emlékek létrehozását és használatát.
Ezzel szemben állnak azok a számítások, amelyek csak egyszer fordulnak elő, és nem járnak tanulással. Ha ezt elfogadjuk a definíció részeként, akkor ez magában foglalja a "gépi tanulásra" képes robotok mesterséges intelligenciáját, de kizárja azokat a tisztán autonóm érzékszervi reakciókat, amelyek számos növénynél megfigyelhetők. A növények azonban nem korlátozódnak az automatizált érzékszervi-motoros reakciókra, képesek megkülönböztetni a pozitív és negatív tapasztalatokat, és képesek "tanulni" (emlékeket rögzíteni) a múltbeli tapasztalataikból. Képesek továbbá kommunikációra, körülményeik pontos kiszámítására, kifinomult költség-haszon elemzésre és szigorúan ellenőrzött intézkedések megtételére a különféle környezeti stresszorok mérséklése és ellenőrzése érdekében.
A közönséges csimpánz tud szerszámokat használni. Ez a csimpánz egy botot használ, hogy élelemhez jusson.
Kapcsolódó oldalak
- Katonai hírszerzés
Kérdések és válaszok
K: Mi az intelligencia?
V: Az intelligencia bizonyos mentális képességekre utal, mint például a problémamegoldás és a megoldások megjegyzése. Gyakran úgy gondolnak rá, mint az elme tulajdonságára vagy jellemzőjére, de az agy, különösen az agykéreg működésének is tekinthető.
K: Honnan ered az intelligencia fogalma?
V: Az intelligencia fogalma egy latin szóból - intelligo - származik, amelynek jelentése "választani a különböző lehetőségek között".
K: Hogyan mérhető az intelligencia?
V: Az intelligencia mérhető olyan tesztekkel, amelyek során rövid idő alatt sok problémát kell megoldani. Ezek a tesztek kiterjedhetnek a látásra, egy elforgatott alakzat megmondására, a matematikára vagy a nyelv megértésére. Egy ilyen teszt elvégzése után kiszámítják az intelligenciahányados (IQ) hozzávetőleges értékét.
K: Az intelligens viselkedés tanult vagy veleszületett?
V: Nincsenek egyetértés abban, hogy az intelligens viselkedés tanult-e, amikor egy szervezet eléggé reagál egy ingerre, vagy veleszületett, és a genetika és a környezet befolyásolja.
K: Milyen típusú feladatokat használnak az intelligenciatesztekben?
V: Az intelligenciatesztek jellemzően sok probléma megoldását tartalmazzák nagyon rövid idő alatt. Ezek a problémák közé tartozhat a dolgok meglátása, annak megmondása, hogy egy elforgatott alakzat hogyan nézne ki, a matematika vagy a nyelv megértése.
K: Mit jelent az IQ?
V: Az IQ az intelligenciahányados rövidítése, amely egy olyan intelligenciateszt elvégzése után adott közelítő érték, amely az egyén mentális képességeit és problémamegoldó készségét méri.
