Laetoli lábnyom
Laetoli egy tanzániai lelőhely, amely a pleisztocén korból származik. Híres a vulkáni hamuban megőrződött hominin lábnyomokról. A Laetoli lábnyomok lelőhelye az Olduvai-szurdoktól 45 km-re délre található. Louis és Mary Leakey régészek tárták fel 1978-ban. A "Laetoli lábnyomok" nagy figyelmet kaptak a nyilvánosságtól, mert meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak a pliocén homininok kétlábúságára.
A 3,6 millió évvel ezelőttre datáltak, ezek voltak a kétlábúság legrégebbi ismert bizonyítékai az emberfélék kétlábúságának. Mostanra már régebbi bizonyítékokat is találtak, mint például az Ardipithecus ramidus fosszíliák. A Laetoliban feltárt lábnyomok és csontvázszerkezet egyértelmű bizonyítéka volt annak, hogy a kétlábúság a megnagyobbodott agy előtt fejlődött ki a hominidáknál. Bár vitatott, de úgy vélik, hogy a lábnyomokat készítő három egyed az Australopithecus afarensis fajhoz tartozott. A lábnyomokkal együtt más hominin és állati csontvázmaradványok és acheulei leletek (kézi fejszék) is előkerültek.
Vita után úgy döntöttek, hogy az Australopithecus afarensis az a három hominin faj, amely a Laetoliban talált lábnyomokat készítette. Ez egy nőstény A. afrarensis hominin lábcsontvázának rekonstrukcióján alapul. A lábnyomok részletes elemzése során összehasonlították az emberi lábnyomokat és a kétlábú állatok, például a medvék és a főemlősök lábnyomát. Elemezték a járásmódot (lépésmintázat) és a lábszerkezetet. A lépéshossz, a lépéshossz, a lépésszélesség és a lábfej szöge azt mutatta, hogy az A. afarensis járása inkább ember-, mint majomszerű volt.
Az A. afarensis tehát egy kötelezően két lábon járó hominida. Agyának mérete nagyon hasonló volt a modern csimpánzokéhoz és gorillákéhoz. Tehát egy fontos szempontból olyan volt, mint a Homo nemzetség, mivel kétlábú volt. Ez azt jelenti, hogy nyílt erdőkben és szavannákon, nem pedig trópusi esőerdőkben való élethez alkalmazkodott. Másrészt viszont körülbelül akkora agya volt, mint egy majomnak. Ezt a helyzetet, amikor egy állat különböző tulajdonságai különböző sebességgel fejlődnek, mozaikos evolúciónak nevezzük.
a Laetoli fosszíliák lelőhelye Tanzánia északi részén
Művészi rekonstrukció egy Laetoliból származó hominida lábnyom fényképéről.
A washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeumban kiállított Laetoli lábnyomok öntvénye.
Lábnyomok Európában
Európa legrégebbi homininlábnyomai Nagy-Britanniában találhatók. Ezek körülbelül 800 000 évtől egymillió évig terjedő korúak. A kelet-angliai Happisburgh strandján találták őket.
A régészek szerint ezek "a legrégebbi ismert, Afrikán kívüli hominin lábnyomok, amelyek kb. 1 millió és 0,78 millió évvel ezelőttről származnak". A lelőhely a kora pleisztocén kori állat- és növényvilágot tartalmazó üledékek megőrzéséről ismert. 2005 óta tűzkőszerszámokat találtak. Ez azt jelenti, hogy az emberek legalább 350 000 évvel korábban szállták meg Észak-Európát, mint azt korábban gondolták.
Térkép, amely Happisburgh helyzetét mutatja a korai pleisztocénben, körülbelül 800 000 évvel ezelőtt.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a latin?
V: Laetoli egy pleisztocén kori lelőhely Tanzániában. Híres a vulkáni hamuban megőrződött hominin lábnyomokról.
K: Hol található a Laetoli lábnyomok helye?
V: A Laetol lábnyomok lelőhelye az Olduva-szurdoktól 45 km-re délre található.
K: Ki ásta ki a Laetol lábnyomokat?
V: A Laetoli lábnyomokat Louis és Mary Leakey régészek tárták fel 1978-ban.
K: Miért keltették fel a közvélemény figyelmét a "Laetol lábnyomok"?
V: A Laetol lábnyomok nagy figyelmet keltettek, mert meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak a pliocén homininok kétlábúságára. Ezek 3,6 millió évvel ezelőttre nyúlnak vissza, és a hominin kétlábúság legrégebbi ismert bizonyítékai ebből az időből.
K: Melyik fajról feltételezik, hogy ezeket a lábnyomokat a Laetolban hagyta?
V: A vita után arra a következtetésre jutottak, hogy a Laetol lábnyomokat készítő három hominin közül az Australopithecus afarensis az a faj, amelyik a Laetol lábnyomokat készítette. Ez a lábnyomok részletes elemzésén alapult, amely összehasonlította az embereket és a kétlábú állatokat, például a medvéket és a főemlősöket, valamint a helyszínen talált lábak csontvázmaradványainak rekonstrukcióján.
K: Miben különbözik az A. afarensis a Homótól?
V: Az A. afarensis agymérete nagyon hasonló volt a modern csimpánzokéhoz és gorillákéhoz, de a kötelező kétlábúság miatt alkalmazkodott a nyílt erdőkben és szavannákon való élethez, ellentétben a Homo-val, amelynek nagyobb agya volt, mielőtt kétlábúvá vált.....
K. Milyen jelenség magyarázza, hogy a különböző tulajdonságok miért fejlődnek különböző sebességgel az állatok között?
V: Ezt a helyzetet, amikor a különböző tulajdonságok különböző sebességgel fejlődnek az állatok között, mozaikos evolúciónak nevezzük.
