Kalibangan: Indus-völgyi őskori lelőhely, a világ legrégebbi szántófölde
Kalibangan: Indus-völgyi őskori lelőhely Rajasthanban — egyedülálló tűzoltárak, kétféle temetkezés és a világ legrégebbi ismert szántófölde; történelem és régészet.
Kalibangān egy őskori lelőhely a 29°28′N 74°08′E / 29.47°N 74.13°E / 29.47; 74.13 ponton, Rajasthanban. A Ghaggar (Ghaggar-Hakra folyó) bal vagy déli partján található Indiában. Egy háromszög alakú földdarabon fekszik a Drishadvati és a Sarasvathi folyók összefolyásánál. A helyszínen végzett ásatásokról szóló jelentést 2003-ban, 34 évvel az ásatások befejezése után tette közzé az Archaeological Survey of India. A jelentés szerint Kalibangan az Indus-völgy egyik jelentős tartományi fővárosa volt. A Kalibanganban talált felfedezések között egyedülálló tűzoltárok és a világ legkorábbi ismert szántóföldje is szerepel. Kétféle temetkezésről is van bizonyíték, nevezetesen a kör alakú és a téglalap alakú sírokról.
Elhelyezkedés és korszak
Kalibangan Rajasthan északi részén, a mai Hanumangarh környékén található. A lelőhely az Indus-völgyi civilizáció (más néven Harappai civilizáció) keretébe illeszkedik, és mind a korai, mind a virágzó (mature) Harappai fázis nyomait mutatja. A leletek alapján a település komoly szerepet játszott a régió mezőgazdasági és kézműves termelésében.
Ásatások és kutatás
A helyszínt a 20. század közepén tárták fel, és az ásatások során részletesen feltárták a település szerkezetét. Az Archaeological Survey of India később összegző jelentést tett közzé (2003), amely a korábbi feltárások adatait rendszerezte és elemezte. A Kalibanganról szóló munkák fontos forrást jelentenek az Indus-völgyi társadalom, mezőgazdaság és településrendezés tanulmányozásához.
Településszerkezet és építészet
- Erődített akropolisz és alsó város: Kalibanganban megfigyelhetők a többi Indus-völgyi telephez hasonló elemek, így egy emelt, erődített mag (citadel) és az alatta fekvő lakónegyed.
- Várostervezés: sűrűn elrendezett vályogtéglás házak, utcahálózat és gazdasági épületek nyomai – ez a rendezett településszerkezet a regionális szerveződés és a kézművesség jelenlétét jelzi.
- Közösségi és rituális építmények: rituális célú építmények és nehezen értelmezhető altárak is előkerültek, amelyek közül a leghíresebbek az ún. tűzoltárok (valószínűleg rituális tűzoltárok vagy oltárok) – ezek különleges szerepet jelezhetnek a helyi vallási gyakorlatokban.
A világ legrégebbi ismert szántóföldje
Kalibangan egyik legfontosabb és legismertebb lelete a feltárt szántóföld, amelyen jól láthatók a korabeli ekefurrowszerű vonalak és barázdák. Ezt a leletet sok kutató a világ legkorábbi, közvetlen bizonyítékát adó művelt földjének tartja, amely arra utal, hogy a helyi közösség szervezett mezőgazdasági módszereket alkalmazott, és rendszeresen művelte a talajt.
A talajmintákból és szerves maradványokból arra következtetnek, hogy a helyi gazdálkodás gabonaféléken (pl. búza, árpa), hüvelyeseken és helyi magvakon alapult. A szántóföld és az öntözési lehetőségek megléte hozzájárulhatott Kalibangan népességének növekedéséhez és gazdasági jelentőségéhez.
Temetkezési szokások és anyagi kultúra
Kalibanganban két fő temetkezési típust azonosítottak: kör alakú (urnaszerű) és téglalap alakú sírok. A sírokban talált mellékletek — edények, kisebb használati tárgyak, ékszerek — betekintést adnak a társadalmi különbségekbe és a mindennapi élet tárgyaiba.
A telepen előkerülő anyagi kultúra elemei közé tartoznak a kerámia edények (festett és egyszerűbb típusok), terrakotta figurák, gyöngyök, fémeszközök és különböző kézműves termékek. Ezek a leletek arra utalnak, hogy Kalibangan része volt a szélesebb régió kereskedelmi és kézműves hálózatának.
Klímaváltozás, folyórendszer és a település hanyatlása
A Ghaggar–Hakra (amelyet egyes kutatók a mítikus Sarasvatī folyóval azonosítanak) időszakos jellegű volt, és a későbbi éghajlati és hidrológiai változások hatással lehettek a régió településeire. Sok kutató véli úgy, hogy a folyórendszer elapadása, a vízellátás csökkenése és a környezeti változások hozzájárultak a Kalibangan és más környékbeli városok hanyatlásához a késő harappai szakaszban.
Jelentőség és örökség
Kalibangan fontos forrás az Indus-völgyi civilizáció megértéséhez, különösen a mezőgazdaság, településtervezés és rituális gyakorlatok vizsgálatában. A feltárt szántóföld és a különleges rituális építmények miatt a lelőhely nemcsak régészeti, hanem kulturális és történeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű.
Állapot és látogatás
A lelőhely állapota részben a természetes eróziónak és az emberi hatásoknak köszönhetően változó. A helyi és nemzeti hatóságok; kutatóintézetek igyekeznek a megőrzés és dokumentálás érdekében intézkedni. Turisták számára a lelőhely látogatása lehetőséget ad az Indus-völgyi civilizáció ritka és értékes emlékeinek közvetlen megismerésére; a látogatás előzetes információgyűjtést és tájékozódást igényelhet a megőrzési korlátozások miatt.
Kérdések és válaszok
K: Hol található Kalibangan?
V: Kalibangan az indiai Rádzsasztánban található, a Ghaggar folyó bal vagy déli partján.
K: Mi a jelentősége Kalibangannak?
V: Kalibangan az Indus-völgy egyik fontos tartományi fővárosa volt, és a régészeti ásatások során egyedülálló tűzoltárokat és a világ legkorábbi ismert szántóföldjét tárták fel.
K: Mikor fejeződtek be a kalibangani ásatások?
V: A kalibangani ásatásokat 34 évvel azelőtt fejezték be, hogy az Indiai Régészeti Szemle 2003-ban jelentést tett közzé.
K: Milyen típusú temetkezéseket találtak Kalibanganban?
V: Kalibanganban kör alakú és négyszögletes sírokat találtak.
K: Milyen folyók futnak össze Kalibangannál?
V: A Drishadvati és a Sarasvathi folyók Kalibangannál futnak össze.
K: Ki végezte el az ásatásokat Kalibanganban?
V: Az Indiai Régészeti Szolgálat végzett ásatásokat Kalibanganban.
K: Milyen egyedülálló felfedezéseket tettek Kalibanganban?
V: A Kalibanganban talált egyedülálló felfedezések közé tartoznak a tűzoltárok és a világ legkorábbi ismert szántóföldje.
Keres