Kémiai elem
A kémiai elem olyan anyag, amely csak egyféle atomot tartalmaz. Ha egy anyag egynél több atomtípust tartalmaz, akkor vegyületről van szó. Egy elem lehet szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú. Az ilyen elem legkisebb részecskéje egy atom. Az atomok protonokból, neutronokból és elektronokból állnak.
Minden elem csak egyfajta atomot tartalmaz. Az atomban lévő protonok számát atomszámnak nevezzük. Például minden atom, amelynek 6 protonja van, a szén kémiai elemhez tartozik, és minden atom, amelynek 92 protonja van, az urán elemhez.
Az atommagban lévő protonok száma okozza az elektromos töltést. Ez határozza meg az elektronok számát normál (egyesített) állapotában. Az elektronok atomi pályáikon meghatározzák az atom különböző kémiai tulajdonságait.
Az elemek minden anyagtípus alapvető építőkövei. Ha egymással kombinálódnak, molekulákat alkothatnak.
A modern kémia 118 különböző kémiai elemet ismer. Ezek közül 92 megtalálható a természetben, a többit csak laboratóriumokban lehet előállítani. Az emberi test 26 elemből áll. Az utolsó természetes elem, amelyet 1789-ben fedeztek fel, az urán volt. Az első ember által előállított elem a technécium volt 1937-ben.
A kémiai elemek általában a periódusos rendszerben vannak elrendezve. Az elemek helye a táblázatban elárulja, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a többi elemhez képest.
A kén elem kristályos szerkezetű
A bróm egyike annak a két elemnek, amely 25 °C-on folyékony. A másik a higany
Kémiai jelek
A kémiai elemek egyedi kémiai szimbólumot is kapnak. A kémiai szimbólumokat az egész világon használják. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszélnek, nem lehet félreértés a szimbólum jelentésével kapcsolatban. Az elemek kémiai szimbólumai az angol vagy latin nevükből származnak. Például a szén kémiai jele "C", a nátriumé pedig "Na", a latin natrium után. A volfrámot a német neve, a wolfram után "W"-nek nevezik. Az "Au" az arany szimbóluma, és az arany latin szavából, az aurumból származik. Egy másik szimbólum, amely a latinból származik, az "Ag". Ez az ezüst elem, és a latin argentum szóból származik. Az ólom szimbóluma, a "Pb" a latin plumbumból származik, és az angol plumber szó is ebből ered, mivel a csöveket régen ólomból készítették. Néhány újabban felfedezett elemet híres emberekről neveztek el, mint például az einsteiniumot, amelyet Albert Einsteinről neveztek el.
Összetételek
Az elemek egyesülhetnek (reakcióba léphetnek) tiszta vegyületek (például víz, sók, oxidok és szerves vegyületek) képződése érdekében. Sok esetben ezek a vegyületek meghatározott összetételűek, saját szerkezettel és tulajdonságokkal rendelkeznek. A vegyület tulajdonságai nagymértékben eltérhetnek azoktól az elemektől, amelyekből készült. A nátrium egy fém, amely vízbe téve ég, a klór pedig mérgező gáz. Amikor reakcióba lépnek egymással, nátrium-kloridot (só) hoznak létre, amely ártalmatlan és ehető.
Keverékek
Egyes elemek tetszőleges arányban keverednek egymással, és új struktúrákat alkotnak. Az ilyen új szerkezetek nem vegyületek. Ezeket keverékeknek vagy - ha az elemek fémek - ötvözeteknek nevezzük.
Izotópok
A természetben a legtöbb elem különböző számú neutronokkal rendelkező atomokból áll. Az izotóp egy elem egy bizonyos számú neutronnal rendelkező formája. Például a szénnek két stabil, a természetben előforduló izotópja van: a szén-12 (6 neutron) és a szén-13 (7 neutron). A szén-14 (8 neutron) a szén természetben előforduló radioaktív izotópja. Az Ununoctium kivételével minden elemnek legalább két izotópja ismert.
Osztályozás
Az elemeket fizikai állapotok alapján lehet osztályozni. Szobahőmérsékleten és nyomáson a legtöbb elem szilárd, csak 11 gáz és 2 folyadék.
Az elemeket fémekre és nem fémekre is lehet osztani. Sokkal több fém van, mint nem fém.
Néhány elem tulajdonságai azonban a fémek és a nem fémek tulajdonságai között helyezkednek el. Ezeket az elemeket félmetáloknak (vagy metalloidoknak) nevezik.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a kémiai elem?
V: A kémiai elem olyan anyag, amely csak egyféle atomból áll.
K: Miből állnak az atomok?
V: Az atomok protonokból, neutronokból és elektronokból állnak.
K: Mi határozza meg a protonok számát egy atomban?
V: Az atomban lévő protonok számát atomszámnak nevezzük.
K: Hány különböző elemet ismer a modern kémia?
V: A modern kémia 118 különböző kémiai elemet ismer.
K: Hány természetes elem található a természetben?
V: A természetben 92 elem található meg.
K: Mikor fedezték fel az utolsó természetes elemet?
V: Az utolsó természetes elemet az urániumot fedezték fel 1789-ben.
K: Hogyan segít a periódusos rendszer az elemek közötti tulajdonságok megértésében?
V: Az elemek helye a táblázatban elárulja, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a többi elemhez képest.
