Rákok
A rákfélék az ízeltlábúak egy alfaja, amelynek 67 000 leírt faját tartják számon. Az Arthropoda törzsbe tartoznak. A rákfélék közé tartoznak a rákok, homárok, rákok, garnélák, krillek és pajorok. A rovarok rokonai. Ha az ízeltlábúakat törzsfelettinek tekintjük, akkor a rovarok és a rákfélék törzsek lennének. (lásd Az állati törzsek listája). A csoportnak kiterjedt, a kambriumig visszanyúló fosszilis emlékei vannak.
A legtöbb rákféle vízi, többnyire tengeri állat. Néhányuk tartósan a szárazföldre költözött. A szárazföldön élő rákfélék közé tartoznak egyes rákok és a fahalászok. A rákfélék mérete a 0,1 mm hosszú parazitától a japán pókrákig terjed, amelynek lábainak fesztávolsága akár 4,3 m (14 láb) is lehet, tömege pedig 20 kg (44 font). Az észak-atlanti homár több mint 40 fontot is nyomhat.
A legtöbb rákféle mozgékony, de néhányuk a lárvastádium után helyhez kötötté válik. A rákok a tengerparton a sziklákhoz tapadnak. Egyesek élősködnek, mint a haltetvek és a nyelvférgek. A rákok általában külön neműek, de néhányuk hermafrodita (hím és nőstény is lehet). Petéikből végül lárvák kelnek ki.
A rákfélék az Arthropoda törzsbe tartozó altörzs, így a többi ízeltlábúhoz hasonlóan kemény külső vázzal, egy sor ízületi függelékkel és szegmentált testtel rendelkeznek. A rákféléknek három fő testrésze van. Ezek elölről hátrafelé: fej, mellkas és has. Általában két pár csápjuk, két szemük van. A szájban két állkapocs van. A legtöbbjük kopoltyúval lélegzik, bár egyes szárazföldi rákok tüdeje fejlett. A homároknak és rákoknak kemény külső csontvázuk (exoskeleton) van, és általában jól megőrződnek kövületként. Felnőttként, ahogy nő a méretük, úgy vedlik a páncéljuk.
A legtöbb rákféle a patakok, folyók és az óceánok fenekén kúszik, és néha a szárazföldön is felbukkan. Mivel a víz alatt a talaj mentén mozognak, ezért benthikus élőlényeknek nevezik őket. Bár a homárok és a garnélarákok tudnak egy kicsit úszni, általában annak a víztestnek a fenekén járnak, amelyben élnek.
Több mint 10 millió tonna rákfélét állítanak elő halászattal vagy tenyésztéssel emberi fogyasztásra, ennek nagy részét a garnélarák és a garnélarák teszi ki. A krilleket és a rákokat kevésbé halászják, de ezek lehetnek a legnagyobb biomasszával rendelkező állatok a bolygón, és a tápláléklánc létfontosságú részét képezik.
Növekedés és fejlődés
Minden ízeltlábúnak le kell cserélnie a csontvázát egy újra, hogy növekedni tudjon. Ez vonatkozik a rákfélék alfajaira is. Ők a csontvázukat vedléssel cserélik le. A vedlést a testükben lévő hormonok irányítják. Ezután új külső csontváz választódik ki a régi helyett. Amíg az új csontvázuk megkeményedésére várnak, ez veszélyes lehet, mivel nagyobb ragadozók támadhatják meg őket, és nem tudják megvédeni magukat. A legtöbb rákféle a kikelés és a felnőttkor között többször is vedlik. A legtöbb esetben a növekedés és fejlődés metamorfózissal jár. A metamorfózis a fizikai formájuk drámai megváltozását jelenti.
Garnélarák nauplius lárva
Ehető garnélarák
Amerikai homár
Larvae
A rákféléknek számos lárvaformája van. A legkorábbi és legjellemzőbb a nauplius. A legtöbb csoportban vannak további lárvastádiumok, köztük a zoea (pl. zoeæ vagy zoeas). Ezt a nevet akkor kapta, amikor a természettudósok úgy vélték, hogy külön faj. A nauplius stádiumot követi, és gyakran tüskék vannak a páncélján. Ezek segíthetik ezeket a kis élőlényeket az irányított úszás fenntartásában. Sok tízlábúaknál, gyorsabb fejlődésük miatt, a zoea az első lárvastádium. Egyes esetekben a zoea-stádiumot a mysis-stádium, más esetekben pedig a megalopa-stádium követi, az adott rákfélék csoportjától függően.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a rákfélék (Crustacea)?
V: A Crustacea az ízeltlábúak egy alfaja, amely 67 000 leírt fajjal rendelkezik. Az Arthropoda törzsbe tartoznak, és ide tartoznak a rákok, homárok, rákok, rákok, garnélarákok, krillek és pajorok.
K: Hány faj tartozik a rákfélékhez?
V: A rákféléknek 67 000 leírt faja van.
K: Minden rákféle víziállat?
V: A legtöbb rákféle vízi és többnyire tengeri, de néhányuk tartósan a szárazföldre költözött, köztük egyes rákok és harkályok.
K: Milyen testrészei vannak a legtöbb rákfélének?
V: A legtöbb rákfélének három fő testrésze van: a fej, a mellkas és a has. Két pár csápjuk és két szemük is van, a szájuk pedig két állkapoccsal rendelkezik.
K: Hogyan lélegzik a legtöbb rákféle?
V: A legtöbb rákféle kopoltyúval lélegzik, bár néhány szárazföldi ráknak fejlett tüdeje van.
K: Minden kifejlett rákfélének nyúzódik a páncélja, ahogy nő a mérete?
V: Igen, a legtöbb kifejlett rákféle a méretnövekedés során vedlik a páncélját.
K: Mekkora állati biomasszát alkotnak a Krill és a Copepodák a Földön? V: A krillek és a Copepodák alkotják a legnagyobb állati biomasszát a bolygón, és a tápláléklánc létfontosságú részét képezik.
