Szovjet megszállási övezet
A szovjet megszállási övezet (németül: Sowjetische Besatzungszone (SBZ) vagy Ostzone oroszul: Советская зона Германии, Sovetskaya zona Germanii, "Németország szovjet zónája") a Szovjetunió által 1945-től, a második világháború végén megszállt keletnémet terület volt. Ez lett Kelet-Németország.
Az amerikai erők először elfoglalták a terület egy részét. Az amerikaiak 1945 júliusában vonultak vissza az elfogadott megszállási övezet határaira.
A németországi szovjet katonai közigazgatás (német rövidítéssel: SMAD) négy politikai párt megalakulását engedélyezte, de mindegyiknek az "összpárti bizottságban" (a "Nemzeti Frontban") kellett működnie.
A Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Németországi Kommunista Párt egyesült a Németországi Szocialista Egységpártban (amely Kelet-Németország kormánypártja lett). Végül a SED más pártokat hozott létre, hogy gyengítse a Kereszténydemokrata Uniót és a Németországi Liberális Demokrata Pártot.
Sztálin eredetileg egész Németországot szovjetizálni akarta, de amikor a Nyugat ellenállt ennek az elképzelésnek, megpróbált egy egységes Németországért dolgozni, amely semleges lenne, de amikor a Nyugat ismét nemet mondott, úgy döntött, hogy a szovjet megszállási övezetből egy új országot épít. Ez lett Kelet-Németország
A szovjet megszállási övezet Poroszország középső részeire terjedt ki. Miután Poroszországot a szövetséges hatalmak 1947-ben feloszlatták, a területet felosztották Brandenburg, Mecklenburg, Szászország, Szász-Anhalt és Türingia német tartományok között.
1949. október 8-án a szovjet övezet Odera-Neisse vonaltól nyugatra eső része Német Demokratikus Köztársasággá vált, amelyet általában egyszerűen Kelet-Németországnak neveznek. 1952-ben a tartományokat feloszlatták, és 14 körzetre, valamint Kelet-Berlinre változtatták. Kelet-Berlin az új Kelet-Németország részeként kezelték, de technikailag a szövetségesek által ellenőrzött Berlin város része volt.
Kapcsolódó oldalak
- Kelet-Németország
- Szövetséges megszállási övezetek Németországban
- Amerikai megszállási övezet
- Brit megszállási övezet
| · v · t · e
| ||
| Amerikai zóna | Bajorország - Bréma - Hessen (Nagy-Hessen) - Württemberg-Baden |
|
| Alsó-Szászország - Hamburg - Észak-Rajna-Vesztfália - Schleswig-Holstein | ||
| Francia zóna | Baden - Rajna-vidék-Pfalz - (Saar) - Württemberg-Hohenzollern | |
| Szovjet zóna | Brandenburg - Mecklenburg-Elő-Pomeránia - Szászország - Szász-Anhalt - Türingia | |
| Berlin (1949-90) |
| |
.svg.png){kind=small}
.svg.png){kind=small}
.svg.png){kind=small}
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a szovjet megszállási övezet?
V: A szovjet megszállási övezet a Szovjetunió által 1945-től, a második világháború végén megszállt kelet-németországi terület volt. Ez lett Kelet-Németország.
K: Ki akarta eredetileg egész Németországot szovjetizálni?
V: Sztálin eredetileg egész Németországot szovjetizálni akarta.
K: Mivel próbálkozott Sztálin, amikor a Nyugat ellenállt az elképzelésének?
V: Amikor a Nyugat ellenállt Sztálin elképzelésének, megpróbált egy egységes Németországért dolgozni, amely semleges lenne.
K: Mi történt, amikor a Nyugat ismét nemet mondott?
V: Amikor a Nyugat ismét nemet mondott, Sztálin úgy döntött, hogy a szovjet megszállási övezeten kívül egy új országot épít. Ez lett Kelet-Németország.
K: Milyen területek tartoztak ehhez a zónához?
V: A szovjet megszállási zóna magában foglalta Poroszország középső részeit, és miután Poroszországot 1947-ben a szövetséges hatalmak feloszlatták, felosztották olyan német tartományok között, mint Brandenburg, Mecklenburg, Szászország, Szász-Anhalt és Türingia.
K: Mikor vált Kelet-Berlin Kelet-Németország részévé?
V: 1949. október 8-án Kelet-Berlin Kelet-Németország része lett, de technikailag továbbra is a szövetségesek által ellenőrzött Berlin város része maradt.
K: Hány kerület volt 1952-ben?
V: 1952-ben 14 kerület és Kelet-Berlin volt a korábbi Kelet-Németországban.
