Tánczene
A tánczene olyan zene, amelyet táncra készítenek. Tágabb értelemben rengeteg zene hangzik tánczenének, még akkor is, ha nem táncra komponálták. A tánczene története hasonló a tánc és a zene történetéhez is.
A tánczene volt valószínűleg az első fajta zene, ami létezett. Több ezer évvel ezelőtt az emberek felfedezhették, hogy milyen örömöt okozhat az, ha pálcikák ritmusos ütögetésével hangokat adnak ki. Valószínűleg közben táncoltak is.
Tudjuk, hogy az ókori görögök zenére táncoltak, bár nem sokat tudunk arról, hogy milyen volt ez a zene.
A sötét középkorban (a középkor előtt) a tánc nagyon népszerű volt. A keresztény egyház úgy gondolta, hogy a tánc rossz, mert mindig az ördöggel hozható kapcsolatba. Ezért gondolták az egyházi emberek, hogy a hangszerek rosszak, mert a hangszereket tánchoz használták.
A legkorábbi nyugati tánczene, amelyet ismerünk, néhány középkori tánc, például a caroles és az Estampie. A zeneszerzők a zenéjüket kottatartókra kezdték írni. A tánczenének szabályos ritmusúnak kellett lennie, hogy a táncosok ütemben tudjanak táncolni. Ezért találták fel a taktvonalakat. A zenét ütemekre osztották, és minden ütemben meghatározott számú ütemet határoztak meg. Ez különbözött az egyházi zenétől, amely a plainchanton alapult, amely nagyon szabadon énekelhető volt.
A barokk korban sok zeneszerző kezdett el olyan zeneműveket írni, amelyek táncritmusokra épültek. Olyan zeneszerzők, mint Johann Sebastian Bach, szviteket írtak, amelyek tánctételek gyűjteményei voltak. A szvitben szereplő legnépszerűbb táncok a következők voltak: allemande, courante, sarabande, menüett és gigue. Még ha nem is írtak tánctételeket, a barokk zene nagy része táncritmusokra épül, például: Bach Máté-passiójának nagy nyitókórusa a sicilienne ritmusára épül.
A klasszikus zenei korszakban a zeneszerzők sok szimfóniát és vonósnégyest írtak. Ezeknek négy tételük volt. A harmadik általában egy menüett volt, bár nem táncra való. Az olyan zeneszerzők, mint Mozart és Schubert, szintén sok olyan zenét írtak, amely táncra vagy könnyűzenére készült. Ez volt a kor népszerű zenéje.
A romantika korában a keringő vált népszerűvé. Sok keringőt táncra írtak, de más zeneszerzők egyszerűen csak "keringőnek" nevezett zenét (különösen zongoramuzsikát) írtak. Chopin többféle tánc után elnevezett zongoradarabokat írt: keringő, polonéz, mazurka stb. A balett nagyon népszerűvé vált. Az operákban, különösen a francia operákban sok tánczene szerepelt.
A 20. században a "tánczenét" gyakran úgy gondolták, hogy az a tánczenekarok által játszott zenét jelenti. Ez a fajta zene az 1960-as években alakult át rock and rollá. Napjainkban a népszerű tánczene széles skálája létezik, beleértve a hip-hopot is. A spanyol vagy latin-amerikai táncok, mint a szamba, a tangó és a cha cha cha világszerte népszerűek. A 20. század vége felé kialakult a tánczene egy formája, az elektronikus tánczene (EDM). Ez olyan elektronikus zene, amelyet kifejezetten táncolható módon készítenek, általában éjszakai klubok, diszkók vagy partik keretein belül. Az EDM műfajai közé tartozik többek között a post-disco, a techno, a house és a trance.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a tánczene?
V: A tánczene olyan zene, amely táncolásra készült. Bármilyen olyan zenére is utalhat, amelynek szabályos ritmusa van, és táncra ösztönöz.
K: Milyen régre nyúlik vissza a tánczene története?
V: A tánczene története több ezer évre nyúlik vissza, mivel az emberek valószínűleg már az idők kezdete óta ritmusos hangokat adnak ki és táncolnak. Tudjuk, hogy az ókori görögök valamilyen zenére táncoltak, bár nem sokat tudunk arról, hogy ez milyen volt.
K: Mit gondolt a keresztény egyház a táncról?
V: A keresztény egyház úgy gondolta, hogy a tánc rossz, mert mindig az ördöggel hozták kapcsolatba, ezért úgy gondolták, hogy a hangszerek is rosszak, mert táncra használták őket.
K: Milyen példák vannak a korai nyugati tánczenére?
V: A korai nyugati tánczene néhány példája a középkor előtti sötét középkorból származó caroles és Estampie.
K: Hogyan írták le a zeneszerzők a darabjaikat ebben az időszakban?
V: A zeneszerzők úgy írták le a darabjaikat, hogy egy kottára írták őket, ahol az ütemvonalak minden egyes darabot ütemekre osztottak, és minden ütemben meghatározott számú ütemet tartalmaztak. Ez különbözött az egyházi énekektől, amelyeknek nem volt meghatározott ritmusuk vagy szerkezetük.
K: Milyen táncok váltak népszerűvé a romantika korában?
V: A romantika korában a keringő nagyon népszerűvé vált, és sok zeneszerző írt keringő stílusú darabokat zongorára vagy más hangszerekre, valamint tényleges táncokat, amelyeket az emberek együtt táncoltak. Más népszerű táncok közé tartoztak a balett és a spanyol/latin-amerikai táncok, mint például a szamba, a tangó és a cha cha cha cha.
K: Mi az EDM (elektronikus tánczene)? V: Az elektronikus tánczene (EDM) olyan elektronikus zene, amelyet kifejezetten az éjszakai klubokban, diszkókban vagy bulikban táncolásra komponáltak. Az EDM műfajok közé tartozik többek között a post-disco, a techno, a house és a trance.
