Ütem (zene): jelentése, ütemjelzés, ütemvonal és ismétlések
Ismerd meg az ütem jelentését, ütemjelzés, ütemvonal és ismétlések használatát a kottában — egyszerű, gyakorlati magyarázat példákkal.
A zene leírásában egy ütem (angolul measure vagy bar) a dallam és ritmus időben mérhető, feltűnő egysége. Az ütem egy meghatározott számú ütésből (beat) áll, amelyek rendszerint szabályos pulzust alkotnak. Amikor például egy darabnál az 1–2–3–4 ismétlődő érzése uralkodik, azt mondjuk, hogy az adott rész ütemenként négy ütésből áll (például 4/4-es ütemben).
Ütemvonalak
Az ütemvonal (barline) egy függőleges vonal a kottában, amely elválasztja az egymást követő ütemeket. Alapfajtái:
- egyszeres ütemvonal – a normál elválasztás;
- dupla sáv (kettős ütemvonal) – két, egymás mellé rajzolt vonal, amely vizuálisan szakaszolja a kotta képét;
- záró (végsáv) – a dupla sávot gyakran úgy rajzolják, hogy az egyik vonal vastagabb legyen; ez jellemzően a darab végét vagy egy nagyobb szakasz lezárását jelzi (a gyakorlatban a véges sáv általában vékony vonal, majd vastag vonal sorrendben látható);
- rendszersáv – ha több szólamot, kottastaffot egyidejűleg osztanak fel, az ütemvonal a teljes rendszerre kiterjedhet.
Ismétlőjelek (ismétlések)
Ha a dupla vonal bal oldalán két pont van, ez az ismétlőjel (repeat sign), amely azt jelenti, hogy a játékosnak vissza kell térnie a darab elejére vagy az előző start repeat jelhez, és újra lejátszani az adott részt. Ha a zeneszerző csak egy bizonyos rész ismétlését kívánja, használható a "start repeat" jel is: ez dupla vonal két ponttal a jobb oldalon. Ha mindkét végén pontok vannak (jobb oldalon és bal oldalon), a két jel közötti rész ismétlődik.
Ütemjelzés (metrum)
Egy darab elején található az ütemjelzés, amely két számból áll (például 4/4, 3/4, 6/8). A felső szám megmutatja, hogy hány ütés van egy ütemben; az alsó szám pedig azt jelzi, hogy melyik hangérték kap egy ütést (például 4 = negyedhang, 8 = nyolcadhang). Példák:
- 4/4 – négy negyedütés/ütem (gyakran „közönséges idő” vagy „common time”);
- 3/4 – három negyedütés/ütem (gyakran keringő, waltz);
- 2/4 – két negyedütés/ütem (gyakori indulókban, marches);
- 6/8 – hat nyolcadütés/ütem, amelyet gyakran két nagyobb lüktetésre (1–2, 1–2) osztanak (ez a „komplex” vagy „összetett” metrum példája).
Az ütemjelzés határozza meg tehát az ütem hosszát és azt, hogy az előadó melyik hangértéket érezze alapütemként.
Hangsúlyok, karmesteri mozdulatok és felütés
Az ütem első ütemét általában erősebbnek érezzük — ezt nevezzük az ütem erős hangjának vagy downbeatjének. Amikor egy karmester vezényel, a keze (vagy a pálca) általában lefelé mozdul az ütem első ütésére, ezzel jelölve a legerősebb hangsúlyt; a mozdulat az ütem második vagy utolsó részén felfelé tér vissza, ami gyengébb hangsúlyként érződik. Az ütemen belüli hangsúlyozás határozza meg, hogy egy ütem „ütései” mennyire erősek vagy hangsúlyosak (például 4/4-ben tipikusan 1 erős, 3 kevésbé hangsúlyos).
Fontos fogalom még a felütés (anacrusis): amikor egy zenei frázis nem az erős ütésen kezdődik, hanem egy rövidebb előhanggal indul, ami az első teljes ütem elé „előugrik”. Emellett kötés (tie) alkalmazásával egy hangsor áthúzható az ütemvonalon, így a hang hossza több ütemet is átívelhet.
Történeti megjegyzés
A sávvonalak és az ütemrendszer fokozatos kialakulása a reneszánsz és barokk korokra nyúlik vissza; a modern értelemben vett szabályos ütemezés és a vizuális ütemvonalak használata a 17. század körül, mintegy 1600 óta terjedt el. Azóta a metrum és az ütemelrendezés a zenei kottázás alapvető részévé vált.
Összefoglalva: az ütem a zenei idő rendezett egysége, amelyet ütemjelek, ütemvonalak és ismétlőjelek segítségével jelölünk a kottában; az ütemjelzés határozza meg a lüktetést és a hangsúlyozás rendszerét.
2 ütem 4/4-es ütem, amely csak szünetekből áll (csend).
Egy sávos vonal
Dupla sávos vonalak
Végső sávvonalak
Ismétlődő jelek
Kérdések és válaszok
K: Mi az a zenei ütem vagy ütem a zenében?
V: A bár vagy ütem az írott zene kis szakaszokra való szervezése, ahol minden egyes ütem egy kis időt képvisel.
K: Hány ütem van általában egy ütemben?
V: A legtöbb zenének szabályos üteme (vagy lüktetése) van, és minden ütemben általában ugyanannyi ütés van.
K: Mit árul el az ütemek üteméről az ütemtábla?
V: Az ütemjel megmondja, hogy hány ütem van az egyes ütemekben, és hogy az egyes ütemek milyen hosszúak.
K: Mit jelent a dupla ütemvonal?
V: A dupla ütemvonal két, egymáshoz közel húzott együtemes vonal, amely vizuálisan szakaszokra osztja a zenét. Egy zenedarab végének jelzésére is használható.
K: Mit jelez a dupla ütemvonal két oldalán lévő két pont?
V: A dupla ütemvonal bal oldalán lévő két pont azt jelzi, hogy ez egy ismétlési jel, ami azt jelenti, hogy a játékosnak vissza kell mennie az elejére, és újra kell kezdenie. Ha a darabnak csak egy részét kell megismételni, a jobb oldalon lévő két pont azt jelzi, hogy ez egy "start repeat" jel.
K: Miért megy a karmester keze mindig lefelé minden ütem első ütemére?
V: Minden ütem első ütemét erősebbnek érzi, mint a többi ütemet, ezért a karmester mindig lefelé mozgatja a kezét erre az ütemre, jelezve, hogy ez az ütem erősebb, mint a többi.
K: Mikor kezdték el használni az ütemeket a zenében?
V: Az emberek körülbelül 1600 óta használnak ütemeket a zenében.
Keres