Cerebrospinális folyadék

Tartalom:

A liquor a vérplazmából (a vér folyékony része) keletkezik, így a liquor tartalma nagyon hasonlít a plazmáéhoz. A liquor 99%-ban víz. A liquor a következő anyagokat tartalmazza:

• Fehérje (bár sokkal kevesebb, mint amit a plazma tartalmaz)
• Glükóz (cukor)
• Tápanyagok
• Neurotranszmitterek (kémiai hírvivők)
• Elektrolitok (sók), mint a nátrium, kálium, kalcium, magnézium és klorid.

A liquorban nagyon kevés fehérvérsejtnek kell lennie, vagy egyáltalán nincs. A liquorban nem lehetnek vörösvértestek.

Mit csinál a CSF

A liquor segíti az agy lebegését

A liquor körülvétele segít az agynak lebegni a koponyán belül, mint egy bója a vízben. Mivel az agyat folyadék veszi körül, úgy lebeg, mintha csak 2%-át nyomná annak, amit valójában nyom. Ha az agynak nem lenne liquorja, amiben lebeghetne, akkor a koponya alján ülne. Az agy súlya az agy alját a koponyához nyomná. A vér nem tudna eljutni az agy aljához, mert az erek összenyomódnának a rájuk nehezedő agy súlya miatt. A vér (és az általa szállított oxigén) nélkül az agy alsó részén lévő idegsejtek elhalnának.

A liquor az agy párnája.

A liquor az agyat védi azáltal, hogy párnaként viselkedik. A liquor nélkül minden alkalommal, amikor egy személy megmozdítja a fejét, az agya a koponya belsejébe ütközne. Ez sérülést okozhat az agyban.

Amikor valaki beüti a fejét, a liquor úgy működik, mint a légzsák az autóban, és néha megakadályozza, hogy az agy a koponya belsejébe csapódjon. Amikor azonban valaki nagyon erősen beüti a fejét - például autóbalesetben -, a liquor nem tudja megvédeni az agyat a koponyába ütközéstől. Ez agyrázkódást, agyvérzést, agykárosodást vagy akár halált is okozhat.

A liquor kiöblíti a méreganyagokat az agyból.

Az agy sejtjei kémiai reakciókat végeznek, hogy egy vegyi anyagot egy másik vegyi anyaggá alakítsanak át, amelyre az agynak szüksége van. Néha a kémiai reakció után olyan vegyi anyagok maradnak vissza, amelyekre az agynak nincs szüksége. Ezeket a vegyi anyagokat "hulladéktermékeknek" nevezzük. Például amikor az agy sejtjei oxigént és glükózt (cukrot) használnak fel energia előállítására, szén-dioxid (CO ₂) marad vissza. A túl sok szén-dioxid megmérgezheti az agyat.

Annak érdekében, hogy a salakanyagok ne halmozódjanak fel a liquorban, a plexus chorioidea naponta körülbelül négyszer új liquort termel. A régi liquor a véráramba ürül, és a salakanyagokat és méreganyagokat is magával viszi. Ily módon a liquor kiöblíti a véráramba azokat a dolgokat, amelyek árthatnak az agynak. A véráram ezután el tudja szállítani ezeket a vegyi anyagokat azokhoz a szervekhez, amelyek meg tudnak tőlük szabadulni, mint például a vesék és a tüdő. A véráram például a szén-dioxidot a tüdőbe szállítja, ahol azt kilélegezhetjük.

Ezek a képek egy MRI-ről mutatják a liquor mozgását az agyban.

A CSF vizsgálata

Az orvosok a liquor-minták segítségével megállapíthatják, hogy egy személynek agyi fertőzése van-e, például agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás vagy szifilisz. A liquorminták az agy bizonyos részeiből származó vérzést is kimutathatják. Az agy duzzanata, amelyet egyes gyulladásos betegségek, például a szklerózis multiplex okoz, szintén kimutatható a liquor-mintában.

Az orvosok általában lumbálpunkcióval (gerincvelői punkcióval) vesznek mintát a liquorból.

Eredmények

A normális liquornak világosnak és színtelennek kell lennie, vörösvértestek és nagyon kevés fehérvérsejt nélkül.

Az agyi fertőzés jelei a következők:

• Felhős, sárga vagy rózsaszínű liquor
• A normálisnál több fehérje a liquorban
• A normálisnál több fehérvérsejt a liquorban
• A normálisnál kevesebb glükóz (cukor) a liquorban
• Baktériumok, vírusok, gombák vagy más kórokozók a liquorban.

A normálisnál magasabb fehérjeszint az agyban lévő gyulladás jele lehet. Ugyanakkor más problémák jele is lehet, mint például agyvérzés, agydaganat, epilepszia és "akut alkoholizmus".

A liquorban lévő rákos sejtek annak a jelei, hogy valakinek agydaganata van, vagy hogy a rák máshol kezdődött és az agyba terjedt.

Problémák a CSF-fel

Túl sok

A fejsérülések és egyes betegségek miatt túl sok liquor halmozódhat fel az agyban. Ezt nevezzük vízfejűségnek. A felesleges folyadék nyomást gyakorol (összenyomja) az agyat. Ezt nevezzük megnövekedett koponyaűri nyomásnak. Ha a nyomás elég magas, az agyi erek összenyomódnak, és a vér nem tud eljutni az agyba. Ha egy személy agya nem kap elég vért és oxigént, eszméletét veszti, és az agysejtjei elhalnak. Végül a személy meghal.

Kezelés nélkül 10 vízfejű emberből 6 meghal. A többiek testi fogyatékossággal, szellemi fogyatékossággal és/vagy egyéb agyi problémákkal küzdenek.

Nem elég

Bizonyos problémák miatt a liquor kiszivároghat a dura mater (a koponya és a gerincvelő csontjai melletti agyhártyaréteg) lyukán vagy szakadásán keresztül. A liquorszivárgás általában lumbálpunkció vagy a fej, a nyak vagy az agy bizonyos műtéti beavatkozásainak szövődménye. Azonban a fej vagy a gerinc sérülése is okozhat liquorszivárgást. Néha az orvosok nem találják a liquorszivárgás okát.

A legtöbb liquorszivárgásban szenvedő ember magától jobban lesz, miután a dura materen keletkezett lyuk begyógyul. Néhány liquorszivárgás azonban súlyos szövődményeket okozhat:

• A baktériumok, vírusok vagy más kórokozók bejuthatnak ugyanazon a lyukon keresztül, amelyen a liquor kiszivárog. Ez agyi fertőzéseket, például agyhártyagyulladást okozhat.
• Elegendő liquor nélkül az agy a koponya alján ül. Az agy súlya:
• Összenyomja az ereket az agy alján.
• Nyomja az agytörzset, ami nagyon alacsony vérnyomást okoz.
• Nyomja le az agyat a koponya alján lévő lyukon keresztül, ahol az agytörzs a gerincvelőbe fordul. Ez bénulást, agykárosodást, kómát és halált okozhat.

Az ágyéki punkció során egy tűt szúrnak át a dura materen (piros színnel jelölve), hogy a liquorhoz jussanak. A tű lyukat üt a dura materen. Ha ez a lyuk nem gyógyul be, a liquor kiszivároghat.

Kapcsolódó oldalak

• Központi idegrendszer
• Agy
• Gerincvelő
• Meninges